Nem vonta vissza az egyezmény felmondását az Amerikai Egyesült Államok. Mit tehetünk, ha kiderül, hogy nem fizetik utánunk a járulékot? Tanulságos EUB jogeset született a barter ügyleteket érintően. Transzferár konferencián adtak elő kollégáink. Februári hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Megszűnik az egyezmény az USA és Magyarország között
Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya a 2022. július 8-án küldött értesítésével egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményét. A felmondás visszavonására idén év elejéig még lett volna lehetőség, ez azonban nem történt meg, ezért az egyezmény most már véglegesen felmondottnak tekinthető és rendelkezései 2024. január 1-jétől nem lesznek alkalmazhatóak. Az egyezmény által biztosított kedvezőbb adózás lehetősége így az idei évben még fennáll, de jövőre nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek.
Például, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárol tőzsdén, és az után osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelem után jelenleg az egyezmény alapján 15% amerikai forrásadót kell fizetnie, magyar személyi jövedelemadó kötelezettsége pedig nem merül fel. Az egyezmény megszűnése után viszont már 30%-os amerikai forrásadó terheli majd a magyar befektetőt, és további 5% magyar személyi jövedelemadó kötelezettsége is keletkezik, így a teljes adóteher 35% lesz.
Kamatjövedelem esetében - amelyet jelenleg az egyezmény alapján nem terhel amerikai forrásadó, csak 15%-os magyar személyi jövedelemadó - szintén 30%-os amerikai forrásadóval és további 5%-os magyar személyi jövedelemadóval kell számolni, egyúttal szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is felmerül.
Emellett, az amerikai részvényekkel, kötvényekkel bonyolított ügyletek csak akkor minősülnek majd ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ha azokat EGT tagállamban vagy egyezményes országban működő befektetési szolgáltatóval, vagy ilyen közreműködésével kötötték, más esetben nem. Ez pedig azt eredményezi, hogy a nyereséges és veszteséges ügyleteket nem lehet majd egymással szembe állítani a jövedelem számításakor.
Így ellenőrizhetjük, hogy bejelentett-e a munkáltatónk, illetve fizeti-e utánunk a járulékokat
Sokakat érintő kérdés, hogy hogyan győződhet meg arról a munkavállaló, hogy bejelentette-e a munkáltató, illetve fizeti-e utána az előírt járulékokat. E probléma miatt a Niveus Consulting Group felkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a hatóság pedig válaszában jelezte, hogy érdemben foglalkozik a magánszemélyektől érkező valamennyi olyan bejelentéssel, amikor a saját foglalkoztatásuk miatt élnek panasszal, például azt gyanítják, hogy feketén foglalkoztatják őket, vagy nem fizetik meg utánuk a járulékot. Ilyenkor, mint írták, a foglalkoztatási jogviszony tisztázására van lehetőség. Arról viszont nem vezetnek statisztikát, hogy hány adózó fordult a hivatalhoz a foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatban.
Azt minden esetre minden érintettnek érdemes tudni, hogy az ügyfélkapuval rendekezők, a magyarorszag.hu oldalon a „Biztosítotti jogviszony lekérdezés” menüpontban találhatják meg a bejelentett jogviszonyainkat. Azt, hogy a járulékokat is megfizeti-e utánunk a munkáltató, az eBev portálon keresztül kérhető le, a „Járulékadat kivonat” menüpontban.
Ügyfélkapu hiányában is figyelhet azonban a munkavállaló azokra a körülményekre, melyek a szabályos munkaviszony meglétét támasztják alá. Először is, a munkaviszony érvényes létrejöttének feltétele az írásbeli munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló között, ennek meglétéhez érdemes ragaszkodni a munkaviszony létrejöttekor. Havi szinten nehéz ellenőrizni, hogy a munkáltató eleget tesz-e a bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének, az éves szja bevallás benyújtása – melyek tervezetét a NAV el is készíti a rendelkezésére álló adatok alapján - viszont már a magánszemély feladata. A tervezet birtokában pedig egyértelműen ellenőrizhető, hogy a munkáltató évközben eleget tett-e a bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének.
Az írásos munkaszerződés mellett - amennyiben a munkáltató szabályosan foglalkoztatja a munkavállalót - szükségszerűen keletkeznek egyéb dokumentumok is a munkaviszonnyal kapcsolatban, például jelenléti ív, foglalkoztatói igazolás, munkavédelemmel kapcsolatos dokumentumok stb., így ezek hiánya esetén is felmerülhet a fekete foglalkoztatás gyanúja.
