Niveus hírlevél – 2022. február

2022-02-28

Sok a bizonytalanság a globális minimumadó körül. A fióktelepek nem kötelezettek belföldi bankszámla nyitására. A KKV-k iparűzési adó csökkentése átmeneti, vagy „de minimis” támogatásnak minősül. Februári hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Sok a bizonytalanság a globális minimumadó körül

Ahogyan azt múlt havi hírlevelünkben is jeleztük, tavaly év végén Magyarország is elvi beleegyezését adta az OECD „Pillar II” elnevezésű kezdeményezéséhez a globális minimumadó bevezetése kapcsán. Az ezzel kapcsolatos szabályokról szóló részletesebb elképzelések tavaly karácsony előtt jelentek meg.

A 750 millió EUR konszolidált árbevételt elérő multinacionális vállalatok esetében ezt a kiegészítő adót várhatóan már a 2023-as adóévre alkalmazni kell, bár Magyarország (Lengyelországgal és Észtországgal egyetemben) azt az álláspontot képviseli, hogy először az ún. „Pillar I” szabályokban kellene megállapodni (a 100 legnagyobb globális multicég adóztatási kereteinek rögzítése kapcsán) és utána léphetnének a második szakaszba. Az USA szenátusa egyelőre erről még nem döntött, így a globális minimumadó 2023-as bevezetése is kérdéseket vet fel.

Mindazonáltal az alapelvi szinten rögzíthető, hogy a globális minimumadó lényege, hogy minden érintett nagyvállalat többletadó fizetésére készülhet azon országokban működő leányvállalatai után, ahol a helyi effektív adókulcs (beszámítható adók és a speciálisan meghatározott adóalap hányadosa) nem éri el a 15%-ot.

A Magyarországon érvényes 9%-os társasági adókulcs miatt számos olyan hazai leányvállalat is lesz, amely érintettek lehetnek az új szabályzással. Itt fontos megjegyezni, hogy amennyiben a leányvállalat nem szedné be a különbözetet („Undertax payment rules, UTPR”), úgy természetesen az anyavállalat ország lehetne jogosult beszedni azt („Income inclusion rules, IIR”).

Az egyik legfontosabb kérdés a beszámítható adók köre. Bár a magyar delegáció sikeres tárgyalásokat folytatott bizonyos adók beszámítása kapcsán (így a helyi iparűzési adó és a Robin Hood adó elfogadása tekintetében), ugyanakkor az Európai Bizottság irányelv javaslata kizárólag a jövedelem-típusú adókat engedné meg beszámítani. Ennek ilyen formában történő implementálása rendkívül hátrányos helyzetbe hozná az egyébként kifejezetten magas iparűzési adót fizető leányvállalatokat és az energiaadó hatálya alá tartozó társaságokat. Ami bizonyosnak tűnik viszont, hogy a bankadó és a kiskereskedelmi adó semmiképpen nem lesz elszámolható a kalkuláció során.

Az adóalap meghatározása során az anyavállalat számviteli sztenderdjeit kellene majd alkalmazni, így a magyar számviteli sztenderdek szerint könyvelő leányvállalatoknak ez jelentős adminisztratív nehezítés lenne. Az adóalap meghatározásánál lennének speciális módosító tételek (pl. csökkentő tétel a részesedés értékesítés nyeresége, vagy az osztalékbevétel).

Kedvezőnek tekinthető a ténylegesen eszközigényes és munkaerőigényes tevékenységek elismertetésére vonatkozó szabályozás („substance based carve-out”). Ez alapján a tárgyi eszközöket és a bérköltséget egy bizonyos (folyamatosan csökkenő) mértékben engedi elszámolni a nyereségből (ezáltal kisebb lesz a nevező, amely nagyobb effektív adókulcsot eredményez).

Végezetül várhatóak lesznek kivételszabályok is ezen globális minimumadó megfizetése alól (nem kellene ilyen adót fizetni a vállalatcsoportnak, ha országonként 1 millió eurónál alacsonyabb átlagos eredményt ért el, vagy szintén országonként az adott leányvállalat 10 millió eurónál alacsonyabb átlagos éves bevételt realizált).

A fentiek miatt különösen javasolt körültekintően eljárni az érintett társaságoknak és akár már most elkezdeni elvégezni a próbaszámításokat az esetleges későbbi hatások kapcsán. Ebben természetesen készséggel állunk Ügyfeleink rendelkezésére.

A külföldi vállalkozások fióktelepei nem kötelesek belföldi bankszámlát nyitni

Mivel a külföldi vállalkozások fióktelepei jellemzően rendelkeznek magyar banknál vezetett bankszámlával, sokan talán nem is tudják, hogy valójában nem kötelezettek belföldi pénzforgalmi számla nyitására. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint ugyanis a belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek (ideértve az egyéni vállalkozót is) kell belföldi pénzforgalmi számlával rendelkeznie.

