Niveus hírlevél – 2025. június

Elfogadták a tavaszi adócsomagot. Itt a 2026-os munkarend. Új szociális hozzájárulási adó támogatás a minimálbér emeléshez kapcsolódóan. Megszűnik a papíralapú TB kiskönyv. Július 1-től kötelező elektronikus számlázás az energiaszolgáltatóknál. Szakmai gyakorlat és nyári diákmunka: szabályok, szerződések, kötelezettségek. Megújuló energia pályázat akár nagyvállalatok számára is. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Elfogadták a 2025-ös tavaszi adócsomagot – jelentős változások az adórendszerben

1. Extraprofitadók - meglévő szabályok bővítése és átvezetése

A banki különadó, biztosítási pótadó, kiskereskedelmi adó és energiaellátók különadója esetében pontosítások, kiterjesztések és technikai módosítások történtek, egyes esetekben visszamenőleges hatállyal. Az adókulcsok és adóalap-szabályok jellemzően változatlanok maradtak.

2. Személyi jövedelemadó – családtámogatások erősítése

Július 1-jétől mentesül a személyi jövedelemadó alól a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED), valamint az örökbefogadói díj. 2026. január 1-jétől korlátlan adómentességet élveznek a 30 év alatti anyák, megszűnik a korábbi jövedelmi plafon. Emellett 2026-tól fokozatosan bővül az adóalap-mentesség a legalább két gyermeket nevelő anyák körében: 2029-től minden jogosult anyára kiterjed majd.

A 2025. évi XLIX. törvénnyel módosított Szja tv. új 29/H. §-sal egészült ki, amely rögzíti a természetes személyeket megillető adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendjét. Az új szabályozás értelmében 2025. október 1-jétől az igénybe vehető adókedvezmények sorrendje a következőképpen változik:

1. a négy vagy a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
2. a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és az örökbefogadói díj kedvezménye,
3. a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
4. a 30 év alatti anyák kedvezménye,
5. a személyi kedvezmény (pl. súlyosan fogyatékos magánszemélyek),
6. az első házasok kedvezménye,
7. a családi kedvezmény.

       3. Szociális hozzájárulási adó - új jöveledemküszöb

Július 1-től szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezetté válik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély, a törvényben meghatározott bizonyos jövedelmeinek az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után.

4. ÁFA – adatszolgáltatás, alanyi mentesség, utazási ágazat és digitális hitelesítés

Pontosításra kerültek a külföldi utasok áfa-visszaigénylésének hitelesítési szabályai, bevezetésre került a digitális bélyegző, amely lehetővé teszi az adó-visszaigénylő lap és a számlák elektronikus hitelesítését. Az alanyi mentesség választhatóságára jogosító felső értékhatár 12 millióról 18 millióra történő emelése 2025. június 20-i hatálybalépéssel bekerült a törvénybe. A korábban ide vonatkozó, 2025. januártól hatályos rendeletet ezzel hatályon kívül helyezték. Az utazásszervezési szolgáltatások számlázására új szabályokat vezettek be, amelyek eltérő adatfeltüntetési kötelezettséget írnak elő.

2026.szeptember 1-jétől az elektronikus nyugtaadatszolgáltatás kötelezővé válik, az adatokat külön mellékletek szerint kell majd jelenteni. Emellett technikai módosítások történtek többek között a fordított adózás, a közösségi ügyletek adatszolgáltatása, az adólevonás és a bevallás szabályaiban, különös tekintettel az energiaszektorra és a közvetítő szolgáltatásokra.

       5. Illetékmentesség – zöld beruházások ösztönzése

A 2025. évi LIV. törvénnyel módosított Itv. 26. § (1a) bekezdés h) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű vagy szélerőmű felépítményének értékével arányos vagyonrész. A módosítás célja a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházások – különösen naperőművek és szélerőművek – létesítésének támogatása, és a környezetbarát fejlesztések ösztönzése az illetékteher csökkentésével.

6. Art. – eljárási változások

Az adózás rendjéről szóló törvény számos ponton módosult. A feltételes adómegállapítás szabályai szigorodtak: a kérelem díja típusszerződés esetén 12 millió forintra, sürgősségi eljárás esetén 16 millió forintra emelkedett, míg egyéb esetekben 10, illetve 14 millió forint lett. Az előzetes konzultáció is díjkötelessé vált, konzultációnként 1 millió forint összeggel. Továbbá pontosításra került, hogy az adózó nem jogosult az eljárási díj visszatérítésére, ha az eljárás bizonyos körülmények miatt eredménytelen vagy megszűnik.

