Véleményünk a benyújtott őszi adócsomagról

A Niveus Consulting Group összefoglalta a parlament elé benyújtott adócsomag legfontosabb változásait. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere kiemelte, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest a benyújtott adócsomag több ponton is módosult, az adóváltozások egyes személyekre, ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lehetnek.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA törvény tervezett módosítása Bagdi Lajos szerint jelentősnek tekinthető, ugyanis a benyújtott őszi adócsomag alapján megnyílik a lehetőség KIVA-s cégek átstrukturálására.

A kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi szabályai alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a KIVA szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. Ezt módosítaná a parlament elé benyújtott őszi adócsomag, amelynek újdonsága, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget a KIVA-s cégek átstrukturálására.

Bagdi Lajos szerint a KIVA alapján adózó cégek átalakulásának korlátozása számos cégcsoport életét nehezítette meg. A benyújtott törvénytervezet szerint a jövőben lenne egy új kivételszabály, amely ugyan szűk körben, de lehetővé tenné a KIVA-val adózó cégek egyesülését, szétválását.

Globális minimumadó

Az egyik legjelentősebb változás a külön jogszabály-tervezetben megjelenő globális minimumadó szabályozás. Bagdi Lajos szerint ez a több, mint 60 oldalas jogszabály Magyarországon közel 2-3 ezer vállalkozást érinthet és jelentős adminisztratív terhet róhat a cégekre.

A törvénytervezet értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót. A kormányzat várakozásai szerint közel 100 milliárd forint bevételt várnak ezen kiegészítő adóból.

A kiegészítő adót azon cégeknek kellene megfizetni, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15%-os minimumadót. Fontos megjegyezni, hogy a tényleges termelési tevékenységet jelentős létszámmal végző cégek kedvezményeket kapnának, egyúttal a tervezet egyértelművé teszi, hogy az effektív adókulcs számításánál lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot.

Társasági adó

Érdekesség, hogy a globális minimumadó jogszabály-tervezettel együtt került benyújtásra egy társasági adótörvényt érintő új kedvezmény, a francia modell alapján előkészített kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény.

A piaci szereplők már régóta szorgalmaztak egy ilyen típusú adókedvezményt, mert ezzel olyan tényleges kutatási tevékenységet végző cégeket is ösztönözhetnek, amelyeknek nem volt eddig (elegendő) adófizetési kötelezettsége, így nem volt miből igénybe venni a K+F adóalap kedvezményt.

A benyújtott jogszabály-tervezet alapján a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett, 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybe vételét teszi lehetővé a rendelkezés.

Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő negyedik adóévben a maradvány (fel nem használt kedvezmény) az adózónak készpénzben kifizetésre kerül.

Az adókedvezmény mértéke általános esetben az elszámolható költség 10 százaléka lenne.

A társasági adót érintő változás, hogy szigorodnak az energiahatékonysági adókedvezményre vonatkozó rendelkezések. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszerhez képest jelentősen kevesebb kedvezményt érvényesíthetnek a cégek, ugyanakkor átgondolt tervezéssel, tanácsadó bevonásával  és gondosan megválasztott energiahatékonysági projekttel a kedvezmény jelentősen növelhető.

Fontos változás továbbá, hogy a fejlesztési adókedvezmény mértéke emelkedik.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

A Niveus Consulting Group szerint ÁFA szempontból a jogszabály egyik legnagyobb újdonsága a közösségen belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatósági szabályainak átültetése.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? 2021-ben jelentősen változtak a közösségen belüli távértékesítés szabályai. Azaz jellemzően, ha egy magyar adóalany a közösség területére értékesít nem adóalany (tehát tipikusan magányszemély) részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS (egyablakos) rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti ÁFÁ-val kell számláznia a vásárlójának.

Ez most annyiban változna meg, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós (tehát az egész közösségen belüli) árbevétele nem haladja meg a 100 000 EUR-t. Ezzel együtt bevezetnék azt is, hogy a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon. Mivel a magyar feltételeket ismerjük, nézzük, hogy ez mit jelent egy külföldi cég esetén: Ha például egy német cég magyar magánszemélyeknek ad el termékeket távértékesítéssel Németországból 2024-ben, valamint elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat nyújt szintén Németországból, az eddigi szabályok alapján be kellett jelentkeznie az OSS rendszerbe és ezt magyar ÁFÁ-val kellett számláznia. Azonban, ha a teljes közösségi értékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele nem éri el a 100 000 EUR-t, és a magyarországi pedig a 12 000 000 Ft-ot (és ezt 2023-ban sem érte el), akkor választhatja a Magyarországon teljesülő termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai esetén az alanyi adómentesség alkalmazását.

