Változott a hatóságok álláspontja a május 31-ig megtehető részesedés-bejelentéssel összefüggésben. Pénzügyminisztériumi állásfoglalás a csoportos társasági adóalanyok transzferár kiigazítását érintően. Nem megfelelő az EUB szerint a külföldiek adóvisszatérítésére alkalmazott magyar gyakorlat. Meghosszabbították a GINOP Plusz program keretei között a munkaerőképzési támogatási kérelem benyújtásának határidejét. Csúszik a Golden Visa program. A Niveus Consulting Group meghívott előadóként az energiahatékonysági adókedvezményről tart rövid előadást. Májusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Részesedés utólagos bejelentése
Ahogy arról múlt havi hírlevelükben már tájékoztatást adtunk, a társaságoknak 2024. május 31-ig van lehetőségük utólag bejelenteni a korábban a NAV felé be nem jelentett részesedésszerzéseiket, hogy kedvező adózási feltételeket érhessenek el.
Ez egy egyszeri lehetőség a 2023. december 30-án még bejelentett részesedésnek nem minősülő, de a bejelentéskor viszont már annak megfelelő részesedésekre vonatkozóan.
Fontos változás, hogy az utólagos bejelentés – a korábbi hírekkel ellentétben - csak a 2023. december 30-án már meglévő, bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedésekre vonatkozik, amennyiben ezek a részesedések a bejelentés időpontjában megfelelnek a társasági adó törvény bejelentett részesedés definíciójának. Nem az eredeti szerzés időpontját kell tehát figyelembe venni, tehát az egy éves tartási időszakot sem ettől az időponttól, hanem a bejelentés időpontjától kell nézni.
A bejelentés esetén a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti 2023. december 31-i pozitív különbözet 20 százaléka után 9 százalékos társasági adót kell fizetni. A különbözetet úgy kell meghatározni, mintha 2023. december 31-én nyereséges eladás történt volna egy független félnek. Ehhez az összeghez semmilyen csökkentés, mint például elhatárolt veszteség vagy adókedvezmény, nem érvényesíthető.
Nem alkalmazható csoportos társasági adóalanyon belüli szokásos piaci árral kapcsolatos adóalap kiigazítás
Csoportos társasági adóalanyok már biztosan találkoztak a társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.) 18. § (10) bekezdésében részletezett speciális rendelkezésével az adóalap korrekció alkalmazása tekintetében.
Ezen rendelkezés lényege, hogy a csoporttagok a Tao. tv. szokásos piaci árra történő kiigazítására vonatkozó rendelkezéseit az egymás közötti jogügyleteik közül csak azokra alkalmazzák, amelyeknél az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően az adózás előtti eredménye csökkentéseként vagy növeléseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően az adózás előtti eredmény növeléseként vagy csökkentéseként elszámolt összeg még nem ellentételezte.
Kérdés, hogy a fenti előírás alapján a csoporttagok közötti szokásos piaci árral kapcsolatos kiigazítás azért lehetőségként fennáll-e, vagy ilyet nem is lehet megtenni?
Az adózásban alapelv, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak az ügyleteik során a szokásos piaci árat kell alkalmazniuk egymás között, amely alapelv nemcsak a társasági adóban, hanem az általános forgalmi adó és pl. a helyi adó törvény rendelkezéseiben is megjelenik.
A Pénzügyminisztérium legfrissebb állásfoglalása szerint a csoportos társaságiadó-alany tagjainak az egymás közötti ügyletei kapcsán nincs helye az adózás előtti eredmény szokásos piaci árral kapcsolatos módosításának, és ezen ügyleteknek a transzferárazási rendelet szerinti dokumentálására sincs szükség. Az adóalap szintjén történő kiigazítás (adóalap-korrekció) tehát a csoporttagok egymás közötti ügyletei esetében főszabályként nem alkalmazandó, és ezen előírás nem bírálható felül a csoporttagok döntése alapján sem.
A csoporttagok ráadásul nemcsak a társasági adóalap kiigazítást, hanem a Számviteli törvényben biztosított ellenérték utólagos módosítását sem alkalmazhatják. Ennek indoka a Pénzügyminisztérium szerint a Számviteli törvény és a Tao. tv. kapcsolatából adódik. Az Számviteli törvény egy kerettörvény, míg a Tao. tv. a Számviteli törvényhez viszonyítva egy speciális törvény, melynek a rendelkezései prioritást élveznek jogalkalmazáskor („lex specialis derogat legi generali” elve).
A Pénzügyminisztérium szerint az a körülmény, hogy a csoporttagok a szokásos piaci ártól eltérő áron folytatott ügyletek miatt adott esetben a helyi iparűzési adó és innovációs járulék alapjánál kiigazítással éltek, nem érinti a Tao. tv. 18. § (10) bekezdésének alkalmazhatóságát. A Tao. tv. 18. § (10) bekezdésében foglalt szokásos piaci áron történő értékesítéstől való eltérés ugyanis csak a társasági adóra vonatkozóan állapít meg különös szabályt, egyéb adónemek esetén tehát a szokásos piaci árat kell figyelembe venni.
Ellentétes az uniós joggal a külföldiek áfa-visszatérítésére alkalmazott hazai eljárás
Az Európai Unió Bírósága (C-746/22) (továbbiakban: EUB, vagy Bíróság) kimondta, hogy nem felel meg az EU joggyakorlatának az a magyar szabályozás, amely az áfa-visszatérítési eljárásokban nem engedi meg a külföldi adózóknak, hogy a szükséges dokumentumokat akár a másodfokú eljárásban is benyújthassák.