Kiterjesztették az elektronikus kapcsolattartási szabályokat, és bővült az adóhatóság által visszatartható költségvetési támogatások köre is. A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek részletesebb szabályozást kaptak, beleértve például a CSED, GYED, örökbefogadói díj adataira vonatkozó részletezést. Módosultak az ellenőrzési határidőkre és a nem együttműködő magatartás következményeire vonatkozó rendelkezések is, valamint bővültek a bírságolási lehetőségek. Az adóhatóság új jogosultságokat kapott a biometrikus aláírások kezelésére és az e-pénztárgépekre vonatkozó bírságolási szabályok alkalmazására is.

A cél az adminisztratív megfelelés egységesítése, a digitális eljárások bővítése és az ellenőrzési rendszer hatékonyságának növelése.

7. GloBE – globális minimumadó számviteli és bejelentési szabályai

A törvény módosította a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és egyes adótörvényekkel összefüggő 2023. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseit. Ennek keretében a 44. § (1) bekezdésben a bejelentési kötelezettség határidejét pontosították: az „adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül” szövegrészt az „adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjáig” fordulattal váltották fel. Ez egységesíti és átláthatóbbá teszi a kötelezettségek teljesítésének határidejét a GloBE-szabályozás alá eső vállalkozások számára.

8. Fizetési könnyítések – automatikus részletfizetés összeghatárának emelése

Június 19-től kedvezőbbé váltak az automatikus fizetési könnyítések szabályai. A pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott: természetes személyek, egyéni vállalkozók és áfaalanyok már évi egy alkalommal akár 2 millió forintos tartozás esetén is kérhetik a legfeljebb 12 hónapos részletfizetést. Nem természetes személyek (pl. cégek) esetében a részletfizetés maximális időtartama 6 hónap. Emellett a megbízható minősítésű cégek számára az automatikus kedvezmény értékhatára 3 millió forintról 5 millióra nőtt. A változások célja az adminisztráció csökkentése és az önkéntes jogkövetés ösztönzése.

Munkarendváltozások 2026-ban – itt vannak az áthelyezett munkanapok és pihenőnapok

Már ismert a 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet, amely a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet állapítja meg. A jogszabály célja, hogy a hétköznapra eső munkaszüneti napokhoz kapcsolódóan hosszú hétvégék kerüljenek kialakításra.

Kiket érint a rendelet?

A szabályozás minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik.

A 2026. évre vonatkozó eltérő munkarend:

A minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása

A Magyar Közlönyben 2025. június 16-án jelent meg a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatásáról szóló 1198/2025. (VI. 16.) Korm. határozat.

A program lényege, hogy a munkáltatóknak az előző évi minimálbérhez tartozó, alacsonyabb összegű szociális hozzájárulási adót kell megfizetniük, tehát az állam az adott évi minimálbér-növekedésből eredő különbözetet átvállalja a minimálbéren foglalkoztatottak után.

A támogatás összege 2025-ben egy munkavállalóra vetítve éves szinten közel 37.500 forintot jelent.

Emlékeztetőül, 2025-ben a minimálbér 290.800 forintra emelkedett, továbbá 2026-ban 328.600 forintra és 2027-ben 374.600 forintra növekszik, míg a szociális hozzájárulási adómérték 2022 óta változatlanul 13%.

A támogatást a munkáltatók egy 2025. július 1-től induló, a Magyar Államkincstáron keresztül benyújtandó egyszerűsített elektronikus eljárás során igényelhetik.

Megszűnik a papíralapú TB kiskönyv – jön az e-TB kiskönyv 2026-tól

2026.január 1-jétől új korszak kezdődik a társadalombiztosítási adminisztrációban: megszűnik a hagyományos, papíralapú TB kiskönyv, helyét pedig az elektronikus nyilvántartás, az e-TB kiskönyv veszi át.

Az új rendszer célja, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá tegye a biztosítottak társadalombiztosítási jogviszonyainak és pénzbeli ellátásainak nyomon követését – mind a biztosítottak, mind a társadalombiztosítási kifizetőhelyek számára.

Mi az e-TB kiskönyv?

Az egészségbiztosítási szerv által vezetett elektronikus nyilvántartás biztosítottanként tartalmazza többek között:

• a személyazonosító adatokat és TAJ-számot,
• a jogviszonyra vonatkozó adatokat (foglalkoztató neve, jogviszony időtartama, munkakör, munkaidő stb.), valamint
• az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal és baleseti táppénzzel kapcsolatos információkat (ellátás típusa, folyósítás időtartama, napi alap, gyermek adatai).

Ki és hogyan férhet hozzá az adatokhoz?

A kifizetőhelyek a lekérdező felületen keresztül, elektronikus azonosítást követően, kizárólag az aktuálisan náluk jogviszonyban álló biztosítottak adataihoz férhetnek hozzá – feltéve, hogy a nyilvántartásban hivatalosan kifizetőhelyként szerepelnek.

