Niveus hírlevél – 2024. március

2024-03-26

Bizalmi vagyonkezelés mint vagyontervezési eszköz. Már megérkeztek a NAV-tól a személyi jövedelemadó bevallás tervezetek; külföldi magánszemélyeknek, komplex jövedelemi struktúrával rendelkezőknek további feladataik lehetnek! Utolsó módosítási lehetőség a 2023. évi EPR díjban. Flottakezelő: házon belül is elérhető adóelőny. Ezek a Niveus Consulting Group által végzett ügyfélelégedettségi felmérés eredményei. Márciusi hírlevelünkben ezen témákkal foglalkozunk.

Bizalmi vagyonkezelés: rugalmas eszköz a vagyontervezésben

A bizalmi vagyonkezelés, gyakran rövidítve BVK, egy olyan speciális jogviszony, mely lehetőséget teremt a generációs vagyontranszferre, rugalmas megoldást nyújthat a vagyonkezelésre, a családi vagyontervezésre, miközben komoly adóelőnyöket is kínál.

A bizalmi vagyonkezelés során jellemzően több szerepkörről beszélünk: a vagyon rendelője, aki a vagyonát a bizalmi vagyonkezelésbe helyezi, a vagyonkezelő, aki a vagyon hatékony kezeléséért felelős és tulajdonosi szemlélettel képviseli a kedvezményezettek érdekeit, a kedvezményezett és maga a kezelt vagyon. A kezelésbe adott vagyonnak nincs értékbeni korlátja, vagyonkezelésbe adható dolog pedig gyakorlatilag bármi lehet: pénz, ingatlan, ingó, üzletrész, vagyoni értékű jog vagy akár követelés is. A vagyonkezelési jogviszony létrehozása a kezelt vagyonnak a vagyonkezelő tulajdonába átadásával történik, amelynek feltételeit a – jogszabályi feltételeknek megfelelő, de rugalmasan alakítható – vagyonkezelési szerződés határozza meg, melyben a részes felek rendelkeznek a vagyonkezelés feltételeiről, a kedvezményezettekről, a kezelt vagyon hozamának, valamint a tőke kifizetésének feltételeiről. A vagyonkezelői tevékenység gyakorlásának két típusa az üzletszerű és a nem üzletszerű vagyonkezelés. Az üzletszerű tevékenység a felügyeleti szerv (amely a Magyar Nemzeti Bank) engedélyéhez kötött, aminek megszerzéséhez a vagyonkezelőnek szigorú tárgyi és személyi feltételeket kell teljesítenie.

Megfelelő tervezéssel jelentős adóelőnyöket, adómegtakarításokat lehet a bizalmi vagyonkezelés intézményével elérni. Ez az előny különösen a cégeladás során érvényesíthető, de többek között a vagyon kiadása során is jó, ha tisztában vagyunk a részletszabályokkal a hatékony adózás érdekében.

Számos kérdés felmerülhet mind a vagyonátruházási folyamat, mind a már létrehozott vagyonkezelő működtetésével és a vagyonkezeléssel kapcsolatban a számviteli törvény rendelkezéseit illetően is. Vajon kötelező-e vagyonkezelési díjat megállapítani? Mikor lehet a vagyonrendelő egyben a vagyonkezelő is? Milyen értékben (könyv szerinti, vagy piaci) szükséges kimutatni a berendelt vagyonelemeket az (egyszerűsített) éves beszámolóban? Ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésekor létrejövő, a berendelt vagyonelemeket tartalmazó kezelt vagyon adószám igénylése elmarad, vajon tudjuk-e utólag kérvényezni azt? Gyakran találkozunk azzal a félreértéssel is, hogy a kezelt vagyon tekintetében nincsenek számviteli feladataink és még csak bankszámlát sem kell nyitnunk hozzá, holott a kezelt vagyont és a működtetése során létrejött gazdasági eseményeket a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – bizalmi vagyonkezelési szerződésenként külön-külön – kell kezelnünk. 

Mindezen kérdéseket a munkánk során már sikerült megválaszolnunk az Ügyfeleink számára, egyúttal hatékony támogatást tudunk számukra nyújtani a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan.

Március 15-től elérhetőek az Szja bevallás tervezetek

A legtöbb magánszemély ma már az adóhatóság által kiajánlott személyi jövedelemadó (szja) tervezetek módosításával/kiegészítésével teljesíti a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségét. Ez a lehetőség nagyon leegyszerűsíti azon magánszemélyek számára a feladatot, akiknek csak a „szokásos”, a munkáltatók, kifizetők adatszolgáltatása alapján a NAV számára látható jövedelemmel rendelkeznek. Azonban a külföldi munkavállalók és vezetők, a több országban munkát vállalók, a több országból származó – esetenként nem forintban meghatározott – jövedelmek esetén komoly fejtörést okozhat ezek kitöltése, a megfelelő bevallási sor kiválasztása vagy a bevallandó összeg meghatározása.

