Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31 volt, de ezt végül kitolták február végére, így van még pár nap felkészülni. – foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Mi a CBAM?
A CBAM az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus rövidítése. 2023-ban az Európai Unió rendeletbe foglalta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó szabályokat és intézkedéseket. Ennek célja, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbben előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, és visszaszorítsa a károsanyag-kibocsátást.
Kiket érint a CBAM?
A CBAM kötelezettség elsősorban azokat a társaságokat érinti, akik az EU-n kívülről behozott, a CBAM által érintett termékeket importálják. Ide tartoznak például az energia-, műtrágya- és vegyianyag-előállítók, kereskedők, valamint az autóipari és gépipari szereplők, továbbá a vas-, acél- és alumínium-alapanyag kereskedők.
Milyen kötelezettségek járnak a CBAM-mal?
A CBAM kötelezettség két fő részből áll:
Nyilatkozattételi kötelezettség: Az érintett társaságoknak nyilatkozatot kell tenniük a CBAM által érintett termékek importjáról.
Fizetési kötelezettség: A CBAM által érintett termékek importőreinek fizetési kötelezettsége is terheli majd. Ez a kötelezettség 2026-tól lép majd életbe.
Határidők és nehézségek:
A CBAM nemzeti regisztrációjának határideje eredetileg 2024. január 31. volt, de ezt a határidőt később február végéig kitolták.
A kötelezettség teljesítése nehézségekkel járhat, hiszen az érintett vállalatoknak pontosan számon kell tartaniuk az importált termékek szén-dioxid-kibocsátását, és megfelelően dokumentálniuk kell a folyamatot.
Összességében a CBAM egy fontos lépés a fenntartható gazdaság felé, de a gyakorlati megvalósítás során komoly figyelmet és felkészülést igényel. A vállalatoknak érdemes időben tájékozódniuk és felkészülniük a kötelezettség teljesítésére.
Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Honnan lesz költségvetési forrás, ha jövőre eltörlik a szektorális különadókat és a kamatkiadások is jelentősen növekednek? Szembetűnő a költségvetési tervezetből, hogy vállalkozásoktól várt adóbevételek, az áfa és a személyi jövedelemadó jelentősen gyarapodik majd jövőre. Mi fogja még növelni a bevételeket? Bagdi Lajos, a Niveus partnere a költségvetési tervezetet elemzi a hvg.hu oldalán.
Az adózási telephely megléte egy adott országban vagy településen, mindig is az adózás egyik kulcsfontosságú kérdése volt. Ettől függ ugyanis, hogy a vállalkozásnak keletkezik-e adókötelezettsége az adott helyen. Bár az alapelvek lényegében nem változtak, a körülmények és egyes részletszabályok módosulása miatt érdemes ezt a kérdéskört időnként újra átgondolni.
A cikkben szó esik: – a 2026-os költségvetési tervezés irányairól, – a fogyasztási típusú adók dominanciájáról, – a különadók tartóssá válásáról, – és a társasági adózás jövőbeli mozgásteréről.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!