A biztosítottak saját adataikat a Betegéletút nevű, az egészségbiztosítási szerv által működtetett online felületen keresztül tekinthetik meg.

Az új nyilvántartás 2026. január 1-jétől lép hatályba, érdemes tehát időben tájékozódni a hozzáférési lehetőségekről és az e-TB kiskönyv működéséről.

Elektronikus számlázás az energiapiacon: felkészülés az új kötelezettségekre

2025.július 1-jétől a villamosenergia- és földgáz-szolgáltatók kizárólag elektronikus számlát bocsáthatnak ki nem lakossági felhasználók részére. A szabályozás minden olyan vállalkozást, intézményt és szervezetet érint, amely nem minősül lakossági fogyasztónak. Ide tartoznak azok az egyéni vállalkozók is, akik vállalkozói minőségükben kötöttek szerződést a szolgáltatóval.

A kizárólagos elektronikus számlázás bevezetése nem csupán technológiai átállást jelent, hanem az elektronikus dokumentumkezelés és archiválás szabályainak szigorúbb betartását is megköveteli. A vállalkozások számára alapvető fontosságú, hogy az elektronikus számlákat olyan módon őrizzék meg, amely biztosítja az eredet hitelességét, a tartalom sértetlenségét, valamint az olvashatóságot a megőrzési idő teljes tartama alatt.

Nem tekinthető megfelelő megőrzésnek, ha a számlákat egyszerűen e-mailben tárolják, kinyomtatják, vagy egy fájlmappában helyezik el – ezek a megoldások nem garantálják a szükséges biztonsági, hitelesítési és visszakereshetőségi szinteket. Az archivált dokumentumokat a vállalkozásnak olyan módon kell tárolnia, hogy azok védve legyenek a törlés, megsemmisülés, jogosulatlan hozzáférés, valamint módosítás ellen.

A megfelelő archiválás történhet jogszabálynak megfelelő saját informatikai megoldással, vagy megbízható, erre szakosodott archiválási szolgáltató igénybevételével. Az utóbbi különösen kis- és középvállalkozások számára jelent praktikus megoldást, míg a nagyobb cégek számára a saját infrastruktúra kiépítése is reális lehetőség.

Az új szabályozásra való felkészülés tehát nem csupán technikai, hanem folyamat- és felelősségszintű tervezést is igényel, különösen azoknál a szervezeteknél, ahol nagy mennyiségű számlát kezelnek vagy több társaság tevékenysége összekapcsolódik. A bevezetett változás miatt célszerű a meglévő archiválási gyakorlatok átvizsgálása, és szükség esetén új, a jogszabályi előírásokkal összhangban álló megoldások bevezetése.

A Niveus szakértői csapata örömmel nyújt támogatást a megfeleléshez szükséges belső szabályzatok kialakításában, az elektronikus számlák kezelésével és archiválásával kapcsolatos folyamatok felülvizsgálatában, valamint a jogszabályi követelményeknek megfelelő megoldások bevezetésében.

Diákok foglalkoztatása nyáron: mit kell tudnia a fogadó szervezeteknek?

A nyári kötelező szakmai gyakorlat nemcsak a diákok számára kínál valódi munkahelyi tapasztalatot, hanem a fogadó cégeknek is lehetőséget nyújt arra, hogy fiatal, motivált munkaerőt vonjanak be folyamataikba. Azonban a 2025-ben hatályos jogszabályok és adminisztrációs előírások pontos ismerete nélkül ez a lehetőség könnyen kockázattá válhat.

A foglalkoztatási forma minden esetben attól függ, hogy a tanuló melyik oktatási rendszerben vesz részt. A felsőoktatásban tanuló egyetemisták – akár hagyományos, akár duális képzésben vesznek részt – hallgatói munkaszerződés keretében teljesítik kötelező szakmai gyakorlatukat. A középfokú szakképzésben – például technikumban – tanulók esetében viszont szakképzési munkaszerződést kell kötni, jellemzően a teljes képzési időszakra, de nyári gyakorlat formájában rövid távra, akár 2–12 hétre is lehetőség van. Fontos tudni, hogy mindkét szerződésfajtával munkaviszony jön létre, így a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

A gyakorlatos diákokat megilleti a díjazás is. Egyetemisták esetén, ha a gyakorlat legalább hat hétig tart, a minimálbér legalább 65%-a jár havonta. Duális képzés esetén ez a díjazás a teljes tanévre vonatkozik, nemcsak a gyakorlat idejére. A személyi jövedelemadót tekintve a minimálbér összegéig fizethető adómentesen díjazás havonta a hallgatónak. Szakképzés esetén a tanulók havi jövedelme 2025-ben legalább 100.000, legfeljebb 168.000 forint lehet, amely adómentes.  A személyi jövedelemadó alóli mentességet meghaladó havi összeg után a diákok a 25 év alattiak adókedvezményét tudják érvényesíteni.