Ezekben az esetekben érdemes lehet szakértőt igénybe venni annak érdekében, hogy a bevallás biztosan a megfelelő adatokat tartalmazza.

Tapasztalataink alapján az alábbi esetekben lehet még szükség szakértői segítségre.

 

 1.Külföldről származó jövedelmek

 

Ha egy magánszemélynek külföldről származik jövedelme, a juttató általában nem minősül kifizetőnek, így a magánszemélynek kell teljesítenie az adott jövedelemmel kapcsolatos minden kötelezettséget. Tekintettel arra, hogy ilyenkor általában a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseit is figyelembe kell venni, illetve a normál esetben a kifizetőt terhelő kötelezettségekért is a magánszemély felelős, mindenképpen ajánlatos szakértővel egyeztetni a jövedelem adózását.

 

2.Külföldi munkavégzés

 

Ha a magánszemély külföldön (is) végez munkát az adóévben akkor kérdéseket vethet fel, hogy változik-e ettől az adóügyi illetősége, illetve, hogy a külföldön vagy akár otthonról külföldi cégnek végzett munkájából származó jövedelme hol és milyen mértékben adózik. Ennek meghatározásához elengedhetetlen a vonatkozó nemzetközi egyezmények ismerete és alkalmazása.

 

3.Értékpapírokból és egyéb befektetésekből származó jövedelmek

 

Az értékpapírokból származó jövedelmek esetében sokszor nemcsak a jövedelem jogcímét nehéz meghatározni, hanem a kérdéskört az is bonyolítja, hogy a szerzés körülményeit és a juttatóval fennálló jogviszonyt is figyelembe kell venni a jövedelem adókötelezettségének meghatározásakor. Még érdekesebb a kérdés, ha a juttató külföldi. Nem sokkal egyszerűbb a helyzet akkor sem, ha a jövedelem tőkepiaci ügyletből származik, vagy ha tartós befektetési számláról vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletről van szó.

 

 4.Ingatlanból vagy ingóságból származó jövedelmek

 

Bár az ingatlanból származó jövedelem adózása viszonylag egyértelmű, előfordulhatnak olyan esetek, amikor az ingatlan megszerzésének az időpontja kétséges, így kérdéses lehet, hogy adóköteles-e még az ingatlanból származó jövedelem. Szintén érdekes lehet, ha a magánszemélynek nem Magyarországon található ingatlanból származik jövedelme. Ilyenkor a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Az ingóság adózására továbbá szintén eltérő szabályok vonatkoznak.

 

Március 31-éig módosítható a 2023-as EPR adatszolgáltatás

 

Szinte éppen egy éve, tavaly márciusban hirdették ki a kiterjesztett gyártói felelősségi díjról (EPR) szóló kormányrendeletet, túl vagyunk két negyedéves adatszolgáltatáson és hamarosan itt az első olyan határidő, ami után már nincs helye a további módosításnak.

 

A rendelet alapján ugyanis a tárgyévi adatszolgáltatásokat a következő év március 31-ig lehet módosítani.

 

Az EPR díj, a korábban megszokott adókkal szemben ugyanis nem az általános 5 éves elévülési időn belül önellenőrizhető, ennél sokkal rövidebb idő áll a társaságok rendelkezésére, különösen a 2023-as év tekintetében, ahol az első adatszolgáltatás és a módosításra nyitva álló végső határidő között még fél év sem telt el.

 

Tapasztalataink szerint még mindig sok a bizonytalanság, van, aki még nemhogy a módosításon, hanem még az első adatszolgáltatáson sincs túl.

 

Ezt követően azonban az Okirkapu felületen nem lesz már lehetőség a 2023. harmadik és negyedik negyedéveit pótolni, így aki eddig nem tette meg, pár napja maradt már csak az adatszolgáltatás teljesítésére.

Flottakezelő: házon belül is elérhető adóelőny

 

A személyautók beszerzéséhez kapcsolódó áfa levonására (visszaigénylésére) vonatkozó tételes tilalom sok vállalkozás esetében veti el azt a kérdést, hogy érdemesebb-e inkább operatív lízing vagy tartós bérlet keretében beszerezni a céges autókat annak érdekében, hogy ezzel megnyíljon az áfa legalább részleges levonásának lehetősége.

 

Ez azonban értelemszerűen azzal jár, hogy a lízingbe, bérletbe adó vállalkozás működésének, profitjának költségét is megtéríti a vállalkozás. Ennek kivédésére megoldás lehet, ha a cégcsoporton belül alakítanak ki egy erre szakosodott flottakezelő vállalkozást.

 

Milyen előnyökkel járhat a saját flottakezelés?

 1.Adóoptimalizáció

Egy megfelelően kialakított flottakezelési modell lehetőséget ad a személyautókkal kapcsolatos adóterhek cégcsoporton belüli optimalizálására, elsősorban az áfa tekintetében. Az elérhető adóelőny – az autó használatától függően – az autó értékének 10-22%-a lehet.

