„Game over” – megszületett a döntés a globális minimumadó bevezetéséről (1. rész) - Adó Online
Kiadvány: ado.hu
Cikksorozatunkban a globális minimumadó bevezetésének körülményeiről, annak működési mechanizmusáról és a Magyarországon várható hatásokról szeretnénk tájékoztatást adni. Az első részben történelmi kitekintéssel és a digitális gazdaság megadóztatásához kapcsolódó nemzetközi elvárásokkal foglalkozunk.
Az uniós tagállamok vezetői 2022. december 15-én végül hosszas huzavona után megállapodásra jutottak arról, hogy 2023 végéig az OECD javaslatának megfelelően bevezetik a 15 százalékos globális minimumadót. Magyarország sokáig kitartott eredeti álláspontja mellett (azaz, hogy a globális adóreform első pillérének bevezetése után fogadja majd csak el a második pillért jelentő globális minimumadót), de végül feladni kényszerült a pozícióját, egyúttal ígéretet kapott arra, hogy az iparűzési adó is figyelembe vehető lesz majd a beszámítható adók körében.
Történelmi háttér
Az országok közötti adóverseny az utóbbi években rendkívüli méreteket öltött; ilyenek a külföldi befektetők megnyeréséért létrehozott adózási kedvezmények, vagy az „offshore” adóparadicsomok ellehetetlenítésére tett kísérletek. Az adóversenybe Magyarország is beszállt és az Európai Unióban a legalacsonyabb mértékűre, 9 százalékra csökkentette a társaságok adókulcsát 2017-től (egyébként ezzel egész Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adókulcs). Csak hogy érzékeltetni lehessen a különbséget az egyes országok között, a társasági adókulcs a világban 0 és a közel 40 százalékos mérték között mozog, de a fejlett országokban ez jellemzően magasabb (pl. Németországban és Japánban 30 százalék, az USA-ban 21 százalék, Franciaországban 26,5 százalék).
Éppen a fentiekből kifolyólag a multinacionális cégcsoportok dollármilliárdokat spórolnak azzal, hogy az alacsonyabb adókulcsú országokba „csoportosítják át” a nyereségüket, amely természetesen számos érdekellentétet szül.
Az OECD Németország és Franciaország kezdeményezésére 2019-ben kezdte meg egy globális minimumadó-szabályozás (GloBE) keretrendszerének kidolgozását a digitális gazdaság adóztatásáról szóló javaslatának második pilléreként (Pillar II.).
2020 végén az OECD-nél új lendületet kapott a GloBE szabályozás megvalósítása, amelynek egyik legfontosabb mérföldköveként 2021 nyarán 130 ország fejezte ki csatlakozási szándékát.
Magyarország végül az eredeti megállapodáshoz képest csak később, 2021 októberében csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. A modell szabályait 2021. december 20-án publikálta az OECD és 2021 végén megjelent az Európai Bizottság kapcsolódó irányelv javaslata is ezzel összefüggésben.
Mik is azok a GloBE szabályok?
A digitális gazdaság adóztatásáról szóló javaslat két pillért tartalmaz:
Az első pillér (Pillar I.) a digitális üzleti modellek jövedelmének megadóztatását tenné lehetővé. Ez lényegében abból áll, hogy a multinacionális vállalatoknak azokban az országokban is adózniuk kellene, amelyekben ténylegesen tevékenykednek, nemcsak ott, ahol a központjuk működik. Ezen mechanizmus alapján egy képlettel kerülne kiszámításra az egyes országokban adózó jövedelmek aránya.
A második pillér (Pillar II.) a minimumadó koncepciójának (GloBE szabályok) bevezetésére vonatkozik. Ezen megközelítés értelmében, ha egy multinacionális vállalatcsoport leányvállalatainak adóterhelése egy adott országban nem éri el a minimumadó mértékét (a 15%-os effektív adóterhelést), akkor az adókülönbözetet szükségszerűen be kellene szedni az anyavállalat országában az anyavállalattól.
A GloBE-szabályok következtében a multinacionális vállalatoknak kiegészítő adókötelezettsége keletkezne a végső anyavállalat országában, ha a leányvállalat effektív adókulcsa egy adott országban nem éri el a 15%-ot. A szabályozás a 750 millió euró feletti konszolidált árbevételű vállalatcsoportokra vonatkozna.
Az eredeti tervek szerint ezek a szabályok az OECD országokban lévő leányvállalatok esetében 2023. január 1-jén, harmadik országok esetében pedig 2024-től léptek volna hatályba.
A cikksorozatunk következő részében a globális minimumadó szabályairól és az EU-s fejleményekről szeretnénk beszámolni, kiegészítve az egyéb országokban várható hatásokról.
A cikk szerzője Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere. A Niveus Consulting Group az Adó Online szakmai partnere.
