Parlament előtt az őszi adócsomag. Elérhető a globális minimumadó-előleg nyomtatványa. Újabb ítélet a korábbi adóellenőrzések eredményének figyelembe vehetőségéről. Ingatlanvásárlás bejelentése a helyi önkormányzatnál. Érdemes újragondolni a könyvvezetés devizanemét. Ügyfeleink figyelmébe ajánljuk adózási és számviteli rendelkezésre állási, azaz Helpline szolgáltatásunkat.
Októberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Ezek a 2025. őszi adócsomag főbb javasolt változásai
Az Országgyűlés előtt a 2025. évi őszi adócsomag, amely több adónem tekintetében tartalmaz módosításokat. Az alábbiakban adónemenként összefoglaljuk a javaslat legfontosabb elemeit. A tervezet jelenleg még nem került elfogadásra, így a változások egyelőre javaslatnak minősülnek.
Személyi jövedelemadó (SZJA)
A javaslat egyszerűsítené a három gyermeket nevelő anyák adóelőleg-nyilatkozatának szabályait. 2026. január 1-jétől a kedvezményre újonnan jogosult anyák a családi adókedvezményről szóló nyilatkozatban is jelezhetik, ha a háromgyermekes anyák kedvezményét is igénybe kívánják venni.
Mind a három, mind pedig a két gyermeket nevelő anyák kedvezményénél bevezetésre kerül, hogy az anya kérheti, hogy nyilatkozatát a munkáltató folytatólagosnak tekintse, amely mindaddig érvényes, amíg új nyilatkozatot nem tesz. A 2025-ben tett nyilatkozatok esetében átmeneti rendelkezés biztosítaná e folyamatosságot. A javaslat pontosítja a kétgyermekes anyák kedvezményének életkori feltételeit is.
A kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek esetében átalakul az adókiegyenlítés rendszere. A jelenlegi, két évre korlátozott időtartam helyett a veszteségek adótartalma időbeli korlát nélkül érvényesíthető lenne. Ehhez a magánszemélynek nyilvántartást kell vezetnie a még nem érvényesített veszteségekről, és ezeket tájékoztató adatként fel kell tüntetnie éves bevallásában.
Társasági adó (TAO)
A javaslat kizárná az ingyenes átruházás lehetőségét a látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházások esetében, kivéve, ha az átadott eszköz már nem képvisel értéket. Az átadás ellenértékének legalább a tárgyi eszköz könyv szerinti vagy piaci értékét el kell érnie.
A módosítás célja, hogy a beruházások, eszközök átruházása csak akkor történhessen meg, ha az ellenértéket teljes mértékben megfizették, vagy a megtérítés vagyoni értékű jog formájában teljes körűen biztosított. Amennyiben az eszköz átruházása a fenntartási időszak lejárta előtt történik, a megszerző fél köteles a fenntartási kötelezettség teljesítésére.
Globális minimumadó
A javaslat az országonkénti jelentés alapján igénybe vehető mentességhez kapcsolódó egyszerűsített tényleges adómértéket és az ehhez tartozó fogalmakat törvényi szintre emelné. Meghatározásra kerülne többek között az egyszerűsített lefedett adó, az elismert országonkénti jelentés és az elismert pénzügyi beszámoló fogalma.
Emellett pontosítás történik a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel tekintetében is, annak érdekében, hogy az adózók a megfelelő átmeneti kulcsokat alkalmazzák az adott adóévben, összhangban az EU-irányelvvel és az OECD értelmezéssel.
Általános forgalmi adó (ÁFA)
A javaslat a csoportos adóalanyiság szabályait pontosítja, csökkentve az adminisztratív terheket a csoporttagok változása esetén. Emellett az adóhatóság kijelölhetné a csoportképviselőt, ha a tagok nem jelölnek ki időben új képviselőt.
- január 1-jétől a marhahús és kapcsolódó belsőségek értékesítése az 5%-os áfa-kulcs alá kerülne.