Egy bruttó15 millió forint értékű személyautó esetén a flottakezelő az autó vételárában foglalt kb. 3,2 millió forint áfát teljes egészében visszaigényelheti, míg a bérbevevő csoporttag vállalkozás a bérleti díj áfatartalmának 50-100%-át levonhatja. Ez azt jelenti, hogy cégcsoport szinten egy ilyen személyautón elérhető adóelőny értéke 1,6 – 3,2 millió forint autónként, amely egy 10 autós flotta esetén jelentős, akár több tízmillió forintos megtakarítást is eredményezhet.

Ráadásul az egyébként független bérbeadási szolgáltatást végző cég profitját sem a vállalkozásnak kell megfizetni. A jelenlegi magas kamatkörnyezetben egyébiránt a finanszírozási költségek is jelentősek, így amennyiben a cégek el tudják kerülni a hitelfelvételt, az is jelentős megtakarítást eredményezhet számukra.

2.Költségcsökkentés

Egy erre szakosodott flottakezelő esetében egyrészt jobb feltételeket érhet el a cégcsoport a gépjárművek beszerzése, karbantartása során. Továbbá, ha korábban kizárólag adózási okok miatt döntött a cégcsoport a lízing vagy a tartós bérlet mellett, akkor az emiatt felmerülő plusz költségek szintén a cégcsoporton belül maradnak.

3.Vagyonvédelem

A vállalkozás tulajdonában álló személyautók a fő tevékenységet végző vállalkozástól eltérő tulajdonban vannak, amelyek nagyobb biztonságot jelentenek a vagyontárgyak vonatkozásában.

A Niveus Consulting Group a témában hamarosan webináriumot szervez, ahol a témával kapcsolatosan minden részletkérdésre választ kaphatnak a résztvevők.

Ügyfélelégedettségi felmérés eredménye

Ügyfeleink körében idén is elvégeztük az elmúlt évre (2023-ra) vonatkozó elégedettségi felmérésünket, amelyből az derült ki, hogy a Niveus Consulting Group szolgáltatásainak színvonala tovább fejlődött a korábbi években mért kiváló eredményekhez képest is.

Szolgáltatásaink összessége kapcsán a maximális 5-ből 4,85 pontszámot értünk el. Szakértőink felkészültségét 4,95 pontra, az elkészített szakmai anyagok színvonalát 4,9-re értékelték ügyfeleink, míg az ügyintézés, válaszadás gyorsasága 4,8-as pontszámot kapott. Új szempontot is mértünk, az ügyfélkezeléssel, az ügyfél kommunikációval kapcsolatos elégedettséget, amely 4,8-as átlagot kapott. Ügyfeleink kétharmada igényli a rendszeres személyes, vagy online kapcsolattartást az aktuális szakmai munka egyeztetésén túl is. 2024-től a Niveus Consulting Group széles szolgáltatási palettájának, több üzletágának koordinációja kapcsán erre a területre kiemelt hangsúlyt helyezünk!

Ügyfeleink körében magas igény mutatkozik a sztenderd havi hírlevélen túli, aktualitásokat bemutató rendkívüli hírlevélre is, és szakmai témákat bemutató webináriumokon is szívesen részt vennének Ügyfeleink. A Niveus Consulting Group nagy hangsúlyt fektet arra, hogy szakértőként adózási, gazdasági kérdésekben a sajtóban, közösségi médiában, szakmai fórumokon segítse az adó- és egyéb jogszabályok értelmezését. Ügyfeleink többsége tapasztalja a sajtóban való fokozottabb jelenlétünket, különösen a gazdasági online sajtóban és a LinkedIn-en.

A válaszadók 90%-a olvassa a Niveus Consulting Group havi szakmai hírleveleit, 60% alaposan átolvassa, szakmailag támaszkodni szokott rá.

A felmérést kitöltő Ügyfeleink kivétel nélkül a jövőben is a Niveussal kívánnak dolgozni, és ajánlanák ismerőseiknek a Niveus szolgáltatásait.

Köszönjük a felmérést kitöltő Ügyfelek együttműködését!

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Share this page and start a discussion:

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Niveus hírlevél – 2023. május

Május 31-ig kell regisztrálni a hulladékgazdálkodási hatóság oldalán az EPR kötelezettséggel érintetteknek. Új kétlépcsős azonosítást vezetnek be az Online Számla rendszerben. Újra kihirdették a Whistleblowing törvényt. Elrendelhetik az igazgatási szünetet a közigazgatásban is. Májusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Read more

Sajtóközleményünk az USA-magyar egyezmény megszűnéséről

Itt a vége! Az USA felmondta a szerződést és innen már tényleg nincs visszaút!

Read more

A Niveus Consulting Group véleménye a munkavállalók bejelentéséről

Mit tehetünk, ha kiderül, hogy nem fizetik utánunk a járulékot?

Read more

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!