A munkavégzés időtartamát is szigorúan szabályozza a jog. Egyetemi hallgató napi legfeljebb 8 órát, heti maximum 40 órát dolgozhat, túlórát azonban nem lehet elrendelni számára. A szakképzési tanulók esetében a napi munkaidő 18 év alatt legfeljebb 7 óra, felette maximum 8 óra lehet, a munkavégzés pedig kizárólag reggel 6 és este 10 óra között történhet.

A juttatások tekintetében is kedvező lehetőségek állnak rendelkezésre. A diákok részére adható például utazási költségtérítés, ha a munkába járás közigazgatási határon túlról történik – ez adómentes. A szakképzésben résztvevők részére évente legfeljebb 168.000 forint értékben kell biztosítani a választott szakma szerinti munkakörben a munkáltató által foglalkoztatottak részére is biztosított juttatásokat, amelybe beleérthető az étkezési hozzájárulás, a SZÉP-kártya és más természetbeni juttatások. Ezek a juttatások a minimálbér szintjéig szintén adómentesek éves szinten. Az adómentes érték feletti nem pénzbeli juttatás a foglalkoztató számára jelent adóterhet béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásként jogcímtől függően.

Adminisztratív szempontból a foglalkoztatóknak pontos feladataik vannak. A felsőoktatásban tanuló hallgatók hallgatói munkaszerződéses jogviszonya nem eredményez biztosítási kötelezettséget, így NAV-bejelentési kötelezettség sem keletkezik. Ezzel szemben a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók biztosítottnak minősülnek, így őket a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az adóhatósághoz, és havi bevallás is szükséges a jövedelmükről. Fontos tudnivaló, hogy a foglalkoztató sem a hallgatói, sem a szakképzési munkaszerződés alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót.

A bérszámfejtés szempontjából ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a rendes munkavállalók esetében: havonta kell elvégezni, bérjegyzéket kell kiállítani, és az elszámolás határideje is azonos. Lényeges különbség viszont, hogy a gyakorlati díjat csak banki átutalással lehet kifizetni, készpénzes teljesítés nem megengedett, szemben a normál munkaviszonyban állókkal.

A tanintézményekkel való együttműködés is kulcsfontosságú. Egyetemek esetén a fogadó cég és az intézmény együttműködési megállapodást köt, és a gyakorlat megkezdéséhez szükség van befogadó nyilatkozatra is. Szakképzés esetén az iskolának igazolnia kell, hogy a tanuló megszerezte az ágazati alapvizsgát, ezután kezdődhet meg a gyakorlat a duális képzőhelyen. A munkavégzés során minden diáknál kötelező a munkaidő nyilvántartása – a szakképzéses tanulók esetében ez a KRÉTA rendszerben is rögzítendő.

Állami támogatás akár nagyvállalatok részére is

Egy újonnan tervezett megújuló energia pályázat célja, hogy a vállalatok számára támogatást nyújtson energiatároló létesítmények kiépítéséhez, valamint ehhez szorosan kapcsolódó megújuló energiatermelési kapacitások létrehozásához. A fejlesztések révén a vállalkozások saját villamosenergia-igényük egy részét önállóan fedezhetik, miközben csökkenthetik hálózati terhelésüket és hosszú távon mérsékelhetik kiadásaikat.

A tervezett megújuló energia pályázat keretében projektgazdánként minimum 10 millió forint, maximum 1 milliárd forint összegű támogatás igényelhető. A támogatás intenzitása a pályázó vállalat méretétől függően alakul:

• Mikro- és kisvállalkozások esetében: legfeljebb 50%,
• Középvállalkozások esetében: legfeljebb 40%,
• Nagyvállalatok esetében: legfeljebb 30% az elszámolható költségekből.

Fontos megjegyezni, hogy a támogatás kizárólag energiatároló beszerzése esetén igényelhető, minden egyéb tevékenység – legyen az projektelőkészítés, megújuló energiatermelő rendszer kiépítése, szoftver- vagy hardvereszközök beszerzése – kizárólag kiegészítő jelleggel számolható el.

A projektek megvalósítására várhatóan 2025. szeptember és 2027. december között kerülhet sor, a pályázatok benyújtása 2025. augusztusától várható.

A Niveus szakértői készséggel állnak rendelkezésére, hogy felmérjék az Ügyfelek megújuló energia termelésével és tárolásával kapcsolatos terveit és a megújuló energia pályázatra való jogosultságukat.

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.