Jövőre az iparűzési adó is fizethető euróban vagy amerikai dollárban. A kiskereskedelmi pótadó fizetési határidejének közeledtével érdemes még egyszer átgondolni, hogy kinek és milyen értékesítések után keletkezik kiskereskedelmi adókötelezettsége. Az Európai Bíróság előtt az igazgatósági díjak ÁFA kötelezettségének megítélése. Szeptemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Jövőre fizethető devizában az iparűzési adó

Amint arról augusztusi hírlevelünkben tájékoztatást adtunk, a 2022. augusztus 9-én megjelent 298/2022. számú kormányrendelet alapján a cégek a 2022. szeptember 30-át követően kezdődő adóévre fizetendő társasági adót nemcsak forintban, hanem euróban és amerikai dollárban is megfizethetik. Ennek feltétele e szándék bejelentése az adóhatóság felé naptári éves adózók esetében 2022. december 1-ig.

Újabb fejlemény, hogy 2022. szeptember 26-án megjelent a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022 Korm. rendelet is, amely alapján a 2023. január 1. napjától esedékessé váló helyi iparűzési adó és adóelőleg fizethető euróban vagy amerikai dollárban is.

Az adót, adóelőleget döntése alapján devizában fizető adózónak az adófizetést a Magyar Államkincstár e célból euró vagy amerikai dollár devizanemben nyitott számlájára kell teljesítenie. A Magyar Államkincstár a fizetési kötelezettség teljesítésére átutalt euró- vagy amerikai dollár-összeget a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint a Magyar Államkincstár számlavezető bankjához történő beérkezésekor érvényes árfolyamon számítja át forintra és haladéktalanul átutalja az illetékes önkormányzat (illetve különleges gazdasági övezetbe tartozó adózók esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) helyi iparűzési adóbeszedési számlájára.

Az adó megfizetésének napja ebben az esetben az illetékes önkormányzat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyi iparűzési adó befizetésére szolgáló beszedési számláján való jóváírás napja.

Az utalás adatait az adózó ilyen esetben úgy tudja nyomon követni, hogy az illetékes adóhatóság az adószámlán nyilvántartott adatokról előállított kivonaton, valamint az adószámla tételes adatainak elektronikus lekérdezése során feltünteti az euróban, vagy amerikai dollárban teljesített befizetés összegét, devizanemét, valamint az átszámításhoz használt árfolyamot és az elszámolt forintösszeget.

Nem minden értékesítés mentesül a kiskereskedelmi adó alól, ahol a vevő számlát kér

Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján a kiskereskedelmi adó alanyainak egyszeri kiskereskedelmi pótadót kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük 2022. november 30-áig. A pótadó összege a 2021-ben kezdődő adóév kiskereskedelmi adójának 80 százaléka, amelyet a KISKER jelű nyomtatványon kell bevallani. A határidő közeledtével érdemes még egyszer átgondolni a kiskereskedelmi adó hatálya alá tartozó értékesítések körét.

A kiskereskedelmi adó, így a pótadót alanya is az a külföldi, vagy belföldi személy vagy szervezet, amely üzletszerűen végez adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet. A kiskereskedelmi tevékenységből származó, nettó 500 millió forintot meg nem haladó adóalap után az adómérték azonban 0 százalék, így azoknak az adózóknak, amelyek adóalapja ezt az összeget nem haladja meg, nincs tényleges adókötelezettsége, az adóról, adóelőlegről bevallást sem kell benyújtani.

Továbbá, a vonatkozó előírások alapján nem kiskereskedelmi tevékenység

• a gyártó nagykereskedőnek, viszonteladónak, illetve
• a nagykereskedő, viszonteladónak kiskereskedőnek történő értékesítése,

feltéve, hogy az értékesítés nem a bárki által könnyen hozzáférhető értékesítési csatornán (hálózaton) keresztül történik.

A fenti kivételt tapasztalataink szerint a kereskedők hajlamosak tágabban értelmezni, ezért szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az a tény, hogy a vevő számlát kér, önmagában még nem támasztja alá, hogy viszonteladónak minősül. Így adókockázattal járhat, amennyiben minden olyan értékesítést kivesz a kereskedő a kiskereskedelmi adó alapjából, amely esetében a vevő számlát kért, hiszen ez önmagában nem igazolja azt, hogy a terméket viszonteladás céljából vásárolta.

Továbbá hangsúlyoznánk azt is, hogy ahhoz, hogy az értékesítést ne terhelje kereskedelmi (pót)adó, annak a feltételnek is teljesülnie kell, hogy az értékesítés ne a bárki által könnyen hozzáférhető értékesítési csatornán (hálózaton) keresztül történjen. Az olyan üzletben történő értékesítés tehát, ahol bárki (így például magánszemélyek is) vásárolhat nem tartozik a kivételek közé akkor sem, ha a vevő viszonteladó.

Ugyanakkor a kapcsolt vállalkozások részére raktárból történő kisegítő jellegű értékesítési tevékenység általában nagykereskedelmi tevékenységnek minősíthető, így nem tartozik a kiskereskedelmi adó alapjába mivel ott a

• a vevők nagy valószínűséggel maguk is viszonteladóknak minősülnek, illetve
• az értékesítési csatorna általában teljes mértékben elkülönül a normál, üzletben történő értékesítési csatornától.

Az Európai Bíróság előtt az igazgatósági díjak ÁFA kötelezettségének megítélése

A külsős igazgatósági tagok jövedelmét a gazdasági társaságok jellemzően a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre (azaz gyakorlatilag a munkabérre) vonatkozó szabályok alapján számfejtve, az adókat levonva fizetik ki.

Ez azonban akár meg is változhat, ugyanis a luxemburgi bíróság kezdeményezésére egy érdekes kérdés került előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Bíróság előtt. Az eljárás jelenleg a kezdeti szakaszában van, de a döntés (illetve a döntést alátámasztó érvelés) sok szempontból tisztázhatja a különböző pozíciókban megbízott magánszemélyek ÁFA helyzetét.

A kérdéses ügyben egy ügyvéd tagja különböző gazdasági társaságok igazgatótanácsának. Ezért jövedelmet kap, aminek az ÁFA státuszát vizsgálta és vélelmezte a luxemburgi adóhatóság. A jelenlegi gyakorlat – és az irányadó EUB döntések – más irányba mutatnak (azaz azt mondja, hogy ez a feladat nem esik az ÁFA irányelv hatálya alá), de érdemes figyelemmel kísérni ezt az eljárást. 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.