A Niveus Consulting Group közleménye a települési adók beszedésének jogszerűségéről

2023. Január 25.

Niveus Consulting Group kommentár

Budakalászi települési adó – az önkormányzat nem kötelezhet mást arra, hogy adót szedjen be!

 

Tegnapi hír, hogy a budakalászi önkormányzat úgy döntött, belépőjegyenként 200 forintos települési adót kell fizetniük azoknak a magánszemélyeknek, akik felkeresik a Budakalász területén található tavakat és ott valamelyik szolgáltatónál belépőjegyet váltanak. Tavaly év végi másik hír, hogy a XVIII. kerület bevezetne január 1-től egy légiutas adót; ez utóbbiról azóta semmilyen új információ nem látott napvilágot.

Mindkettő kapcsán a Niveus szakértői megjegyzik, hogy a helyi adókról szóló törvény megengedi ugyan a településeknek, hogy úgynevezett „települési adót” vezessenek be, aminek a szabályait viszonylag szabadon meghatározhatják, feltéve, hogy „arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.” (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, „Htv” 1/A. § (1) bekezdés) Ennek törvénynek az is a jellegzetessége, hogy nem lehet alanya vállalkozói minőségében cég, csak magánszemély.

A két rendeletben közös, hogy azok alanyai magánszemélyek – ennyiben megfelelnek a helyi adó törvénynek. Az már kérdéses, hogy az adó tárgyára terjed-e ki törvényben szabályozott közteher hatálya, hiszen a belépőjegy után például áfát kell fizetni, a légiforgalmi utasokra pedig kifejezett különadó van, igaz utóbbit nem törvény, hanem rendelet szabályozza.

A legnagyobb kérdés azonban mégsem ez, hanem az adó beszedése. Az önkormányzati rendelet ugyanis nem állapíthat meg adókötelezettséget, azaz kötelezettséget arra, hogy valaki beszedje az adót: az adózás rendjéről szóló törvény szerint ilyet csak törvény írhat elő.

Mindez azt jelenti, hogy hiába vetne ki jogszerűen települési adót egy önkormányzat, annak beszedésére nem kötelezhet mást, az adót csak az önkormányzat saját maga szedheti be adókivetés, vagy az érintettekre telepített bevallási kötelezettség útján. Márpedig mind a két önkormányzati rendelet esetében olyan cégeknek kell beszedni az adót, akik amúgy nem alanyai az adónak. Ebben a formában tehát mind a két adó vonatkozásában a beszedés módja törvénybe ütközik még akkor is, ha maga az adó kivetése jogszerű.

Az persze, hogy az adó jogszerű beszedése a gyakorlatban hogyan valósítható meg, erősen kérdéses, hiszen vagy az önkormányzatnak kellene minden egyes magánszemély esetében – például a helyszínen – kivetni az adót, vagy a magánszemélyeket kötelezni arra, hogy vallják be a települési adót, ha belépőjegyet vagy épp repülőjegyet vásárolnak.

Fontos azt is látni, hogy önmagában az adó alanyától eltérő személyre telepített adóbeszedés nem szokatlan. A szintén az önkormányzatokat megillető idegenforgalmi adó beszedésére például a szállásadó kötelezett. Csakhogy ezt a kötelezettséget törvény – a helyi adókról szóló törvény – írja elő, nem pedig önkormányzati rendelet. Az említett települési adók esetében viszont nem törvény, hanem rendelet kötelezi az érintett cégeket adóbeszedésre, amire az önkormányzatnak nincs joga.

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz

Hírek

A Niveus Consulting Group véleménye az energiahatékonysági adókedvezmény és a Gyármentő Program kombinálásáról

A jelenlegi energiaválságban felértékelődik az energiahatékonyság, egyre fontosabbá válik az energiaköltségek csökkentése. Sok kkv-és nagyvállalat nincs tisztában azzal, hogy a nemrég bejelentett gyármentő-, illetve kkv támogatási programmal kombinálva igénybe veheti az energiahatékonysági beruházás adókedvezményt, ezáltal jelentős mértékű adót takaríthatnak meg-hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

Külföldi munkalehetőség, versenyképes fizetés, és mindez home office-ból? Egyre több magyar választja ezt az utat, de a jogi és adózási kérdések komplexek.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint kulcskérdés, hogy melyik ország jogrendszere vonatkozik a munkavállalóra, hol kell fizetni az adót és milyen társadalombiztosítási szabályok érvényesek. Az EU-n belül egyértelmű az irány: egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat. De mi történik, ha valaki egyszerre több országban dolgozik? Vagy ha egy nem EGT-tagállamban vállal munkát?

Érkezik a digitális állampolgárság, erről mindenkinek tudnia kell

A Digitális Állampolgárság Programról (DÁP) megkönnyíti az életünket? Dr. Halmos Tamás, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda irodavezetője magyarázza el az mfor.hu-n, hogy miben változhatnak a mindennapjaink, milyen új lehetőségek nyílnak meg például az ügyintézésben

Kapcsolat

+36 30 678 9794

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!