Még várat magára a Whistleblowing Irányelv implementálása. Április 1-től elérhető a 23ELEKAFA nyomtatvány, amelyre speciális előírások vonatkoznak, ha Horvátország a visszatéríttetés tagállama. A társasági adóbevallás transzferár-adatszolgáltatása jelentős hiányosságokkal bír. A Kúria döntött a XVIII. kerületi légiutas-adóról, a polgármester válaszolt. Áprilisi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Nem írta alá a Whistleblowing törvényt a köztársasági elnökasszony

Április közepén az Országgyűlés elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot. A köznyelvben csak Whistleblowing törvényként emlegetett jogszabály célja a még 2019-ben elfogadott Európai Uniós Irányelv, az úgynevezett Whistleblowing Irányelv (2019/1937. sz. irányelv az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről) átültetése a magyar jogrendbe, amelyet a tagállamoknak 2021. december 17-ig kellett (volna) implementálniuk a nemzeti jogukba.

A parlement által elfogadott törvény alapján annak a foglalkoztatónak, aki legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy azok a foglalkoztatók, akik legalább 50, legfeljebb 249 főt foglalkoztatnak, közösen is létrehozhatják a belső visszaélés-bejelentési rendszert. A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának kötelezettsége szintén vonatkozik a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra is létszámtól függetlenül.

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben a (korábbi, jelenlegi és leendő) munkavállalóknak és a foglalkoztatóval szerződéses jogviszonyban állóknak jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelentenie írásban, vagy akár szóban is. A jogszabály jelenlegi szövege azonban alapján nem minden esetben egyértelmű, hogy pontosan milyen magatartások bejelentésére lehetne alkalmazható, és hogy a megtett bejelentések pontosan milyen jogkövetkezménnyel járnának. Ez volt az egyik oka annak, amiért a jogszabályt a köztársasági elnökasszony nem írta alá, hanem a napokban visszaküldte az Országgyűlés részére megfontolásra. Álláspontja szerint továbbá – bár az Irányelv célja érthető, ugyanakkor – az Irányelv eszközei vitathatók, mivel a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják.

Az Országgyűlés várhatóan azonban a közeljövőben újra napirendre tűzi majd a javaslatot, hiszen a jogharmonizációs követelménynek Magyarországnak, mint EU tagállamnak is eleget kell tennie. Emiatt az érintetteknek így is érdemes lehet e kérdéskörrel foglalkozniuk.

Április 1-től elérhető a 23ELEKAFA-nyomtatvány

Április elején a NAV honlapján közzétették a 23ELEKAFA nyomtatványt. Azoknak a magyar adózóknak, akik a más EU-tagállamban rájuk áthárított általános forgalmi adót visszatérítését szeretnék kérni, 2023. április 1-től így a 23ELEKAFA-űrlapot kell beküldeniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

Alapvetően a 23ELEKAFA-nyomtatványt kell használni mind a 2022. évi, mind a 2023. évi áfa-visszatérítéseknél, tekintettel azonban arra, hogy Horvátországban 2023. január 1-jével bevezetésre került az euró, amennyiben Horvátország a visszatéríttetés tagállama, arra speciális előírás vonatkozik.

Ilyen esetben, ha az áfát január 1-je után euróban számították fel, akkor az új nyomtatványt kell alkalmazni Az olyan 2022. évi áfa-visszatérítéseknél azonban, amelyeknél Horvátország a visszatéríttetés tagállama, és az áfát még horvát kunában számították fel, a 22ELEKAFA-űrlapot kell használni 2023. szeptember 30-ig.

hiányosságok a társasági adóbevallás transzferár adatszolgáltatásában

Számos, kapcsolt vállalkozásával ügyletet bonyolító személy esetében új kötelezettségként jelenik meg a társasági adóbevallásban történő, szokásos piaci árral kapcsolatos adatszolgáltatás. A mindennapi gyakorlatunk során – eddig - két olyan, igen komoly hiányosságot is felfedeztünk, amelyeket remélhetőleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai minél előbb javítani fognak (ezeket jeleztük a részükre).

Az első ilyen, hogy a nyomtatvány 0%-os haszonkulcs (mint kapcsolt ár) feltüntetése esetén piros színnel hibát jelez és az üzenet szerint egy ennél nagyobb haszonkulcsot lehet csak feltüntetni. Ez ugyanakkor pl. a csoporton belüli költségátterheléseknél nem felel meg a valóságnak, ugyanis itt a jogszabályi előírásokkal összhangban a kapcsolt vállalkozások akár haszonkulcs nélkül is átháríthatják a saját költségeiket, így ez esetben az adatszolgáltatás problémákba ütközhet.

