Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31 volt, de ezt végül kitolták február végére, így van még pár nap felkészülni. – foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Mi a CBAM?
A CBAM az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus rövidítése. 2023-ban az Európai Unió rendeletbe foglalta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó szabályokat és intézkedéseket. Ennek célja, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbben előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, és visszaszorítsa a károsanyag-kibocsátást.
Kiket érint a CBAM?
A CBAM kötelezettség elsősorban azokat a társaságokat érinti, akik az EU-n kívülről behozott, a CBAM által érintett termékeket importálják. Ide tartoznak például az energia-, műtrágya- és vegyianyag-előállítók, kereskedők, valamint az autóipari és gépipari szereplők, továbbá a vas-, acél- és alumínium-alapanyag kereskedők.
Milyen kötelezettségek járnak a CBAM-mal?
A CBAM kötelezettség két fő részből áll:
Nyilatkozattételi kötelezettség: Az érintett társaságoknak nyilatkozatot kell tenniük a CBAM által érintett termékek importjáról.
Fizetési kötelezettség: A CBAM által érintett termékek importőreinek fizetési kötelezettsége is terheli majd. Ez a kötelezettség 2026-tól lép majd életbe.
Határidők és nehézségek:
A CBAM nemzeti regisztrációjának határideje eredetileg 2024. január 31. volt, de ezt a határidőt később február végéig kitolták.
A kötelezettség teljesítése nehézségekkel járhat, hiszen az érintett vállalatoknak pontosan számon kell tartaniuk az importált termékek szén-dioxid-kibocsátását, és megfelelően dokumentálniuk kell a folyamatot.
Összességében a CBAM egy fontos lépés a fenntartható gazdaság felé, de a gyakorlati megvalósítás során komoly figyelmet és felkészülést igényel. A vállalatoknak érdemes időben tájékozódniuk és felkészülniük a kötelezettség teljesítésére.
Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
A MOL különadójának emelése miatt kevesebb figyelmet kapott, hogy a szerda este megjelent különadóról szóló kormányrendelet a Robin Hood adót is jelentős mértékben emelte. Kérdéses azonban, hogy jogszerű-e ilyen rövid határidővel év végén adót emelni.
Várhatóan idén nyáron indul újra a pályázati dömping, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Így várhatóan hamarosan nyílnak az operatív programok pályázatai. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői. Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz! A többi forrás várható felhasználásáráról a lenti cikkben találhat további információkat!
A napokban erősítették meg a korábban már megjelent hírt: megduplázná a családi adókedvezményt a kormány 2025-ben. A Niveus Consulting Group szerint ez nem akkora nagyságrend, hogy ne lehessen kigazdálkodni a költségvetésből - évi kb. 350-400 milliárd forint többletkiadást jelentene- , ugyanakkor csaknem 1 millió családnak jelenthet anyagi segítséget.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!