Niveus hírlevél – 2020. augusztus

Augusztus 31-éig lehet jelentkezni bértámogatásra. Szeptember 30-ával véget ér az online számla moratórium és lejár az ELEKÁFA határidő. A határidő halasztással élőknek is be kell adniuk az éves beszámolót és bevallásokat szeptember végéig. Augusztusi hírlevelünkben ezekre a közelgő határidőkre szeretnénk felhívni a figyelmet, melyeket a szabadságról visszatérve érdemes szem előtt tartani, egyúttal a követelések érvényesítésének jogi eszközeiről is szó esik a hírlevelünk végén.

Augusztus 31-ig lehet jelentkezni bértámogatásra

2020. augusztus 31-éig, azaz legkésőbb még a mai napon lehet jelentkezni a bértámogatási konstrukciókra. Fontos tudni, hogy például 2020. július 26-ától átalakították a munkahelyteremtő bértámogatást és azóta csak a tartós munkanélkülieket és a 25 év alattiakat támogatják. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárának nyilatkozata szerint a bértámogatási programok meghosszabbítását a kormány nem tervezi. 

Az államtitkár tájékoztatása alapján a napokban jelenik meg a kamarákkal és a vállalkozói érdekképviseletekkel együtt készített vállalati fehér könyv, amelyben példákkal alátámasztva ismertetik, hogy a koronavírus-válság második fázisában milyen intézkedéseket hozhatnak a vállalkozások annak érdekében, hogy működésüket folyamatosan fenntarthassák. 

Szeptember 30-án véget ér az online számla moratórium 

2020. július 1-jétől változtak az Áfa törvény számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályai. Megszűnt a 100 ezer forint áfatartalomra vonatkozó korábbi értékhatár, továbbá minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV részére, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről (kivéve a Közösségen belüli termékértékesítést) bocsát ki, a számla áthárított áfatartalmától függetlenül. A befogadott számlákat érintően pedig minden olyan esetben (értékhatártól függetlenül) adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóalanyokat, amikor az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásában az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol. 

Tekintettel arra, hogy a COVID-19 járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején elrendelt szigorú korlátozások jelentősen akadályozták az adózókat az új jogszabályi kötelezettségre történő felkészülésben, a NAV szankciómentességet biztosított a számlaadat-szolgáltatási kötelezettségüket nem, vagy nem megfelelően teljesítők részére a 2020. július 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszakban, ha az adózók az alábbi kötelezettségeiket nem teljesítik maradéktalanul: 

• adatszolgáltatás a 100 ezer forint áthárított adót el nem érő bejövő számlákról;
• adatszolgáltatás a 100 ezer forint áthárított adót el nem érő kimenő számlákról;
• a kibocsátástól számított 4 napon belüli adatszolgáltatás a 100 ezer forintot elérő vagy meghaladó, de az 500 ezer forintot el nem érő áfatartalmú kézi számlákról, amennyiben az adatszolgáltatás a kibocsátást követő 5 napon belül megtörténik. 

A szankció alól mentesül a 100 ezer forint áthárított áfatartalmat el nem érő számlákról teljesítendő adatszolgáltatás tekintetében az az adóalany is, akinek már 2020. július 1. előtt is keletkezett számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége. 

A számlakibocsátó adóalanyok közül azok, akiknek korábban nem keletkezett online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége, kizárólag akkor mentesülnek a szankció alól, ha legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla, számlával egy tekintet alá eső okirat (módosító, érvénytelenítő számla) kiállításának napjáig regisztráltak a NAV Online Számla rendszerében. 

Tekintettel arra, hogy a fenti moratórium 2020. szeptember 30-ával megszűnik, az esetleges hiányosságok pótlására érdemes mihamarabb sort kerítenie az érintetteknek.

Közeleg az elekáfa határidő

Már csak 1 hónapjuk van azon adózóknak, akik másik EU tagállamban (illetve Svájcban, Liechtensteinben, vagy Norvégiában) igénybe vett szolgáltatás vagy onnan beszerzett termék áfa tartalmának visszatérítését szeretnék külön eljárásban kérni. Az áfa-visszatérítés közösségi tagállamok között egyablakos rendszerben működik és a visszatérítési kérelmet az adóalanyok kizárólag a saját tagállami adóhatóságukon keresztül nyújthatják be. A magyar adóalanyok tehát a kérelmet a NAV-nak terjeszthetik elő elektronikusan a megfelelő nyomtatvány (ELEKAFA) benyújtásával legkésőbb a visszatérítési időszakot követő naptári év szeptember 30-áig. A 2019-es időszakra tehát 2020. szeptember 30-áig van lehetőség visszatérítési kérelemmel fordulni az adóhatósághoz. Ez a határidő jogvesztő.

