Szerző: Hecker Flórián
Az OTP-től kezdve a K&H-ig minden pénzintézet azt számolgatja, jól vagy rosszul járnak a módosítással.
Kormányrendelet jelent meg az extraprofitadók módosításáról a hétfő esti Magyar Közlönyben.
Ebben az áll, hogy az eredeti kormányrendelet kiegészül több új bekezdéssel. Ezek értelmezése nem kézenfekvő, ezért lapunk értékelést kért Bagdi Lajostól, a Niveus Consulting Group partnerétől. Ennek lényege a következő:
A mostani módosítás a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásra vonatkozó különadó alapját és mértékét módosítja 2023-ra vonatkozóan.
Mégpedig úgy, hogy az idei második fél évre egy újfajta adóalap-számítási módot alkalmaz, amit megfejelnek növelő, illetve csökkentő tételek.
Az adóalapot tehát a kormány két részre bontja.
Az egyik a 2023. január 1.–június 30. közötti időszakra szól. Ennél nincs változás, ugyanúgy a megelőző adóév a bázis és 50 százalékos beszámítás. A kivételek is változatlanok. Július 1-től december 31-ig viszont már a megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka az adóalap. Csökkentő télel az osztalék 50 százaléka, ha azt nem számolták el ráfordításként, valamint a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százaléka.
Növelő tétel viszont az előző évi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
pénzügyi szervezetek különadójának 50 százaléka,
pénzügyi tranzakciós illeték 50 százaléka,
illetve e rendelet szerinti adó 50 százaléka.
A legfontosabb pont, hogy az extraprofitadó mértéke az első félévi adóalaprészre marad 8 százalék, a második félévi adóalaprészre viszont az adóalaprész 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalékra nő, fölötte pedig az összeg 30 százalékára.
A kormány nem először nyúl hozzá az extraprofitadó-rendelethez, legutóbb februárban hajtott végre változásokat. Akkor egyebek mellett a légitársaságoknál az utasok után fizetett hozzájárulás összegét kalkulálta őket.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Honnan lesz költségvetési forrás, ha jövőre eltörlik a szektorális különadókat és a kamatkiadások is jelentősen növekednek? Szembetűnő a költségvetési tervezetből, hogy vállalkozásoktól várt adóbevételek, az áfa és a személyi jövedelemadó jelentősen gyarapodik majd jövőre. Mi fogja még növelni a bevételeket? Bagdi Lajos, a Niveus partnere a költségvetési tervezetet elemzi a hvg.hu oldalán.
Az USA-magyar egyezmény megszűnése számos bizonytalanságot hozott, ám az elmúlt másfél év sok kérdésre megadta a választ, még akkor is, ha az amerikai adórendszer rendkívül szerteágazó és bonyolult. Nagy bizonytalanságok övezték a tőkejövedelmek adózását (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), és nagyon fontos kérdés volt, vajon ezekkel összefüggésben az USA von-e le forrásadót, vagy sem. Bagdi Lajos a Niveus partnere a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, hogy napjainkra egyértelművé vált: az Egyesült Államok-béli befektetésekből származó osztalék forrásadóztatás alá esik, más jövedelemtípusok viszont többségükben nem. Ez jó hír az amerikai üzleti részesedéssel és kamatozó eszközökkel rendelkező szereplők számára. A témáról részletesen az alábbi cikkben olvashatnak:
Továbbra is döbbenetes a magyar áfafegyelem December 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről* szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozza fel az adatokat. Figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben a 2020-as becslés még 6,1%-os áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték még ennél is egy nagyságrendel jobb, 5,1% lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!