A másik ilyen diszfunkció, hogy a nyomtatvány negatív haszonkulcsot (mint kapcsolt árat) egyáltalán nem enged feltüntetni, feltételezve hogy az nem piaci, így a feleknek az adóalapjukat mindenképpen egy olyan, pozitív haszonkulcsra kell kiigazítani, amely már szokásos piacinak tekinthető. Ez többek között abban az esetben vethet fel kérdéseket, ha a tesztelt fél külföldi, ugyanis ekkor az általa realizált negatív haszonkulcs – a magyar szabályok szerint - valóban nem piaci, ám amennyiben a kapcsolt felek úgy döntenek, hogy nem kívánnak adóalap kiigazítással élni (mert pl. a külföldi szabályok ezt nem követelik meg, vagy nem teszik lehetővé), az a magyar adózó szempontjából nem jár kockázattal. Ebben az esetben is kérdéses lehet az adatszolgáltatás. A Niveus Consulting Group a témában egyeztetést kezdeményezett a NAV-al és a Pénzügyminisztériummal.

Döntött a Kúria a kerületi „légiutas-adóról”, a polgármester kész kijavítani a hibákat

A Kúria 2023. március 28-án 2023. január 1-i visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezte a XVIII. kerületi önkormányzat „légiutas-adóról” szóló önkormányzati rendeletét. Mivel több, anyagilag nehéz helyzetben lévő önkormányzat is mérlegeli azt, hogy különböző települési adókat vezetne be, így a Kúria ítélete fontos forrás lehet számukra és a települési adó fizetésére kötelezett személyek számára is arra, hogy a települési adót milyen keretek között lehet bevezetni.

Az ítélet egyik legfontosabb rendelkezése az, hogy a Kúria egyetértett a Kormányhivatal azon álláspontjával - amit a Niveus Consulting Group már több sajtóközleményben korábban megfogalmazott – mely szerint az adóbeszedés (azaz az a rendelkezés, hogy az önkormányzat kötelez valaki mást, hogy az adófizetésre kötelezett magánszemélyektől az adót szedje be) kizárólag törvényben írható elő.

Ennek megfelelően önkormányzati rendeletben (mivel erre vonatkozó törvényi előírás vagy felhatalmazás nincsen) nem lehet kötelezni magáncégeket, hogy az önkormányzat által előírt adót a légiutasoktól beszedjék. Ezt a gondolatot egyébként a Kúria a döntés elvi tartalmaként is kiemelte, így ez a jövőre nézve is iránymutatást ad ebben a kérdésben. Ennek megfelelően több hasonló települési adó (például a budakalászi is) vélhetően jogsértőnek fog bizonyulni.

Az ítéletnek fontos rendelkezése az is, hogy a Kúria jogszabálysértőnek találta azt, hogy a települési adóról szóló önkormányzati rendelet bizonyos kérdéseket (adófizetési kötelezettség teljesítésének módja, esedékessége, a vállalkozói tevékenység keretében történő utazás adómentességi okként történő igazolásnak módja, a beszedett adó és az adómentességi jogcímek nyilvántartásának, bizonylatolásának, az adó külföldi pénznemben történő megállapításnak szabályai és befizetésének szabályai) nem szabályoz. Azzal együtt, hogy adózás rendjéről szóló törvényben szabályozott rendelkezések háttérszabályai a települési adónak, az ott nem szabályozott rendelkezések szabályozásával kapcsolatosan vélhetően át kell nézni a többi települési adóról szóló rendeletet is. A Kúria ezen felül kiemelte azt is, hogy pontosan kell szabályozni az adatkezeléshez kapcsolódó kötelezettségeket, valamint azt is, hogy a repülőtér nem esik teljesen az önkormányzat területére, az utóbbi azonban vélhetőleg kizárólag ezt a rendeletet érinti.

Mivel települési adó alanya törvény alapján kizárólag magánszemély lehet, a Kúria jelentősen megnehezítette azoknak az önkormányzatoknak a dolgát, akik a jól működő (és esetleg az önkormányzat területét jelentősen terhelő) vállalkozásokat kívánják közvetve megadóztatni az ügyfeleiken keresztül, mivel a Kúria is egyetértett azzal, hogy adóbeszedési kötelezettséget részükre (ahogy azt a Niveus Consulting Group korábban többször kiemelte) csak törvényben lehet előírni.

A kerület polgármestere azonban azt tervezi, hogy a hibák kijavítását követően, ha úgy látják, hogy a Kúria összes felvetett kérdésére érdemi választ tudnak adni, a javaslatot újra be fogják terjeszteni a képviselő-testületnek.