Szerző: Hecker Flórián
Az OTP-től kezdve a K&H-ig minden pénzintézet azt számolgatja, jól vagy rosszul járnak a módosítással.
Kormányrendelet jelent meg az extraprofitadók módosításáról a hétfő esti Magyar Közlönyben.
Ebben az áll, hogy az eredeti kormányrendelet kiegészül több új bekezdéssel. Ezek értelmezése nem kézenfekvő, ezért lapunk értékelést kért Bagdi Lajostól, a Niveus Consulting Group partnerétől. Ennek lényege a következő:
A mostani módosítás a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásra vonatkozó különadó alapját és mértékét módosítja 2023-ra vonatkozóan.
Mégpedig úgy, hogy az idei második fél évre egy újfajta adóalap-számítási módot alkalmaz, amit megfejelnek növelő, illetve csökkentő tételek.
Az adóalapot tehát a kormány két részre bontja.
Az egyik a 2023. január 1.–június 30. közötti időszakra szól. Ennél nincs változás, ugyanúgy a megelőző adóév a bázis és 50 százalékos beszámítás. A kivételek is változatlanok. Július 1-től december 31-ig viszont már a megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka az adóalap. Csökkentő télel az osztalék 50 százaléka, ha azt nem számolták el ráfordításként, valamint a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százaléka.
Növelő tétel viszont az előző évi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
pénzügyi szervezetek különadójának 50 százaléka,
pénzügyi tranzakciós illeték 50 százaléka,
illetve e rendelet szerinti adó 50 százaléka.
A legfontosabb pont, hogy az extraprofitadó mértéke az első félévi adóalaprészre marad 8 százalék, a második félévi adóalaprészre viszont az adóalaprész 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalékra nő, fölötte pedig az összeg 30 százalékára.
A kormány nem először nyúl hozzá az extraprofitadó-rendelethez, legutóbb februárban hajtott végre változásokat. Akkor egyebek mellett a légitársaságoknál az utasok után fizetett hozzájárulás összegét kalkulálta őket.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Közeledik a 2024-es adóévre vonatkozó globális minimumadó adatszolgáltatás és a kiegészítő adó bevallási határideje. Bár a GIR benyújtását sok esetben külföldi csoporttag teljesíti, a magyarországi csoporttagoknak ettől függetlenül is lehetnek kapcsolódó tájékoztatási és koordinációs feladataik.
A 2025-ös adóévtől kezdődően az online piactér üzemeltetői is kiskereskedelmi adó fizetésére lesznek kötelezettek, ha kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. Az adóelkerülést a jövőben komoly szankciókkal büntethetik, amelyek eredményeként akár el is tűnhet itthonról a Temu vagy az Amazon. Az őszi adócsomagtervezet egyik legnagyobb horderejű rendelkezéséről, - amely a kiskereskedelmi különadót kiterjesztené az úgynevezett platformüzemeltetőkre - beszélt a vg.hu-nak Fischer Ádám, a Niveus együttműködő jogi partnere.
Under the new transfer pricing rules, the preparation of Benefit and DEMPE tests will be an important part of the 2026 transfer pricing documentation. Substantiating the actual economic benefit of services provided between related parties, as well as identifying where value is created in relation to intangible assets, may require significant preparation. It is therefore advisable to begin collecting the necessary information during the year.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!