Karbonvám kötelezettség

21/02/2024

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31 volt, de ezt végül kitolták február végére, így van még pár nap felkészülni. – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

 

Mi a CBAM?

A CBAM az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus rövidítése. 2023-ban az Európai Unió rendeletbe foglalta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó szabályokat és intézkedéseket. Ennek célja, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbben előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, és visszaszorítsa a károsanyag-kibocsátást.

Kiket érint a CBAM?

A CBAM kötelezettség elsősorban azokat a társaságokat érinti, akik az EU-n kívülről behozott, a CBAM által érintett termékeket importálják. Ide tartoznak például az energia-, műtrágya- és vegyianyag-előállítók, kereskedők, valamint az autóipari és gépipari szereplők, továbbá a vas-, acél- és alumínium-alapanyag kereskedők.

Milyen kötelezettségek járnak a CBAM-mal?

A CBAM kötelezettség két fő részből áll:

Nyilatkozattételi kötelezettség: Az érintett társaságoknak nyilatkozatot kell tenniük a CBAM által érintett termékek importjáról.

Fizetési kötelezettség: A CBAM által érintett termékek importőreinek fizetési kötelezettsége is terheli majd. Ez a kötelezettség 2026-tól lép majd életbe.

Határidők és nehézségek:

A CBAM nemzeti regisztrációjának határideje eredetileg 2024. január 31. volt, de ezt a határidőt később február végéig kitolták.

A kötelezettség teljesítése nehézségekkel járhat, hiszen az érintett vállalatoknak pontosan számon kell tartaniuk az importált termékek szén-dioxid-kibocsátását, és megfelelően dokumentálniuk kell a folyamatot.

Összességében a CBAM egy fontos lépés a fenntartható gazdaság felé, de a gyakorlati megvalósítás során komoly figyelmet és felkészülést igényel. A vállalatoknak érdemes időben tájékozódniuk és felkészülniük a kötelezettség teljesítésére.

News

Sajtóközleményünk az elektronikus aláírás bevezetésének elhalasztásáról

Elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer bevezetése – halasztás várható

Az iparűzési adó csökkentése

Az iparűzési adó csökkentése a vonatkozó 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár, azok közül is azoknak, amelyek nettó árbevétele...

Alternatív adózás – helyzetbe hozza a cégeket a KIVA?

Szerdán Lengyelország bejelentette, hogy kb. 4 milliárd forint árbevételig a vállalkozásoknak nem a nyereségük, hanem csak a kifizetett osztalék után kell társasági adót fizetniük. Az elképzelés alapja az Észtországban már régóta így működő társasági adó rendszer, Magyarországon meg 2013 óta létezik a hasonló alapelven működő kisvállalati adó (KIVA), amelynek kulcsa ráadásul jövőre tovább csökken. Ennek apropóján nézte meg a Niveus Consulting Group, miben tér el a magyar szabály a külföldi példáktól.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!