A módosítás továbbá előírja, hogy az adatszolgáltatásban a befogadott számlák esetében nemcsak az áthárított, hanem a levonásba helyezett adó összegéről is adatot kell szolgáltatni. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a számlát módosítják vagy érvénytelenítik, a befogadó félnek a módosító okiratról is adatot kell szolgáltatnia (a módosított számla sorszáma, módosítás hatása, levonható adó összege stb.). Előlegfizetés esetén csak a különbözetet (az előleg beszámítás utáni adóalapot és adót) kell bevallani. A kötelezettség alól azok az adóalanyok mentesülnének, akik az adóhatóság által biztosított elektronikus rendszerben vagy gépi interfészen keresztül teljesítik az áfa-bevallási kötelezettségüket.
Illetékek
A végelszámolás során a tulajdonos által elengedett kölcsönhöz kapcsolódó vagyonszerzés illetékmentes lenne, ha a társaságot törlik a cégjegyzékből. Amennyiben a végelszámolás nem zárul törléssel, a korábban felfüggesztett illetéket késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.
Az illetéktörvény módosítása követné az ingatlan-nyilvántartási törvény új „lízingbevevői jog” fogalmát, amely a lízingbe vevők tulajdonszerzésre vonatkozó jogát bejegyezhetővé tenné az ingatlannyilvántartásba.
Adóigazgatási eljárás (Art. és Air.)
A javaslat alapján az adózó önellenőrzés helyett kérelmet nyújthat be, ha úgy véli, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy uniós jogba ütközik.
A NAV új elektronikus szolgáltatásokat indít, amelyek segítségével a természetes személyek az online felületen és mobilalkalmazáson keresztül lekérdezhetik egészségbiztosítási és társadalombiztosítási adataikat, valamint elindíthatják a kapcsolódó eljárásokat. Létrejön egy komplex jogviszony-nyilvántartási rendszer, amely egy helyen teszi elérhetővé az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési adatokat.
A javaslat bevezetné az automatikus döntéshozatal lehetőségét az adóigazgatási eljárásokban, ha az ügy elbírálása nem igényel mérlegelést, továbbá biztosítaná az önálló fellebbezés lehetőségét a késedelmi pótlékhoz kapcsolódó igazolási kérelmek elutasítása esetén.
Számvitel
A módosítás pontosítja a transzferár-korrekciók számviteli kezelését. Az utólagos, önkéntes árkiigazítás a szokásos piaci tartományon belül bármely értékre elvégezhető lenne, nem kötelezően a mediánra. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a számviteli korrekció során a társasági adóról szóló törvény szerinti piaci árat kell alapul venni. A módosítás kötelezően 2026-tól, de választhatóan már a 2025. évtől alkalmazható lenne.
Globális minimumadó-előleg nyomtatványa
2025.október 21-től elérhető a globális minimum-adószintet biztosító elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallására szolgáló 24GLBADO nyomtatvány az ONYA felületen.
A 2024. évi elismert belföldi kiegészítőadó-előlegről a naptári év szerint működő belföldi csoporttag (vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet) 2025. november 20. napjáig köteles bevallást benyújtani (és amennyiben a kötelezettség fennálll, az előleget megfizetni). A bevallás elmulasztása, késedelmes teljesítése jelentős, akár 10 millió forintos mulasztási bírság kiszabását is eredményezheti.
Mire elegendőek a korábbi adóellenőrzések tapasztalatai? – 2. rész
A 2025. augusztusi hírlevelünkben szereplő „Mire elegendőek az állásfoglalások, illetve a korábbi adóellenőrzések tapasztalatai?” felhozott európai bírósági ügyön túl egy közelmúltbeli magyar törvényszéki ítélet is azonos következtetésekre jutott.
Az ügy tényállása szerint az adózó a csoportszintű előírások alapján készlet-értékvesztéseket számol el, amelyeket az adóhatóság a 2021. évi átfogó adóellenőrzés során nem talált megalapozottnak. Az adózó a megállapítás ellen többek között azzal érvelt, hogy a korábban lefolytatott, 2016. évet érintő átfogó adóellenőrzés során az azonos megközelítéssel végzett értékvesztési gyakorlat tekintetében az adóhatóság megállapítást nem tett.