Ennek az intézkedésnek Bagdi Lajos szerint az a jelentősége, hogy a kisebb, ám EU-s piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.

Érdekességképpen a Niveus Consulting Group kiemelte, hogy a benyújtott adócsomagból hiányzik az alanyi adómentesség felső értékhatárának megemelése (a jelenlegi 12 millió forintról 18 millió forintra.

A másik említésre méltó hír az, hogy bekerült a törvénybe a NAV által elkészített ÁFA-bevallásról szóló rendelkezés, aminek elindításának határidejét többször módosították, a jelenlegi céldátum 2024. január 1. A javaslat ételmében jövőre a NAV az szja bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, egyúttal nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem, ami jelentős adminisztratív könnyebbség lehet.

A törvényjavaslat az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta projekt törvényi szintű szabályozását is tartalmazza, amivel a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint „Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban”. Az e-nyugta lényege, hogy minden egyes bevásárlás nyugtája elérhető lesz a vásárló számára egy digitális gyűjtőhelyen.

Változik a kedvezményes áfa kulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre. A javaslat 2024. január 1-jétől 18%-os áfa kulcs alá sorolja többek között a Túró Rudit is (mint desszert jellegű sajtkészítmény).

Személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék

A jogszabály-tervezetben kezelték az USA-magyar egyezmény megszűnése kapcsán keletkező kedvezőtlen jogkövetkezményt, így az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelem juttatója OECD tagállamban (így pl. az USA-ban) székhellyel rendelkező személy. Egyúttal ellenőrzött tőkepiaci ügylet marad a tranzakció akkor is, ha OECD országban (így pl. USA-ban) tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével történik.

Fontos adminisztratív könnyítés, hogy a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi haviról negyedéves bevallású lesz főszabály szerint. Ahogyan a sajtóban korábban már megjelent, a borengedélyestől vásárolt bor juttatása a törvény erejénél fogva adómentes lesz.

Jelentősebb változás még, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni.

A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül és kizárólag már csak a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után lenne igénybe vehető 2024-től.

Érdekes változás továbbá, hogy a benyújtott javaslat alapján adómentes lesz a számsorsolásos játékokon (pl. lottó, kenó, stb.) elért nyeremény.

Adózás rendjéről szóló törvény

Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a nagy összegű adóhiánnyal és / vagy adótartozással rendelkező adózók közzétele egységesen 100 millió forint felett merülhet csak fel (ez a természetes személyek esetében jelenleg 10 millió forint). Továbbá, a helyi adók vonatkozásában az érték szintén egységes lenne, az 500 ezer forint lenne (jelenleg természetes személyek esetében 50 ezer, egyébként 100 ezer forint).

DRS (Deposit Refund System) - kötelező visszaváltási rendszer

A 2024-től bevezetésre kerülő kötelező visszaváltási rendszerrel összefüggésben a számviteli elszámolást pontosítják, ennek megfelelően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasznosítható termék esetében a MOHU-val szembeni kötelezettséget (50 Ft / db) nem az árukkal, hanem az egyéb ráfordításokkal szemben kell könyvelni.

Ágazati különadókat érintő változások

2024.január 1-jétől a távközlési vállalkozásokat érintően a közművezetékek adója tárgyi hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-jétől hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény.

A törvényjavaslat további egy évvel meghosszabbítja a reklámadó felfüggesztésének határidejét, így az a bizonytalanság is eloszlani látszik, hogy ez az adó esetleg újra terheli-e az érintett ágazat szereplőit.

A kiskereskedelmi adó kapcsán jelentően növekszik (20-szorosára!) az 500 millió forint forgalmat meghaladó, de 100 milliárd forint forgalmat el nem érő benzinkutak adóterhelése.

Egyéb változások

A törvényjavaslat tartalmazza, hogy jövőre a könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói tevékenységre történő megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.

A törvényjavaslat a bizalmi vagyonkezelés szabályaiban is jelentős változást tartalmaz, ugyanis az idén 2023. szeptembertől átalakított szabályozás megváltozik és a bemeneti oldal adózása helyett a kimeneti oldalt adóztatja, azt is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. Így újra megnyílhat a tervezési lehetőség ezen konstrukció tekintetében.