Nem fizet a vevő, mi legyen az áfával?

01/03/2020

Az áfát nem abban a hónapban kell bevallani, amikor a vevőnk fizet, hanem amikor az ügylet az Áfa törvény szerint teljesült. Márpedig a fizetési határidő akár napokkal, hetekkel is később lehet mint az Áfa törvény szerinti teljesítés. Ez a rendes üzletmenetben nem jelent problémát, most azonban krízishelyzet van: a szolgáltatószektorban egy hét alatt elapadtak a bevételek, de a kiskereskedelemben érdekelt cégek sem állnak jól. Ha ezek a cégek nem fizetnek, az áfa-finanszírozás a beszállítóknál is komoly cash-flow problémát okozhat, akár már a következő áfa-bevallásnál.

A lehetséges megoldások szűk köre

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint a legkézenfekvőbb megoldás a pénzforgalmi áfa-fizetésre történő átállás lenne (az általunk kiállított számla után csak akkor kell áfát fizetni, ha a kiállított számlát a vevő ténylegesen ki is fizette), de ezt a mostani szabályok szerint csak év elején lehet választani, ráadásul csak 125.000.000 forintos árbevételig. A többségnek ez nem segítség. Az Adótanácsadók Egyesülete éppen ezért javasolta a napokban, hogy töröljék el az értékhatárt és év közben is át lehessen térni a pénzforgalmi elszámolásra. Ezzel a nagyvállalatok is pillanatnyi levegőhöz jutnának, de sajnos ez ügyben nincs még előrelépés.

Másik megoldás egy általános moratórium lenne az áfa-fizetésre, ahogy ezt tették például a turizmus-fejlesztési hozzájárulással. Ez azonban az áfa esetében nehezebben kivitelezhető, egyrészt mert az áfa messze a legnagyobb állami bevétel és most minden forintra szükség lesz, másrészt nehéz lenne differenciálni a ténylegesen rászoruló és a továbbra is fizetőképes cégek között.

A Niveus Consulting Group szerint szóba jöhetne a magas áfa-kulcs csökkentése, de ezt év-, hónap közben bevezetni akkora adminisztratív sokkot okozna, ami többet ártana, mint használna. Miközben néhány százalékpontnyi csökkentés nem segítene a bajban lévő cégeknek.

Végezetül, térjünk ki a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszaigénylésének egyszerűsítésére.

Magyarországon az Európai Unió Bíróságának tavaly októberi döntése, illetve ennek nyomán az áfatörvény 2020. január 1-jétől hatályos módosítása biztosít lehetőséget a véglegesen behajthatatlanná váló követelések adóalapjának utólagos csökkentésére. A probléma csak az, hogy a kormány nagyon szigorú feltételeket támasztott a visszaigénylésre, nyilván azért, hogy elvegye a vállalkozások lelkesedését. *

„A koronavírus okozta gazdasági helyzetben várhatóan a közeljövőben tömegesen lesznek ki nem fizetett számlák és ha ezekre a szabályokra hagyatkozunk, a pórul járt cégek még évekig nem fogják tudni a vevők által ki nem fizetett áfát visszaigényelni. Éppen ezért, nagyon fontos lenne, hogy enyhítsenek az indokolatlanul szigorú visszaigénylési feltételeken.” -véli Fischer Ádám.

Addig is, akinek a múltból behajthatatlan követelése van, de nem felel meg az áfatörvény lehetetlen követelményeinek, lehetősége van április 22-ig közvetlenül az Európai Unió Bíróságának döntésére hivatkozva visszaigényelni az áfát a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

  

*  Mérlegelni kell, hogy a követelés megfelel-e a behajthatatlan követelés fogalmának, amely eltér a számviteli törvény definíciójától, össze kell gyűjteni az adott behajtási eljárásról szóló dokumentumokat, meg kell vizsgálni, hogy az adóalany az adós és a hitelező valóban független felek-e, a hitelezőnek az adóst írásban kell értesítenie arról, hogy behajthatatlan követelés jogcímén módosítani kívánja az adóalapját, hitelező nem állhat és az eredeti ügylet idején sem állt csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, a követelés megtérítésének esedékessége óta legalább egy évnek kell eltelnie, valamint az is, hogy más módon nem térült vagy térül meg.

 

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Niveus hírlevél – 2021. március

Áprilisra kérni kell a bértámogatást azoknak, akik eddig nem igényelték. Visszakérhető a korábban a NAV szerint elévült behajthatatlan követelések áfája. Április 1-től büntethet az adóhatóság az Online Számla adatszolgálatás nem megfelelő teljesítése esetén. Június 1-től várható a tényleges tulajdonosi adatbázis. Márciusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Sajtóközleményünk az első EPR adatszolgáltatás kapcsán

Közeleg az első EPR adatszolgáltatás • 2023. július 1-től működik Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer. • Az első negyedéves adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek. 2023. július 1-től működik Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer. Az első negyedéves adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek. Útmutató a kitöltéshez cikkünkben.

Belépőjegy 5%-os áfakulccsal: ki járna jól, a szervező, a zenész vagy esetleg a közönség?

A fesztiválok elmaradása miatt, a zenészek megsegítése érdekében a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) a koncertek belépőjegyeire kedvezményes, öt százalékos áfa bevezetését kéri. A Niveus Consulting Group azt járta körbe, kinek jelenthetne ez valós előnyt, illetve léphet-e egyaltalán áfaügyben a kormány.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!