Március 30-ától emelkedik a kiküldetések napidíja. Körvonalazódik az e-nyugta koncepció. Jön a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség (ESG). Megjelentek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló részletszabályok, áprilisban regisztrációs kötelezettsége lesz a körforgás termékek gyártóinak. Márciusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Március 30-tól emelkedik a kiküldetések napidíja

Módosították a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló, valamint a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendeleteket. A módosítás alapján az adómentesen adható napidíj belföldi kiküldetés esetén 3 ezer forintról 9 ezer forintra, míg külföldi kiküldetés esetén 60 euróról 85 euróra emelkedik 2023. március 30-tól. A módosítás indokolásában a Covid-válság következtében kialakult belföldi és külföldi piacvesztés, a bérverseny, valamint a körülbelül 10 ezer főre tehető sofőrhiány kezelése szerepel. A változás a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek napidíjára, valamint a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítésére vonatkozik.

Zajlanak az e-nyugta bevezetésének előkészületei, a várható bevezetés 2024. július 1.

Az őszi adócsomagban már volt szó az e-nyugta bevezetéséről, de a jogalkotásra történő felhatalmazáson kívül több nem szerepelt a jogszabályban, a részletszabályok még várattak magunkra. Február végén aztán megjelent egy Kormányhatározat, amely már részletesebben foglalkozik az e-Nyugta-koncepcióval. A Kormányhatározat rögzíti, hogy megteszik a megfelelő lépéseket a bevezetésére. Ez magába foglalja a papíralapú nyugtaadás alkalmazásának minimalizálását célzó elektronikus nyugtaadásra való áttérést, az általános nyugtaadat-szolgáltatás bevezetését, az online pénztárgéprendszer megújítását és ennek keretében az e-Pénztárgép-rendszer bevezetését. A bevezetésére kijelölt határidő 2024. július 1.

Március elején a NAV is közzétette az ezzel kapcsolatos koncepcióját (https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/ado/enyugta/enyugta), mely kitér a célokra, tervezési alapelvekre, a megvalósítás kulcselemeire: az e-Pénztárgép (ePG), az e-Nyugta, az ütemterv és a tervezett szolgáltatások részleteire, a műszaki paraméterekre, valamint egyes további kérdésekre, észrevételekre.

Elfogadta az EU a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséget

2023.január 5-én az Európai Parlament és a Tanács 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 Irányelvével lépett életbe a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség (CSRD). A javaslat még 2021 áprilisában látott napvilágot, végül tavaly év végén került elfogadásra. A CSRD a fenntarthatósági jelentéstételi standardokon alapuló közzétételeket ír elő, amelyeket az érintett vállalkozásoknak ki kell dolgozni. A cél az, hogy a vállalatok rövid távú előnyök helyett hosszú távú, fenntartható értékeket teremthessenek.

A jelentéstételi kötelezettség 3 tématerületre koncentrál, melyeket ESG-nek neveznek, ez az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése.

Az alkalmazását tekintve három lépcsőben fog hatályba lépni:

1. 2024. január 1-jétől olyan nagyvállalkozásokra, amelyek ún. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek (pl. nyrt-k, hitelintézetek, biztosítók vagy amelyet a tagállamok bármi miatt annak minősítenek), és amelyek átlagos létszáma mérlegfordulónapjukon túllépi az adott üzleti évben foglalkoztatottak tekintetében az 500 főt.

2. 2025. január 1-jétől olyan nagyvállalkozásokra, amelyek a mérlegfordulónapjukon a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét túllépik:
3. a) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR;
4. b) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR;
5. c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.

3. 2026. január 1-jétől olyan kis- és középvállalkozásokra, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek és nem mikrovállalkozások.

A vállalatcsoportok anyavállalkozásainak lehetőségük lesz az összevont (konszolidált) fenntarthatósági beszámoló teljesítésére, ez esetben a leányvállalatok mentesülnek a jelentéstételi kötelezettség alól, a beszámolót viszont nekik is közzé kell majd tenniük.

megjelent a Kormányrendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről, áprilisban regisztrálni kell a körforgásos termékek gyártóinak

A környezetvédelmi termékdíj szabályai lényeges változásokon mennek át 2023. július 1-jei hatállyal, melyek célja az EU körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomagjának való megfelelés.

A jogszabályváltozás legjelentősebb eleme, hogy megszünteti az egyéni hulladékkezelést és törli az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, illetve 2023. július 1-től bevezetésre kerül az ún. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Az erre vonatkozó rendelkezések a hulladékról szóló törvénybe (2012. évi CLXXXV. törvény) már korábban bekerültek, a részletszabályokat pedig a 2023. március 14-én megjelent 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) tartalmazza.

Az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik. A körforgásos termékek közé tartozik többek között bármely típusú csomagolás, az elektromos és elektronikus berendezések, a gépjárművek, a gumiabroncs, az irodai és a reklámhordozó papír, sütőolaj és -zsír, valamint bizonyos textiltermékek és fabútorok is. Az érintett termékek köre tehát részben azonos a jelenleg termékdíjköteles termékek körével, de további termékcsoportokat is tartalmaz. A gyártó meghatározását pedig a hulladékról szóló törvény tartalmazza, mely szerint gyártó a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza.

A Kormányrendelet alapján forgalomba hozatalnak minősül a saját célú felhasználás is, amennyiben tehát egy társaság a külföldről csomagoltan behozott termék csomagolását eltávolítja, úgy a felsorolt körforgásos termékek vonatkozásában szintén kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetnie.

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat egy koncessziós társaság (MOL Nyrt.) fogja beszedni. Tekintettel arra, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal érintett termékek köre széles körű átfedést mutat a környezetvédelmi termékdíj hatálya alá tartozó termékekkel, 2023. július 1-től a környezetvédelmi termékdíjból a kiterjesztett gyártói felelősségi díj levonható lesz.

A körforgásos termékek gyártóinak első körben regisztrálni szükséges, ami azt jelenti, hogy a koncessziós társaság által működtetett elektronikus felületen meg kell adniuk a szükséges adatokat. A regisztrációra 2023. április 1 – április 30. között lesz lehetőség, ez a körforgásos termék gyártójának kötelező. Ezt követően 2023. május 1 – 31. között kérelmezni kell az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételt.

A későbbiekben pedig nyilvántartást kell vezetni a forgalomba hozott körforgásos termékekről, és a nyilvántartás alapján negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell majd adatot szolgáltatni az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére.

A fenti intézkedések hatálybalépést követően a regisztráció nélkül körforgásos termékekkel folytatott tevékenység esetén a hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, illetve a termékek forgalmazását is felfüggesztheti. Ugyanilyen jogkövetkezményekre lehet számítani, ha a kiterjesztett gyártói felelősségi díj nem kerül megfizetésre a MOL Nyrt. részére.

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.