Legnagyobb sebességre kapcsolt az Unió az adóelkerülés elleni harcban. Ettől az évtől kezdve nem lehet kibújni a tőkekivonás után fizetendő adó alól. Ha egy magyar vállalkozás külföldre helyezi ki üzletvezetésének helyét vagy eszközeit, úgynevezett „exit tax” terheli – foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Miután lezárultak az év eleji indulással kapcsolatos feladatok a magyarországi cégeknél, nem árt, ha figyelembe veszünk egy olyan új adóváltozást, amelyet egy 2016-17-es európai direktíva alapozott meg.
Az ATAD (Anti Tax Avoidance Directive) - elfogadott nevén „anti tax” - egy intézkedéscsoport, mely az adóelkerülést, az agresszív nemzetközi adótervezés visszaszorítását és ennek érdekében a fejlett országok társasági adózásának az összehangolását tűzte zászlajára.
A direktívát az EU-s országok már az elmúlt három évben folyamatosan implementálják, sőt, Németország, tekintve, hogy az EU egyik vezető tőkeexportőre, már 2007-2009 között rendezte ezt a kérdést, Magyarország az utolsó lehetséges időpontban, 2020. január 1-jével integrálta adórendszerébe. Ez azt jelenti, hogy ez először a cégek 2021. májusi társasági adóbevallásában fog megjelenni.
Mi az az exit tax?
Magyar szinonimája a tőkekivonási adó, amely akkor merül fel, ha egy társaság az üzletvezetésének helyét, eszközeit, üzleti tevékenységét részben vagy egészben külföldre helyezi, és az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke magasabb, mint az eladási ár. Továbbá, ha egy cég nem piaci értéken adja el tevékenységét, eszközeit, hanem annál alacsonyabb áron, akkor ezt a különbséget is adóztatni fogják – foglalja össze Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.
Kapcsolt vállalkozásoknál a transzferár szabályokon keresztül a fenti tranzakciók már korábban is kezelve voltak, így ott az új adónem bevezetésének hatása lényegesen mérsékeltebb lesz – emelte ki Bagdi Lajos.
Hogyan kell fizetni?
Az adókötelezettség a tőkekivonáskor keletkezik, fizetni azonban nem azonnal kell. Az adózó választhatja azt, hogy az adó 20 százalékát fizeti csak meg az ügyletről szóló bevallás benyújtásakor, a többit további négy év alatt egyenlő részletben teszi meg.
A választás csak olyan esetben lehetséges, amikor EU-n vagy Európai Gazdasági Térségen belüli tőkekivonás valósul meg. Ha az áthelyezett eszközöket, tevékenységet értékesítik, vagy harmadik országba viszik, akkor az adófelfüggesztés megszűnik és a meg nem fizetett adóra az adókötelezettség azonnal beáll.
„Nem árt felkészülni az új adóra, de számottevő hatással nem számolunk a magyar vállalatok esetében, hiszen Magyarország döntően nem tőkeexportőr, sokkal inkább tőkeimportőr. Nem az a jellemző irány, hogy tőlünk megy ki a tőke, sokkal inkább hozzánk áramlik be.” – tette hozzá a Niveus szakértője.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
A nyári szakmai gyakorlat foglalkoztatási és bérszámfejtési szempontból több speciális szabályt is érint. A cikk bemutatja, mikor kell hallgatói vagy szakképzési munkaszerződést kötni, milyen díjazás jár a diákoknak, és milyen adózási, járulékfizetési, valamint adminisztratív feladatokra kell felkészülniük a munkáltatóknak.
A TB-kiskönyv megszűnése elsőre adminisztratív változásnak tűnhet, a gyakorlatban azonban konkrét munkáltatói kötelezettségeket és új működési helyzeteket hozott. Nem mindegy, mikor és hogyan történik az igazolványok átadása vagy megőrzése, és az sem, hogy a passzív ellátások folyósítása már nem a kifizetőhely feladata. A részletszabályok ismerete nélkül könnyen keletkezhetnek hiányosságok vagy megfelelési kockázatok. Olvassa el a legfontosabb változásokat!
Az Európai Unió Bírósága magyar vonatkozású áfaügyben vizsgálta, hogy milyen feltételek mellett lehet utólag helyesbíteni egy ellenőrzéssel már lezárt időszakot. Az ügy rámutat arra, hogy az adóellenőrzések során az adózóknak már az eljárás alatt célszerű valamennyi releváns tényt, dokumentumot és érvet feltárniuk.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!