Szerző: Hecker Flórián
Az OTP-től kezdve a K&H-ig minden pénzintézet azt számolgatja, jól vagy rosszul járnak a módosítással.
Kormányrendelet jelent meg az extraprofitadók módosításáról a hétfő esti Magyar Közlönyben.
Ebben az áll, hogy az eredeti kormányrendelet kiegészül több új bekezdéssel. Ezek értelmezése nem kézenfekvő, ezért lapunk értékelést kért Bagdi Lajostól, a Niveus Consulting Group partnerétől. Ennek lényege a következő:
A mostani módosítás a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásra vonatkozó különadó alapját és mértékét módosítja 2023-ra vonatkozóan.
Mégpedig úgy, hogy az idei második fél évre egy újfajta adóalap-számítási módot alkalmaz, amit megfejelnek növelő, illetve csökkentő tételek.
Az adóalapot tehát a kormány két részre bontja.
Az egyik a 2023. január 1.–június 30. közötti időszakra szól. Ennél nincs változás, ugyanúgy a megelőző adóév a bázis és 50 százalékos beszámítás. A kivételek is változatlanok. Július 1-től december 31-ig viszont már a megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka az adóalap. Csökkentő télel az osztalék 50 százaléka, ha azt nem számolták el ráfordításként, valamint a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százaléka.
Növelő tétel viszont az előző évi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
pénzügyi szervezetek különadójának 50 százaléka,
pénzügyi tranzakciós illeték 50 százaléka,
illetve e rendelet szerinti adó 50 százaléka.
A legfontosabb pont, hogy az extraprofitadó mértéke az első félévi adóalaprészre marad 8 százalék, a második félévi adóalaprészre viszont az adóalaprész 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalékra nő, fölötte pedig az összeg 30 százalékára.
A kormány nem először nyúl hozzá az extraprofitadó-rendelethez, legutóbb februárban hajtott végre változásokat. Akkor egyebek mellett a légitársaságoknál az utasok után fizetett hozzájárulás összegét kalkulálta őket.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Szeptember 30-ig lehet benyújtani a külföldi áfa visszatérítési kérelmeket. Visszajárhat a családosoknak a befizetett szja-előleg. Hamarosan érkezik az e-áfa bevallás. Szeptemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal, illetve a munkáltató munkavállalók felé fennálló tájékoztatási kötelezettségével foglalkozunk.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az új K+F adókedvezmény komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. „Több modellezést is végeztünk már cégeknek, és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell” – emelte ki Bagdi. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 200 millió forintos K+F projekt esetében akár 20 millió forintos közvetlen visszatérítést is eredményezhet a vállalat számára! Ez hatalmas könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy a korábbi rendszerben érvényesíteni tudják a kedvezményeket. ???? Mire érdemes figyelni? ✔ A K+F tevékenység alapos dokumentációja kulcsfontosságú ✔ Az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja a visszatérítéseket ✔ Az új kedvezmény választása 6 évre szól – érdemes előzetesen modellezni a hatásait Bagdi Lajos szerint fontos tudni, hogy az új adókedvezmény választása esetén a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszere nem vehető igénybe, így minden vállalatnak érdemes előzetesen mérlegelnie a hosszú távú pénzügyi hatásokat.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!