Noha végül az adózónak kedvező ítélet született, ám a bíróság kiemelte, hogy ellenőrzéssel lezárt időszak csak a vizsgált időszakra vonatkozóan jelent véglegességet, vagyis más adóévekre vonatkozóan nincs akadálya annak, hogy az adóhatóság ellenőrzést indítson és akár adókülönbözetet állapítson meg, ha a korábbi adóévre tett megállapításait már nem tartja fenn vagy amennyiben valamely gyakorlatot eltérő módon értékel.
Ingatlanvásárlás bejelentése a helyi önkormányzatnál
Tapasztalataink szerint ingatlanvásárlás esetén többször is elfeledkeznek a vevők arról, hogy a vásárlást külön be kell jelenteni a helyi önkormányzathoz. Ezt ugyanis sem a Földhivatal, sem a NAV nem teszi meg, a helyi önkormányzat pedig kizárólag a bejelentés alapján tudja a helyi adókat kivetni és megállapítani. A bejelentés elmulasztása esetén végső soron mulasztási bírságot is kiszabhat az önkormányzat, bár azért hosszú út vezet addig, hogy erre ténylegesen sor kerüljön.
Egy friss kúriai döntés azt is kimondta, hogy a mulasztási bírság kiszabása még abban az esetben is jogszerű, ha egyébként nem kell semmilyen adót fizetni az érintett ingatlan után. Ugyanis az ingatlantulajdonosok által fizetendő helyi adók kivetéses adók, a kivetést vagy az adómentesség megállapítását pedig csak akkor tudja az önkormányzat megtenni, ha az adatbejelentés alapján rendelkezésére állnak az adó megállapításához szükséges adatok. Az adómentesség tehát a bejelentés alól nem mentesít (ugyanakkor az önkormányzat mentesítheti a bejelentési kötelezettség alól azokat a magánszemélyeket, akiknek nem kellene adót fizetniük):
Éppen ezért fontos, hogy ha ingatlant vásárol valaki, a szerzést követő 15 napon belül ezt a tényt be kell jelenteni a helyi önkormányzatnak. Szintén be kell jelenteni azt is, ha olyan változás történt, ami érinti a helyi adó mértékét, például az épületet bővítették. A bejelentés elmulasztásának végső soron mulasztási bírság, és természetesen, ha évekre visszamenőleg keletkezik adókötelezettség, akár a késedelemhez kapcsolódó jogkövetkezményei is lehetnek.
Amennyiben ezzel kapcsolatosan bármilyen kérdés felmerül, úgy természetesen örömmel állunk ügyfeleink rendelkezésére.
Most érdemes újragondolni a könyvvezetés devizanemét: minden jel arra utal, hogy az MNB az erős forint mellett köteleződött el
Az MNB az elmúlt hetekben több alkalommal is hangsúlyozta, hogy célja az erős és stabil forint fenntartása. A jegybank a következő időszakban várhatóan ezen az úton halad tovább, ami a devizakitettséggel rendelkező – különösen exportáló és/vagy importáló – vállalatok számára komoly pénzügyi tervezési szemponttá válhat.
Azoknak a cégeknek, amelyek bevételeik és/vagy költségeik jelentős részét euróban realizálják, érdemes megfontolniuk az euró alapú könyvvezetésre való áttérést. Az euróban történő könyvelés csökkenti az árfolyam-ingadozások hatását, átláthatóbbá teszi az eredményeket, és megkönnyíti a külföldi partnerekkel, anyavállalatokkal való pénzügyi összehangolást.