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény pedig egyértelműen kimondja, hogy a fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek.

Emiatt a fióktelep nem minősül belföldi jogi személynek, és így a belföldi pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség nem terjed ki rá. Ugyanakkor természetesen jogában áll és az egyszerűbb működés érdekében valószínűleg érdemes is belföldi bankszámlát nyitnia.

De minimis támogatásnak minősül a hipa kedvezmény

Hasonlóan a 2021-es évhez azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amelyeknek az éves nettó árbevétele, illetve mérlegfőösszege nem haladja meg a 4 milliárd forintot az iparűzési adó mértéke nem haladhatja meg az 1%-ot 2022-ben sem.

2021-ben sok vállalkozás élt a lehetőséggel, és nyilatkozott a jogosultság fennállásának feltételeiről. Akik ezt a nyilatkozatot tavaly megtették, és azóta nem keletkezett új telephelyük vagy nem változott meg a székhelyük, azoknak idén ezzel nincs teendőjük, ugyanis az önkormányzat automatikusan a kedvezmény figyelembevételével állapítja meg az iparűzési adó előlegüket. Ez alól viszont kivételt képeznek azok a vállalkozások, amelyek bár 2021-ben jogosultak voltak a kedvezményre, 2022-ben már nem felelnek meg a feltételeknek. Nekik vissza kell vonniuk a korábban megtett nyilatkozatukat.

Akik pedig 2021-ben kezdték meg a működésüket vagy tavaly nyilatkozatot tettek, de azóta új székhelyre költöztek vagy új telephelyet létesítettek, 2022. február 25-ig a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság felé kell egyebek mellett arról nyilatkozniuk, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek és ha korábban nem tették meg, be kell jelenteniük a telephelyük címét. E nyilatkozatot telephelyenként szükséges megtenni elektronikusan az állami adóhatóság felé (a NAV továbbítja majd a nyomtatványt az illetékes önkormányzatnak).

Az iparűzési adó kedvezmény (a normál és a kedvezményes 1%-os adómértékkel számított adó különbözete) – az adózó választása szerint – átmeneti támogatásnak, vagy csekély összegű „de minimis" támogatásnak minősülhet, így beleszámít azok értékhatáraiba. Az egy és ugyanazon vállalkozásnak nyújtható csekély összegű („de minimis”) támogatások összeghatára a vonatkozó európai uniós szabályozás alapján 200 ezer euró (közúti árufuvarozási tevékenység esetén 100 ezer euró) bármely három üzleti év viszonylatában (vannak más támogatási jogcímek, amik eltérő értékhatárokkal rendelkeznek). Az összeghatár elérésének vizsgálatakor azzal is számolni kell, hogy az „egy és ugyanazon" vállalkozások részére juttatott támogatást össze kell számítani. (Egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülhetnek az ugyanazon gazdasági társaság tulajdonában vagy bizonyos feltételek mellett ugyanazon magánszemély tulajdonában lévő vállalkozások.)

Amennyiben az adózó úgy dönt, hogy átmeneti támogatásként kezeli az iparűzési adó csökkentését, úgy arra kell tekintettel lennie, hogy az átmeneti támogatás támogatástartalma – az egyéb átmeneti támogatásokkal együtt – vállalkozásonként (a kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe véve) nem haladhatja meg a 2,3 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Ha az átmeneti támogatás mellett a társaság „de minimis” támogatásban is részesül(t), az igénybe veendő vagy igénybe vett „de minimis” támogatás nem csökkenti az átmeneti támogatás legmagasabb mértékét. 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Share this page and start a discussion:

News

Niveus hírlevél – 2021. április

Nyáron hatályba lép a Multilaterális Adóegyezmény Magyarországon is. 2021. április 1-től új ELEKÁFA nyomtatványt vezettek be. 2021. április 25-től a SZÉP-kártyák bármelyik zsebéből fizethetünk az elfogadóhelyeken. Újabb szabályok születtek a stratégiai társaságokra vonatkozóan. Áprilisi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Read more

A @Niveus Consulting Group véleménye a zöld- digitális és forgalmi adóra koncentráló adórendszerre történő átállásról

Számos területen volna igény a Matolcsy György által említett zöld- és digitális reformra a lapunknak nyilatkozó adószakértők szerint, ám a forgalmi adóval a költségvetés stabilitása érdekében óvatosan kell bánni.

Read more

3 milliós KATA keret: mi van, ha túllépem?

Továbbra sem csillapodnak a hullámok a januárban hatályba lépett új KATA szabályozás körül, amely a 3 millió forint feletti kifizetések után 40%-os adót ró a juttatás kifizetőjére. A Niveus Consulting Group néhány, a gyakorlatban gyakran felmerülő kérdést járt körül.

Read more

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!