Július 1-től nincs kibúvó – hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

26/06/2024

Július 1-től nincs kibúvó – hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

  • július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül.
  • A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként.
  • A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.

2024.január 1-jével indult a kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon, amelynek lényege, hogy csak olyan kötelezően visszaváltási díjas termék hozható forgalomba, amire a gyártó megfizeti a visszaváltási díjat. Nem újrahasználható kötelezően visszaváltási díjas csomagolás esetén ezt a gyártónak a koncessziós társaság, azaz a MOHU Zrt. felé kell megtennie, ekkor a visszaváltási díj darabonként egységesen 50 forint. Ezt a visszaváltási díjat a gyártó áthárítja a kereskedőre, majd ők pedig a végfelhasználóra. A vevők így ennyivel drágábban vásárolhatják meg az érintett termékeket, de a kiürült, nem sérült csomagolás visszaváltásával a visszaváltási díjat visszakaphatják. – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Adótanácsadási Üzletágának vezetője.

Az újrahasználható kötelezően visszaváltási díjas termékek esetén a rendszer kicsit másként működik – tájékoztat a szakértő. A MOHU Zrt. ugyanis ilyenkor nem érintett a visszaváltással, a gyártó pedig a forgalmazónak vagy a fogyasztónak fizeti vissza az általa meghatározott összegű és általa áthárított visszaváltási díjat. A rendszernek mindkét esetben az a célja, hogy minél több italtermék csomagolás kerüljön visszaváltásra.

Az érintett, kötelezően visszaváltási díjas termék a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír. Tipikusan ilyenek a sörös, energiaitalos vagy üdítős dobozok, illetve a boros palackok. Nem tartozik viszont ebbe a körbe a tej és tejtartalmú italtermékek csomagolása, valamint a speciális alakjuk miatt visszaváltó berendezéssel nem visszaváltható csomagolások.

Szintén kivételt képez a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolása. A csekély mennyiségű kibocsátó az a gyártó, amely által forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas italtermékek száma a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg az 5000 darabot. Az ilyen gyártók (jellemzően kisebb pincészetek) által forgalomba hozott palackok így 2024. július 1-jét követően sem fognak a DRS hatálya alá tartozni, így a DRS-sel együtt járó különböző kötelezettségek sem fogják terhelni ezeket a gyártókat.

A többieknek viszont napokon belül lejár a moratórium és már nem hozhatnak forgalomba kötelezően visszaváltási díjas termékeket a megfelelő jelölés nélkül – figyelmeztet Antretter Erzsébet. A gyártók ezzel bizonyára tisztában vannak, hiszen, ha még nincsenek túl a megfelelő MOHU regisztráción, akkor – tekintettel a 45 napos határidőre – már sajnos elkéstek. Ha jövő héttől mégis forgalomba hoznak nem megfelelően regisztrált termékeket, akkor azokat az országos hulladékgazdálkodási hatóság – egyéb szankciók alkalmazása mellett – kötelezően vissza is hívja.

Ami pedig fogyasztókat illeti, 2024. július 1-től érdemes még tudatosabban keresniük az érintett termékeken a visszaválthatóságra utaló jelölést, hiszen az alapján dönthető el, hogy az italtermék dobozát, üvegét vissza tudják-e váltani. Szintén fontos, hogy a csomagolást nem szabad összenyomni, az automata ugyanis csak azokat a termékeket képes visszaváltani, amelyeken jól olvasható a vonalkód.

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Niveus hírlevél – 2024. május

Változott a hatóságok álláspontja a május 31-ig megtehető részesedés-bejelentéssel összefüggésben. Pénzügyminisztériumi állásfoglalás a csoportos társasági adóalanyok transzferár kiigazítását érintően. Nem megfelelő az EUB szerint a külföldiek adóvisszatérítésére alkalmazott magyar gyakorlat. Meghosszabbították a GINOP Plusz program keretei között a munkaerőképzési támogatási kérelem benyújtásának határidejét. Csúszik a Golden Visa program. A Niveus Consulting Group meghívott előadóként az energiahatékonysági adókedvezményről tart rövid előadást. Májusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Karbonvám kötelezettség

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31 volt, de ezt végül kitolták február végére, így van még pár nap felkészülni. – foglalja össze a Niveus Consulting Group

Sokat bukhatnak a KKV-k, ha nem jelentkeznek február 25-éig

A kormány még decemberben jelentette be, hogy a COVID-járvány miatt a helyi iparűzési adó mértékét felére csökkenti a kis- és középvállalkozások számára...

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!