Niveus Consulting Group kommentár - 2020.04.10.

2020-04-10

Kommentár a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelethez, a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint:

„A rendeletet nagy várakozás előzte meg, de a részletekből az tűnik ki, hogy a munkavállalók megtartása a támogatás igénybevétele után is jelentős erőforrást igényel a vállalkozásoktól.

A támogatás számításánál jól látható, hogy ez a bérgarancia – függően az adott egyén bérszintjétől – maximum a munkaadó teljes költségének 10-20%-át fedezi, ezért a munkavállalók megtartása jelentős további erőforrást igényel a cégek részéről. Összehasonlítva a külföldi példákkal az látható, hogy több régiós ország magasabb mértékben finanszírozza a leállás, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás miatt kieső béreket.

 

Ország

Foglalkoztatás jellege

Foglalkoztatás mértéke

Bérgarancia intézkedés mértéke

Időtartam

Németország

Leállás miatti, vagy részmunkaidős („Kurzarbeit”)

Legalább 10%

60, vagy 67%

nincs adat

Egyesült Királyság

Leállás miatti

Nincs elvárás

80%, maximum 2500 font

nincs adat

Olaszország

Leállás miatti

Nincs elvárás

80%, maximum 1200 EUR

nincs adat

Ausztria

Részmunkaidős („Kurzarbeit”)

Legalább 10%

80-90%

3 hónap

Csehország

Leállás miatti, vagy részmunkaidős

nincs adat.

80, illetve 60%

nincs adat

Szlovákia

Leállás miatti

Nincs elvárás

80%

nincs adat

Horvátország

Leállás miatti

Nincs elvárás

4000 kuna (kb. 186.500 Ft)

nincs adat

Románia

Leállás miatti, bizonyos szektorok

Nincs elvárás

75%, maximum az országos átlag 75%-a (kb. 175.000 Ft)

Rendkívüli állapot idejére

Szerbia

KKV szektor

Nincs elvárás

Minimálbérnek megfelelő fizetés (kb. 91.400 Ft)

nincs adat

 

A kormányrendelet alapján a támogatást azon munkavállalók után lehet igénybe venni, akiket csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak. A csökkentett munkaidőnek egy normál 8 órás munkaviszonynál háromhavi átlagban legalább 4 órának kell lenni, de nem lehet több, mint az eredeti foglalkoztatás 70%-a. Ez tehát például egy 6 órás foglalkoztatást már eleve ki fog zárni a jogosultsági körből.

A támogatás iránti kérelemben kötelezően be kell mutatnia csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint a cég által a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedéseket. A munkaadó egyúttal köteles bemutatni, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek. A jogszabály erről további részleteket nem tartalmaz, így még számos pontosításra lesz szükség például annak mérlegelésére, hogy mi minősül nemzetgazdasági érdeknek.

Értelemszerűen mindenki arra fog hivatkozni, hogy a munkavállaló elküldése utáni helyzet megterhelő lenne mind az egyén, mind a gazdaság számára. A kérdés az, hogy ez elegendő indok lesz-e, vagy csupán a stratégiailag fontosabb cégek/ágazatok számíthatnak majd a kérelem pozitív elbírálására.

A támogatás 3 hónapra nyújtható, viszont nagyon fontos feltétel, hogy a munkaadó köteles a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapra. Véleményem szerint ez a rövid támogatási és munkahely fenntartási időszak viszont csak akkor lesz elegendő, ha a járvány ellaposodik és a gazdasági élet újra visszaáll a normál kerékvágásba.  

Sajátos intézkedés az egyéni fejlesztési idő intézményének bevezetése, amely értelmében a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, viszont ekkor is a munkaadó rendelkezésére kell állnia. Tekintettel arra, hogy ez mindenki számára egy teljesen új rendelkezés, nem világos, hogy pontosan mit vár el a jogszabályalkotó a cégektől és a magánszemélyektől - esetleg igazolni kell, hogy mit csinált a munkavállaló, ha igen, akkor hogyan?

Ami a jogszabályból még szintén nem látszik egyértelműen, hogy mikortól lehet benyújtani a kérelmeket a kormányhivatalhoz, bár a jogszabály jövő hét csütörtöktől hatályba lép, ami abból a szempontból is kérdéses, hogy sajnos a legtöbb vállalkozás számára „az idő pénz” és a fennmaradása függhet a támogatás mielőbbi igénylésétől.”

 

Share this page and start a discussion:

Hírek

Brexit után nem dől össze az (adó)világ

Mi történik a magyar az adórendszerrel a Brexit után? Kevesebb adó folyik be a magyar adókasszába? Mi lesz a Magyarországon működő brit, illetve a Nagy-Brittaniában lévő magyar vállalatokkal? – A Niveus Consulting Group összefoglalója...

Elolvasom

Mégis lesz haladéka bevallások benyújtására?

A napokban jelent meg a Pénzügyminisztérium azon közleménye, amely szerint pozitívan bírálják el a beszámolók, illetve az azokhoz kapcsolódó bevallások május 31-ei határidejének elmulasztása kapcsán beadott igazolási kérelmeket– hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

Elolvasom

Mit hoz az újabb lezárás a cégek életében?

A tegnap elfogadott felhatalmazási törvény és az annak nyomán késő este kihirdetett kormányrendeletek hatására hasonló kérdésekkel szembesülnek a cégek, mint tavasszal. Sajnos a régóta ígért home office szabályozásról továbbra sincs hír, így ismét a vállalatok és a munkavállalók...

Elolvasom