Sokan nem is tudják, hogy pontosan milyen következményei lehetnek annak, ha nincsenek hivatalosan bejelentve a munkahelyükön. Ilyen esetben a munkavállaló nem lesz jogosult az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás pénzbeli ellátásaira (például táppénzre, öregségi nyugdíjra). Az egészségbiztosítás természetbeni szolgáltatásaira, például az orvosi ellátás igénybevételére pedig csak akkor tarthat igényt, ha magánszemélyként önállóan megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2023-ban havi 9600 forint, illetve napi 320 forint. Egy másik következménye a járulékfizetés elmaradásának, hogy a munkaviszony nem számít szolgálati időnek a nyugdíjbiztosítási ellátások szempontjából.
EUB jogeset a versenylovak főszereplésével
2023.február 9-én született meg az Európai Bíróságnak a C‑713/21 (Finanzamt X) ügyben hozott döntése. Az ehhez az ügyhöz nagyon hasonló C‑432/15 (Odvolací finanční ředitelství v Pavlína Baštová) ügyben az volt a kérdés, hogy versenylovak versenyeztetése adóköteles gazdasági tevékenység-e, illetve a versenyre felkészítések költségének (szállás, ellátás, állatorvos) előzetesen felszámított ÁFÁ-ja levonható-e. Az EUB akkor úgy határozott, hogy az, hogy a lovakat a lóversenyszervező rendelkezésére bocsátják versenyeztetésre és a lótulajdonos nem kap érte ellenértéket (mondjuk egy meghatározott pénzösszeget) hanem csak a megfelelő helyezettnek járó díjazásban részesül, nem tekinthető adóköteles gazdasági tevékenységnek, és emiatt az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó előzetesen felszámított ÁFA nem vonható le.
A C‑713/21 (Finanzamt X) ügyben viszont az istálló tulajdonosa versenylovak bértartását vállalta és a versenyre is felkészítette őket. Ennek ellentételezésekét a lovak tulajdonosa bizonyos költségeket viselt, és a szerződésben vállalta, hogy bármilyen pénzdíjat is nyer a ló a versenyen, annak a felét az istálló tulajdonosa (aki felkészítette a lovakat a versenyre) kapja. A Bíróság - a fent említett üggyel ellentétben - az istállótulajdonos által nyújtott szolgáltatást emiatt egyetlen adóköteles szolgáltatásnak tekintette, amiért nyújtott ellenérték része a díjak 50%-ának engedményezése, még akkor is, ha bizonytalan, hogy a szóban forgó díjak végül milyen összeget tesznek ki.
Erre az ügyre különösen azoknak érdemes figyelmet szánniuk, akik szolgáltatással „fizetnek” szolgáltatásért. A jogeset alapján ugyanis megállapítható, hogy még akkor is tekinthető egy szolgáltatás egy másik szolgáltatás ellenértékének, azaz lehet áfás a szolgáltatás, ha bizonyos bizonytalansági faktor is szerepet kap a szolgáltatással kapcsolatosan, például a kapott ellenszolgáltatás értéke bizonytalan vagy nehezen meghatározható.
Transzferár webináriumot tartottak kollegáink
Transzferár szakértőink Girászin János és Szabó Rudolf online szemináriumot tartottak 2023. február 21-én, „Növekvő terhek és kockázatok - Az új transzferár szabályozás bemutatása” címmel. Ahogyan azt már Ügyfeleink bizonyára tudják, a 2022. évben több lépésben végrehajtott jogszabálymódosítások következtében érdemben változtak a transzferárazással kapcsolatos szabályok és adminisztratív kötelezettségek. Talán a legfontosabb változás, hogy a társasági adótörvény módosítása alapján új adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adózókat, így a 2022. december 31. után beadott társasági adóbevallásokban már számos adatot fel kell tüntetni a kapcsolt vállalatokkal bonyolított tranzakciókról.
Az előadás keretében az alábbi témák voltak fókuszban:
A webinárium ingyenes megtekintését Ügyfeleinknek biztosítjuk (az alábbi linken történő regisztrációt követően):
* * *
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
A 2024-ben felhasználható személyi jövedelemadó (szja) kedvezmények utólagos érvényesítésére a bevallás benyújtásáig még van lehetőség! Ha valaki év közben nem kérte a kedvezmények havi érvényesítését, azokat egy összegben, az szja-bevallásban még mindig visszaigényelheti.
Niveus Consulting Group vélemény az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) bejelentéséhez, amely a 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen.
A cégek többsége még nem tud idén devizában adót fizetni Niveus Consulting Group kommentár a devizában történő adófizetéshez
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!