Szeptember 30, az új május 31. 

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében idén meghosszabbodott a számviteli beszámoló leadásának határideje és a bevallási határidő a társasági adó, az innovációs járulék, az energiaellátók jövedelemadója és a kisvállalati adó esetében. Azoknak, akik éltek a határidő halasztás lehetőségével, 2020. szeptember 30-áig kell teljesíteniük a beszámoló készítési és közzétételi, valamint az említett bevallási kötelezettségüket.

A követelések érvényesítésének jogi eszközei

Sok cég számára okozhat most problémát a követelései érvényesítése, különösen akkor, ha a koronavírus-járvánnyal érintett ügyfelekről van szó. Természetesen minden üzleti kapcsolatban a legcélravezetőbb megoldás az együttműködés, akár a követelés átütemezése, akár részbeni elengedése is. De a megfelelő tárgyalási alaphoz fontos tudni, hogy milyen lehetőségekkel lehet élni a követelés érvényesítése érdekében.

• Fizetési felszólítás: egy hivatalos, tértivevénnyel küldött fizetési felszólítás a legegyszerűbb módja az adós értesítésének, és sokszor elegendőnek bizonyul. 

• Fizetési meghagyás: egyszerű, gyors, és viszonylag olcsó megoldás, 30 millió forintig terjedő kötelezettségre lehet igénybe venni. A fizetési meghagyás a bírósági eljárás ’előszobája’, a per elkerülésére szolgál. A fizetési meghagyás kibocsátását közjegyzőtől lehet kérni. A közjegyző nem vizsgálja a követelést érdemben, egyszerűen kibocsátja a fizetési meghagyást a vevő felé. Ha a vevő nem vitatja a követelést, vagy nem reagál a fizetési meghagyásra, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és egyenértékű lesz egy bírósági ítélettel, azaz végrehajtható lesz. (Emiatt érdemes figyelni a részünkre küldött fizetési meghagyásokra is.) 

• Bírósági per: ha a fizetési meghagyást, vagy általában a tartozást vitatta az adós, nincs más lehetőség, mint pert indítani. Ennek hiányában nem lehet végrehajtási eljárást indítani. A rendes bíróság előtti perek akár évekig is elhúzódhatnak, ezért megfontolandó a szerződésben választottbíróságot kikötni. A választottbíróság bár drágább a rendes bíróságnál, de adott esetben szakszerűbb (különösen speciális szakértelmet igénylő területen) és mindenképpen gyorsabb. Alternatív megoldás lehet egyes kulcsfontosságú szerződéseknél a közjegyző előtt megkötni a szerződést, ilyenkor ugyanis – megfelelő megfogalmazás esetén – bírósági út nélkül is lehet végrehajtást indítani. 

• Végrehajtás: ha már van valamilyen végrehajtható döntés a kezünkben (jogerős fizetési meghagyás, végrehajtható bírósági ítélet vagy közjegyzői okirat stb.), akkor lehet a végrehajtóhoz fordulni. A végrehajtás különösen akkor eredményes, ha van készpénze vagy nagyértékű ingatlana az adósnak. Nehézséget okozhat, hogy a végrehajtás során egy ’átlagos’ követelés hátul szerepel az ún. kielégítési sorrendben, ezek közül különösen problémás lehet, hogy a zálogjoggal biztosított követelések megelőzik a sorban. 

• Felszámolási eljárás kezdeményezése: a felszámolási eljárástól való félelem egy nagyon erős motiváció a cégek számára, hogy kifizessék a tartozásukat, segítségével elkerülhető a fizetési meghagyás és a bírósági per, sőt a végrehajtási eljárás is. Ha ugyanis valakivel szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek és a tartozás valóban fennáll, akkor csak úgy lehet szabadulni a felszámolási eljárásból, ha az érintett adós cég minden tartozását kifizette. Ezért gyakran a felszámolási eljárás előtti felszólítás is elengedő lehet a fizetési hajlandóság előmozdítására. A felszámolási eljárás előtti felszólításnak szigorú formai követelményei vannak, javasolt a szövegét ügyvéddel egyeztetni.

Fontos megjegyezni, hogy a feltételeket teljesítő tartozás és felszólítás esetén a számla esedékességét követő 20. nap után már nem fogja tudni az adós vitatni a tartozást, ezért lényegében automatikusan megindítható a felszámolási eljárás. Ezt annak is fontos tudni, aki vitatni akar egy általa fizetendő számlát, mert a vitatást időben és igazolható módon kell megtenni, hogy a másik fél ne tudjon velünk szemben felszámolási eljárást kezdeményezni.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.