Azok a külföldi vállalkozások, amelyek magyar áfát tartalmazó számlákat kapnak Magyarországon vásárolt szolgáltatásokról vagy termékekről, nem tudják az áfát levonni vagy visszaigényelni saját áfabevallásukban, mivel sem magyarországi letelepedettséggel, sem magyar adószámmal nem rendelkeznek. Nekik az áfát egy különleges eljárás keretében kell minden évben visszaigényelniük.
A kérelemhez nem szükséges minden számlát és alátámasztó dokumentumot csatolni, elegendő az érintett számlák sorszámát megadni. A magyar adóhatóság azonban gyakran további iratokat kér a külföldi vállalkozásoktól, egy hónapos határidővel. Ha a vállalkozás elmulasztja ezt a határidőt, az adóhatóság az információhiányra hivatkozva megszünteti az eljárást és nem téríti vissza az áfát.
A NAV minden olyan esetben elutasítja a külföldi adózók kérelmét, amikor nem kapja meg határidőben a kért információkat. Még akkor is, ha a fellebbezés során pótolják a hiányosságokat és az adó visszatérítésére egyébként jogosultak lennének. Ezt a gyakorlatot támadták meg sikeresen az Európai Unió Bírósága előtt.
Az EUB megállapította, hogy a magyar szabályozás sérti a héa-semlegesség és a tényleges érvényesülés alapelvét, mert megtiltja az adózóknak, hogy a másodfokú adóhatósághoz benyújtott fellebbezésben adják meg az elsőfokú adóhatóság által kért kiegészítő információkat.
Bár az EUB döntése kifejezetten a külföldiek áfa-visszatérítésére vonatkozik, annak indokolása szélesebb körben is felhasználható. A Bíróság ugyanis nemcsak a külföldiek áfa-visszatérítésére vonatkozó irányelv szabályaira hivatkozott, hanem általános alapelvekre is, mint a héa-semlegesség elve, a tényleges érvényesülés elve és a megfelelő ügyintézéshez való jog.
Ismét benyújtható a GINOP Plusz program keretében a munkahelyi képzések támogatására irányuló kérelem
Ismét benyújthatók támogatási kérelmek munkahelyi képzések támogatására a GINOP Plusz 3.2.1-21 program keretében, amely összesen 70 milliárd (!!) forintos keretösszeggel rendelkezik.
A pályázatokat 2024. március 5-től a források kimerüléséig, de legkésőbb 2024. június 30-ig lehet benyújtani!
A harmadik szakasz keretösszege: 15 milliárd forint, amelyből:
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a cégek számára egyre nehezebb megfelelően képzett munkavállalókat találni. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a vállalkozások az új, kedvező feltételek mellett kiírt pályázatnak köszönhetően egyedülálló lehetőséget kapnak munkaerő fejlesztésére vissza nem térintendő pénzjuttatással megtámogatva.
Változtak a Golden Visa program részletei – nem jó hír az ingatlan forgalmazóknak
A harmadik országbeli külföldiek tartózkodásáról szóló tavaly decemberben elfogadott törvény tartalmaz rendelkezéseket a befektetőivízum-program újraindításáról. A Magyarországon letelepedni kívánó befektetők idén július 1-től három lehetőség közül választhattak volna.
Az utóbbi elé jelentős várakozással tekintett az ingatlanpiac értékesebb ingatlanokat forgalmazó szegmense. Azonban május 10. napján módosult az eredeti törvény, és ez a lehetőség 2024. július 1. helyett csak 2025. január 1. napja után nyílik meg a befektetők részére azzal, hogy az azelőtt megszerzett tulajdonjog nem számítható bele a letelepedési engedély megszerzésébe.
A Niveus Consulting Group előadása a „CIB ristretto”-ban
Örömmel tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a Niveus Consulting Group partnere, Bagdi Lajos meghívott vendégként egy rövid előadást tart a „CIB ristretto” online szakmai rendezvényén „Fókuszban az energiahatékonyság – hogyan érjünk el adómegtakarítást?” témában. A rendezvényen egyébiránt még egy kerekasztal-beszélgetés keretében szó lesz a makrogazdasági és piaci kilátásokról; a résztvevők kitekintést kapnak a nyersanyagpiacokra és megismerhetik a devizapiaci trendeket és várakozásokat.
A rendezvény időpontja 2024. június 6. 10:00-11:30, az online platform a Webex lesz. Amennyiben érdeklődnek az esemény iránt, úgy jelentkezésüket kérjük az üzletfejlesztési vezetőnknek jelezzék a molnar.szilvia@niveus.hu e-mail címre 2024. június 4-ig. Ezt követően a részvételhez szükséges információkat egy külön e-mailben fogjuk megküldeni.
* * *
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
Benyújtották az őszi adócsomag tervezetét. Hogyan néz ki a külföldön tanulók magyarországi egészségbiztosítási státusza. GINOP Plusz pályázatok érhetőek el a vállalkozások számára. Októberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk
Nem sokan tudják a munkahelyeken: lesújthat a NAV, ha foglalkoztatotti riasztást kap
Közeleg az első EPR adatszolgáltatás • 2023. július 1-től működik Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer. • Az első negyedéves adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek. 2023. július 1-től működik Magyarországon a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer. Az első negyedéves adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek. Útmutató a kitöltéshez cikkünkben.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!