Sajtóközleményünk az őszi adócsomag tervezetéről

2023-10-26

A Niveus Consulting Group összefoglalta az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének legfontosabb változásait. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere kiemelte, hogy a tervezet tartogat meglepetéseket, egyes ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lehet.

 

Globális minimumadó

 

Az egyik legjelentősebb változás a külön jogszabály-tervezetben megjelenő globális minimumadó szabályozás. Bagdi Lajos szerint ez a több, mint 60 oldalas jogszabály Magyarországon közel 2-3 ezer vállalkozást érinthet és jelentős adminisztratív terhet róhat a cégekre.

 

A törvénytervezet értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót. A kormányzat várakozásai szerint közel 100 milliárd forint bevételt várnak ezen kiegészítő adóból, ahogyan azt a Niveus Consulting Group korábban megjósolta.

 

 

A kiegészítő adót azon cégeknek kellene megfizetni, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15%-os minimumadót. Fontos megjegyezni, hogy a tényleges termelési tevékenységet jelentős létszámmal végző cégek kedvezményeket kapnának, egyúttal a tervezet egyértelművé teszi, hogy az effektív adókulcs számításánál lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot.

 

Kisvállalati adó (KIVA)

 

A KIVA törvény tervezett módosítása szintén jelentősnek tekinthető – emelte ki Bagdi Lajos, ugyanis az őszi adócsomag jelenlegi tervezete alapján megnyílik a lehetőség KIVA-s cégek átstrukturálására.

 

A kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi szabályai alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA szerinti adózás lehetőségét és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot.

 

A jelenleg társadalmi egyeztetésre bocsátott őszi adócsomagban bevezetnének egy kivételt és egy szűk körben lehetővé tennék a KIVA szerinti adózó cégek egyesülését, szétválását, azaz ezek a cégek nem esnének ki automatikusan a KIVA-ból.

 

Általános forgalmi adó (ÁFA)

 

A Niveus Consulting Group szerint ÁFA szempontból a jogszabály egyik legnagyobb újdonsága a közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatósági szabályainak átültetése.

 

Mit is jelent ez a gyakorlatban? 2021-ben jelentősen változtak a közösségen belüli távértékesítés szabályai. Azaz jellemzően, ha egy magyar adóalany a közösség területére értékesít nem adóalany (tehát tipikusan magányszemély) részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS (egyablakos) rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti ÁFÁ-val kell számláznia a vásárlójának.

 

Ez most annyiban változna meg, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 000 EUR-t. Ezzel együtt bevezetnék azt is, hogy a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon. Mivel a magyar feltételeket ismerjük, nézzük, hogy ez mit jelent egy külföldi cég esetén: Ha például egy német cég magyar magánszemélyeknek ad el termékeket távértékesítéssel Németországból 2024-ben, valamint elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat nyújt szintén Németországból, az eddigi szabályok alapján be kellett jelentkeznie az OSS rendszerbe és ezt magyar ÁFÁ-val kellett számláznia. Azonban, ha a teljes közösségi értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele nem éri el a 100 000 EUR-t, és a magyarországi pedig a 12 000 000 Ft-ot (és ezt 2023-ban sem érte el), akkor választhatja a Magyarországon teljesülő termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai esetén az alanyi adómentesség alkalmazását.

 

Ennek az intézkedésnek Bagdi Lajos szerint az a jelentősége, hogy a kisebb, ám EU-s piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.

 

Érdekességképpen a Niveus Consulting Group kiemelte, hogy a tervezetből hiányzik az alanyi adómentesség felső értékhatárának megemelése (a jelenlegi 12 millió forintról 18 millió forintra), holott erről már korábban voltak hírek.

 

 

A másik említésre méltó hír az, hogy bekerült a törvénybe a NAV által elkészített ÁFA-bevallásról szóló rendelkezés, aminek elindításának határidejét többször módosították, a jelenlegi céldátum 2024. január 1.

