Niveus hírlevél – 2023. december

Kihirdették a 2024. évi munkarendet. 2024. január 20-ig kell benyújtani a következő EPR adatszolgáltatást. Karbonvám – újabb jelentéstételi kötelezettség 2024-től egyes importőrökre.  Csúszik a „VIDA”-projekt. Decemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Kihirdették a 2024. évi munkarendet – lássuk, hogyan dolgozunk jövőre

A Magyar Közlöny 2023. évi 104. számában hivatalosan kihirdetésre került a gazdaságfejlesztési miniszter 15/2023. (VII. 13.) GFM rendelete a 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről. Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba és 2025. január 1-jén hatályát veszti. Kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.

A 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarend a következőképpen alakul:

• augusztus 3., (szombat) munkanap
• augusztus 19., (hétfő) pihenőnap

• december 7., (szombat) munkanap
• december 24., (kedd) pihenőnap

• december 14., (szombat) munkanap
• december 27., (péntek) pihenőnap

Jövőre számos hosszú hétvégével számolhatunk:

3 napos hétvége:

• március 15. (péntek) az 1848-as forradalom ünnepe, munkaszüneti nap;
• május 20. (hétfő) pünkösd, munkaszüneti nap;
• november 1. (péntek) mindenszentek, munkaszüneti nap;

4 napos hétvége:

• március 29. (péntek) nagypéntek, munkaszüneti nap; április 1. (hétfő) húsvét, munkaszüneti nap;
• augusztus 19. (hétfő) pihenőnap, augusztus 20. (kedd) államalapítás ünnepe, munkaszüneti nap;

6 napos hétvége:

• december 24. (kedd) szenteste, pihenőnap; december 25-26. (szerda-csütörtök) karácsony, munkaszüneti nap; december 27 (péntek), pihenőnap;

hétközi ünnepnapok:

• január 1. (hétfő) újév napja;
• május 1. (szerda), munka ünnepe, munkaszüneti nap;
• október 23. (szerda), az 1956-os forradalom ünnepe, munkaszüneti nap.

Januárban itt a következő epr adatszolgáltatás

Sok cég még a számlát sem kapta meg a harmadik negyedévi kiterjesztett gyártói felelősségi /EPR/ díjról, máris készülhetünk a következő negyedévi adatszolgáltatásra. 2024. január 20-áig kell ugyanis feltölteni a 2023. 4. negyedév adatait az Okirkapu oldalára.

Tapasztalataink szerint még mindig vannak olyan társaságok, akik nem tudják, hogy egyáltalán érintettek-e az EPR kötelezettség tekintetében. Akik pedig biztosan érintettek, azoknál is sok még a bizonytalanság, a leggyakoribb problémákat az egyes termékek KF (körforgásos) kódolása, a mentességek alkalmazhatósága, valamint a környezetvédelmi termékdíjjal történő megfeleltetés jelentik.

A bizonytalan kérdéseket a társaságoknak 2024. március 31-ig van lehetőségük tisztázni, ezt követően ugyanis az adatszolgáltatás az Okirkapu felületen már nem lesz módosítható.

2024-től új jelentéstételi kötelezettséget vezetnek be

A legtöbb, nagy kibocsátású gyártónak ismerős a CO2 kvóta fogalma, ami korlátozza (vagy végső esetben megdrágítja) a kibocsátásigényes gyártást az Európai Unió területén. Ennek megfelelően bizonyos kibocsátásigényes gyártások elkezdték elhagyni az Európai Unió területét. Annak érdekében, hogy a CO2 kibocsátásának a visszafogásában az EU tényleges szerepet játsszon (és ne tegye olcsóbbá az olyan, harmadik országokban történő gyártást, ahol az erre vonatkozó szabályok esetleg kevéssé szigorúak) az EU bevezette a karbonvám intézményét.

A kibocsátásigényes termékeket (pl.: alumínium, vas, cement, műtrágya) importáló cégeknek (együttműködve a harmadik országbeli gyártókkal) egyelőre jelentéstételi kötelezettségük van az általuk importált termékek után. Az átmeneti időszak 2025-ben ér véget, akkor már vámfizetési kötelezettség is lesz a jelentéstételi kötelezettség mellett.

Az első jelentéstételi kötelezettség határideje 2024. január 31., ugyanakkor az átállási időszakban fontos az, hogy az „éles” időszakig megfelelő információs kapcsolatot alakítsanak ki az importálók a harmadik országbeli beszállítóikkal (mivel a jelentéstételhez – és a vámfizetéshez – a tőlük származó információra is szükség lesz.)

Mégsem startol jövőre az elektronikus számla és digitális adatszolgáltatás („VIDA”) reform

Az Európai Bizottság 2022 decemberében publikálta az úgynevezett VAT in Digital Age („VIDA”) javaslatcsomagot, amelynek 3 pillére közül az első az elektronikus számlázás kötelezővé tétele a közösségen belüli ügyletek esetében, illetve egy új, majdnem valós idejű digitális jelentési rendszer bevezetése szintén ezen ügyletek körében.

