Március 30-ától emelkedik a kiküldetések napidíja. Körvonalazódik az e-nyugta koncepció. Jön a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség (ESG). Megjelentek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló részletszabályok, áprilisban regisztrációs kötelezettsége lesz a körforgás termékek gyártóinak. Márciusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Március 30-tól emelkedik a kiküldetések napidíja
Módosították a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló, valamint a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendeleteket. A módosítás alapján az adómentesen adható napidíj belföldi kiküldetés esetén 3 ezer forintról 9 ezer forintra, míg külföldi kiküldetés esetén 60 euróról 85 euróra emelkedik 2023. március 30-tól. A módosítás indokolásában a Covid-válság következtében kialakult belföldi és külföldi piacvesztés, a bérverseny, valamint a körülbelül 10 ezer főre tehető sofőrhiány kezelése szerepel. A változás a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek napidíjára, valamint a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítésére vonatkozik.
Zajlanak az e-nyugta bevezetésének előkészületei, a várható bevezetés 2024. július 1.
Az őszi adócsomagban már volt szó az e-nyugta bevezetéséről, de a jogalkotásra történő felhatalmazáson kívül több nem szerepelt a jogszabályban, a részletszabályok még várattak magunkra. Február végén aztán megjelent egy Kormányhatározat, amely már részletesebben foglalkozik az e-Nyugta-koncepcióval. A Kormányhatározat rögzíti, hogy megteszik a megfelelő lépéseket a bevezetésére. Ez magába foglalja a papíralapú nyugtaadás alkalmazásának minimalizálását célzó elektronikus nyugtaadásra való áttérést, az általános nyugtaadat-szolgáltatás bevezetését, az online pénztárgéprendszer megújítását és ennek keretében az e-Pénztárgép-rendszer bevezetését. A bevezetésére kijelölt határidő 2024. július 1.
Március elején a NAV is közzétette az ezzel kapcsolatos koncepcióját (https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/ado/enyugta/enyugta), mely kitér a célokra, tervezési alapelvekre, a megvalósítás kulcselemeire: az e-Pénztárgép (ePG), az e-Nyugta, az ütemterv és a tervezett szolgáltatások részleteire, a műszaki paraméterekre, valamint egyes további kérdésekre, észrevételekre.
Elfogadta az EU a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséget
2023.január 5-én az Európai Parlament és a Tanács 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 Irányelvével lépett életbe a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség (CSRD). A javaslat még 2021 áprilisában látott napvilágot, végül tavaly év végén került elfogadásra. A CSRD a fenntarthatósági jelentéstételi standardokon alapuló közzétételeket ír elő, amelyeket az érintett vállalkozásoknak ki kell dolgozni. A cél az, hogy a vállalatok rövid távú előnyök helyett hosszú távú, fenntartható értékeket teremthessenek.
A jelentéstételi kötelezettség 3 tématerületre koncentrál, melyeket ESG-nek neveznek, ez az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése.
Az alkalmazását tekintve három lépcsőben fog hatályba lépni:
A vállalatcsoportok anyavállalkozásainak lehetőségük lesz az összevont (konszolidált) fenntarthatósági beszámoló teljesítésére, ez esetben a leányvállalatok mentesülnek a jelentéstételi kötelezettség alól, a beszámolót viszont nekik is közzé kell majd tenniük.
megjelent a Kormányrendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről, áprilisban regisztrálni kell a körforgásos termékek gyártóinak
A környezetvédelmi termékdíj szabályai lényeges változásokon mennek át 2023. július 1-jei hatállyal, melyek célja az EU körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomagjának való megfelelés.
A jogszabályváltozás legjelentősebb eleme, hogy megszünteti az egyéni hulladékkezelést és törli az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, illetve 2023. július 1-től bevezetésre kerül az ún. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Az erre vonatkozó rendelkezések a hulladékról szóló törvénybe (2012. évi CLXXXV. törvény) már korábban bekerültek, a részletszabályokat pedig a 2023. március 14-én megjelent 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) tartalmazza.
Az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik. A körforgásos termékek közé tartozik többek között bármely típusú csomagolás, az elektromos és elektronikus berendezések, a gépjárművek, a gumiabroncs, az irodai és a reklámhordozó papír, sütőolaj és -zsír, valamint bizonyos textiltermékek és fabútorok is. Az érintett termékek köre tehát részben azonos a jelenleg termékdíjköteles termékek körével, de további termékcsoportokat is tartalmaz. A gyártó meghatározását pedig a hulladékról szóló törvény tartalmazza, mely szerint gyártó a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza.
A Kormányrendelet alapján forgalomba hozatalnak minősül a saját célú felhasználás is, amennyiben tehát egy társaság a külföldről csomagoltan behozott termék csomagolását eltávolítja, úgy a felsorolt körforgásos termékek vonatkozásában szintén kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetnie.
A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat egy koncessziós társaság (MOL Nyrt.) fogja beszedni. Tekintettel arra, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal érintett termékek köre széles körű átfedést mutat a környezetvédelmi termékdíj hatálya alá tartozó termékekkel, 2023. július 1-től a környezetvédelmi termékdíjból a kiterjesztett gyártói felelősségi díj levonható lesz.
A körforgásos termékek gyártóinak első körben regisztrálni szükséges, ami azt jelenti, hogy a koncessziós társaság által működtetett elektronikus felületen meg kell adniuk a szükséges adatokat. A regisztrációra 2023. április 1 – április 30. között lesz lehetőség, ez a körforgásos termék gyártójának kötelező. Ezt követően 2023. május 1 – 31. között kérelmezni kell az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételt.
A későbbiekben pedig nyilvántartást kell vezetni a forgalomba hozott körforgásos termékekről, és a nyilvántartás alapján negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell majd adatot szolgáltatni az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére.
A fenti intézkedések hatálybalépést követően a regisztráció nélkül körforgásos termékekkel folytatott tevékenység esetén a hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, illetve a termékek forgalmazását is felfüggesztheti. Ugyanilyen jogkövetkezményekre lehet számítani, ha a kiterjesztett gyártói felelősségi díj nem kerül megfizetésre a MOL Nyrt. részére.
* * *
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Az USA egyoldalúan felmondta az amerikai-magyar kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt. Elfogadták a 2023-as költségvetést. Szeptember 1-től a cégek már nem fogadhatnak be KATA adózótól számlát. Júliusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal, illetve az adótartozás átvállalásával és az adótartozásért történő kezességvállalással foglalkozunk.
Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint - foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az új K+F adókedvezmény komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. „Több modellezést is végeztünk már cégeknek, és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell” – emelte ki Bagdi. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 200 millió forintos K+F projekt esetében akár 20 millió forintos közvetlen visszatérítést is eredményezhet a vállalat számára! Ez hatalmas könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy a korábbi rendszerben érvényesíteni tudják a kedvezményeket. ???? Mire érdemes figyelni? ✔ A K+F tevékenység alapos dokumentációja kulcsfontosságú ✔ Az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja a visszatérítéseket ✔ Az új kedvezmény választása 6 évre szól – érdemes előzetesen modellezni a hatásait Bagdi Lajos szerint fontos tudni, hogy az új adókedvezmény választása esetén a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszere nem vehető igénybe, így minden vállalatnak érdemes előzetesen mérlegelnie a hosszú távú pénzügyi hatásokat.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!