 

Személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék

 

A jogszabály-tervezetben kezelték az USA-magyar egyezmény megszűnése kapcsán keletkező kedvezőtlen jogkövetkezményt, így az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelem juttatója OECD tagállamban (így pl. az USA-ban) székhellyel rendelkező személy. Egyúttal ellenőrzött tőkepiaci ügylet marad a tranzakció akkor is, ha OECD országban (így pl. USA-ban) tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével történik;

 

Fontos adminisztratív könnyítés, hogy a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi haviról negyedéves bevallású lesz főszabály szerint. Ahogyan a sajtóban korábban már megjelent, a borengedélyestől vásárolt bor juttatása a törvény erejénél fogva adómentes lesz.

 

Jelentősebb változás még, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni.

 

A kifizetés időpontjától függetlenül, ha a személy olyan jövedelmet szerez, amelynek kifizetése, juttatása olyan időszakra történik, amikor a társadalombiztosítási jogviszony állt fenn, az szociális hozzájárulási adóalapot fog képezni.

 

A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül és kizárólag már csak a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után lenne igénybe vehető 2024-től.

 

Adózás rendjéről szóló törvény

 

A havi adó- és járulékbevallásban az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az ezen tagállam által kiadott adóazonosító számot, illetve a részére fizetett különféle jogdíjak összegét is fel kell tüntetni.

 

Kedvező, hogy végelszámolás kapcsán az utólagos adómegállapításra észrevétel tehető, ennek határideje 8 nap. Továbbá, a változás bejegyzését követően akkor is az általános eljárási szabályok alkalmazandók (feltéve, hogy az ellenőrzés befejezésére még nem került sor), amennyiben az eljárás megszüntetéséről a cégbíróság dönt (ez eddig kizárólag az adózó esetében állt fenn).

 

Az állami adó- és vámhatóság a tárgyévi adóteljesítményre, valamint a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat közzétenné (ezt eddig a Kormány végezte), másrészt az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében az áfa szerinti bevallástervezet összeállításával közreműködne.

 

A nagy összegű adóhiánnyal és / vagy adótartozással rendelkező adózók közzétele egységesen 100 millió forint felett merülhet csak fel (ez a természetes személyek esetében jelenleg 10 millió forint). Továbbá, a helyi adók vonatkozásában az érték szintén egységes lenne, az 500 ezer forint lenne (jelenleg természetes személyek esetében 50 ezer, egyébként 100 ezer forint).

 

 

DRS (Deposit Refund System) - kötelező visszaváltási rendszer

 

A 2024-től bevezetésre kerülő kötelező visszaváltási rendszerrel összefüggésben a számviteli elszámolást pontosítják, ennek megfelelően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termék esetében a MOHU-val szembeni kötelezettséget (50 Ft / db) nem az árukkal, hanem az egyéb ráfordításokkal szemben kell könyvelni.

 

Ágazati különadókat érintő változások:

2024.január 1-jétől a távközlési vállalkozásokat érintően a közművezetékek adója tárgyi hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-jétől hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény.

 

Nem lehet egyúttal tudni, hogy mi lesz a reklámadó sorsa (ugyanis ez csak 2023 végéig van rendezve azzal, hogy az adó mértéke 0%). Sajtóban megjelent hírek szerint a kormányzat egyeztetéseket folytat azzal összefüggésben, hogy ez az adó továbbra se kerüljön kivetésre.

Letöltés

Share this page and start a discussion:

News

Milyen változásokra számíthatunk az adóeljárásban jövőre?

2019. november 12-én a Pénzügyminiszter beterjesztette a Parlament elé A versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló című T/8015. számú törvényjavaslatát. Milyen adóigazgatási eljárásrendet érintő változásokra készülhetünk?

Read more

Visszakapják a vállalatok a veszteségeiket?

A Niveus Consulting Group véleménycikke a Világgazdaságban az Európai Bizottság COVID-19 járvány alatt keletkezett veszteségek kezeléséről tett ajánlásáról

Read more

Kérhetem a fizetésemet Revolutra? Az alternatív fizetési szolgáltatókra vonatkozó előírások

Magyarországon is népszerűek az alternatív fizetési szolgáltatók, mint a Revolut és a Transferwise. A vállalatok kérhetik a bevételeiket ilyen alternatív számlára, sőt a munkabért is utalhatják ezekre. Ez utóbbinál azonban az utalás költségeit levonhatják a munkavállaló béréből- derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

Read more

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!