A korábban publikált ütemterv szerint a projekt jövőre indult volna az elektronikus számla HÉA-irányelv szerinti fogalommeghatározásának módosításával és a következő főbb lépéseket tervezték:

• január 1-jétől csak azok a strukturált elektronikus formában kiállított számlák minősültek volna elektronikus számlának, amelyeket gépi úton – valamilyen elektronikus, számítógépes megoldás által – is fel lehet dolgozni.
• Szintén 2024-től eltörölték volna azt a követelményt, hogy a számla befogadójának bele kell egyeznie az elektronikus számlázásba, ezzel elhárult volna a jogi akadály az elektronikus számlázás kötelezővé tétele elől. A derogáció nélkül bevezethető kötelező elektronikus számlázás feltétele lett volna azonban az EU sztenderdnek (a 2014/55/EU irányelvnek) megfelelő számla elfogadása az adott tagállamban.
• január 1-től bevezetésre került volna a közösségi összesítő jelentést (A60-as nyomtatványt) felváltó, majdnem valós idejű adatszolgáltatás, a DRR (Digital Reporting Requirements).
• január 1-jétől a számlakiállítási határidő a teljesítéstől számított 2 munkanapra csökkent volna a DRR teljesíthetősége érdekében.
• Szintén a DRR miatt 2028-tól kötelezővé vált volna az EU sztenderdnek megfelelő elektronikus számlázás a közösségen belüli ügyletek esetében. Ezzel együtt a tagállamok kötelesek lettek volna elfogadni az EU sztenderdnek megfelelő számlát.
• Ezzel egyidejűleg létrejött volna egy bővített adattartalmú, központi VIES adatbázis, amelyből lekérdezhetők lennének az adatok és lehetőséget teremt a tagállamok közötti adatcserére.

Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy további egyeztetések szükségesek annak érdekében, hogy az új elvárások a valóságban is teljesíthetők legyenek, ezért 2024-ben még egyáltalán nem lesznek a fentiekkel összefüggésben hatályba lépő rendelkezések a közösségi jogban.

Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy még azok a tagállamok sincsenek felkészülve az EU sztenderdek szerinti elektronikus számlák fogadására, amelyek egyébként elkötelezettek a kötelező elektronikus számlázás bevezetése mellett és derogációt is kértek a jelenleg hatályos szabályok (elsősorban a vevői beleegyezés kötelezettsége) alól.

Arra is számítani lehet, hogy a korábbi tervek nem csak az ütemezésben, hanem az elvárásokban is változni fognak. Felmerült például az a lehetőség, hogy a vállalkozások akár hibrid számlát állítsanak ki, azaz csak az adatszolgáltatáshoz szükséges információkat lenne kötelező az előírt strukturált formában megjeleníteni. Az is elképzelhető, hogy csak a DRR hatálya alá tartozó számlák esetében lenne kötelező az EU sztenderdnek megfelelő elektronikus számlázás. Abban viszont várhatóan nem lesz változás, hogy az EU tagállamoknak kötelezően el kell fogadni az EU sztenderd struktúrában kiállított elektronikus számlákat. Új elemként jelenne viszont meg, hogy annak érdekében, hogy a kiállított számlák tényleg megfeleljenek ennek az EU sztenderdnek, az elektronikus számlázás indulása előtt a számlázási rendszernek át kellene esnie egy hivatalos technikai validáción.

Ami pedig a DRR bevezetését illeti, a 2028-ra tervezett céldátum várhatóan szintén csúszni fog és az ezzel összefüggésben tervezett elvárásokban is várhatók változások. A számlakiállítás tervezett 2 napos határidejére például már érkezett 10 napot előirányzó módosítási javaslat. A közel valós idejű adatszolgáltatást viszont lehet, hogy végül azonnalira módosítják majd, hiszen az adatszolgáltatás alá eső számlák elektronikusan kiállítottak, így elvileg nincs akadálya annak, hogy a számlakiállítással egyidejűleg történjen az adatszolgáltatás.

A magyar vállalkozások szempontjából mindez azt jelenti, hogy mivel Magyarország nem kért és nem is tervez derogációt kérni a vonatkozó közösségi szabályok alkalmazása alól, amíg az EU-s előírások nem változnak, Magyarországon nem lesz kötelező az elektronikus számlázás és nem módosul az online számla adatszolgáltatás. Egyelőre tehát fellélegezhetnek azok, akiknek ez nehézséget jelentene. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükséges a kérdéssel egyáltalán foglalkozni, hiszen ahogy mondani szokták, ami késik, nem múlik, előbb utóbb búcsút kell mondani a papíralapú és az e-mailben, pdf-ben küldött számláknak.

*          *          *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.