A Niveus szakértői első lépésben részletes modellezést készítenek arra, hogyan alakult volna a vállalat eredménye euró alapú könyvvezetés esetén. Amennyiben a vállalat úgy dönt, hogy szeretne áttérni, összefoglalják az áttéréshez kapcsolódó adózási, számviteli és jogi tudnivalókat, valamint igény esetén végigkísérik a teljes folyamatot a számviteli politika módosításától a gyakorlati bevezetésig. A Niveus könyvelési üzletága akár a vállalat kiszervezett könyvelését is vállalja.
Az euró alapú könyvvezetés nemcsak a kockázatok csökkentését szolgálja, hanem hosszú távon stabilabb, kiszámíthatóbb működést és egyszerűbb pénzügyi riportolást is biztosíthat.
Amennyiben érdekes a téma Önöknél is, keressék Antretter Erzsébet adótanácsadási üzletágvezetőt bizalommal: erzsebet.antretter@niveus.hu
Niveus Helpline – proaktív szakértői támogatás folyamatos rendelkezésre állással
A napi működés során folyamatosan merülnek fel olyan adózási és számviteli kérdések, amelyek gyors és megbízható szakmai választ igényelnek. A Niveus Helpline (Rendelkezésre állási) szolgáltatása sok évvel ezelőtt azért jött létre, hogy ügyfeleink számára mindezt proaktív módon biztosítsa – ne csak reagáljunk a felmerülő kérdésekre, hanem előre jelezzük a lehetőségeket és kockázatokat. Ráadásul ezt a Niveus Legal szakértői – külön megállapodás keretében – jogi támogatásra is biztosítani tudják.
Ügyfeleink igényei szerint jellemzően havonta online egyeztetéseket tartunk, ahol a vállalat működését ismerve javaslatokat teszünk arra, hogyan lehet költség- és adóhatékonyabban működni egyúttal ismertetjük az aktualitásokat. A szolgáltatás része lehet adóoptimalizációs célú átvilágítás vagy akár adóellenőrzés-szimuláció is, amely segít feltárni a lehetséges kockázatokat, és biztonságot ad a cég számára.
A Helpline keretében előre meghatározott havi időkeretben, kedvező fix óradíj mellett, dedikált kapcsolattartót biztosítunk a napi üzletmenet során felmerülő adózási és számviteli kérdések megválaszolására. A Niveus különböző üzletágai egyablakos rendszerben, koordinált módon nyújtanak szakmai támogatást többek között az alábbi területeken:
- Tanácsadói vélemények kialakítása adózási kérdésekben
- Adókalkulációk, adóbevallások készítése
- Szimulált adóvizsgálat
- Beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények, fejlesztési tartalék kezelése
- Energiahatékonysági adókedvezmények, EKR vs. adókedvezmény kalkulációk
- K+F projekteket, adókedvezményt érintő kérdések
- EPR adatszolgáltatás és tanácsadás
- NAV határozatok véleményezése, javaslatok implementálása, jogorvoslat előkészítése
- Szabályzatok készítése és véleményezése (számviteli politika, cégautó, cafeteria stb.)
- Digitális aláírás, dokumentumkezelés, szabályzatok
- Tao és áfa csoport
- Globális minimumadóval kapcsolatos kérdések
- Számviteli kérdések
- Deviza alapú könyvelésre való áttérés támogatása
- IFRS tanácsadás
- Dolgozói ösztönző rendszerek, javadalmazást érintő adózási kérdések
- Munkaügyi adózási kérdések
A havi időkeret rugalmasan kezelhető, egy éven belül szabadon átcsoportosítható, így akár nagyobb projektekhez is felhasználható. A szolgáltatás havi időkeretét a felmerülő témákat felmérve egyedileg határozzuk meg közösen az ügyféllel.
A Niveus cégcsoport magas összegű szakmai felelősségbiztosítással is rendelkezik, így ügyfeleink számára a Helpline szolgáltatás nemcsak folyamatos szakmai támogatást, hanem valódi biztonságot is jelent.
Kérje ajánlatunkat vagy további tájékoztatást: Bagdi Lajos partner, lajos.bagdi@niveus.hu
* * *
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
