2020-04-10
Kommentár a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelethez, a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról.
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint:
„A rendeletet nagy várakozás előzte meg, de a részletekből az tűnik ki, hogy a munkavállalók megtartása a támogatás igénybevétele után is jelentős erőforrást igényel a vállalkozásoktól.
A támogatás számításánál jól látható, hogy ez a bérgarancia – függően az adott egyén bérszintjétől – maximum a munkaadó teljes költségének 10-20%-át fedezi, ezért a munkavállalók megtartása jelentős további erőforrást igényel a cégek részéről. Összehasonlítva a külföldi példákkal az látható, hogy több régiós ország magasabb mértékben finanszírozza a leállás, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás miatt kieső béreket.
Ország
|
Foglalkoztatás jellege
|
Foglalkoztatás mértéke
|
Bérgarancia intézkedés mértéke
|
Időtartam
|
Németország
|
Leállás miatti, vagy részmunkaidős („Kurzarbeit”)
|
Legalább 10%
|
60, vagy 67%
|
nincs adat
|
Egyesült Királyság
|
Leállás miatti
|
Nincs elvárás
|
80%, maximum 2500 font
|
nincs adat
|
Olaszország
|
Leállás miatti
|
Nincs elvárás
|
80%, maximum 1200 EUR
|
nincs adat
|
Ausztria
|
Részmunkaidős („Kurzarbeit”)
|
Legalább 10%
|
80-90%
|
3 hónap
|
Csehország
|
Leállás miatti, vagy részmunkaidős
|
nincs adat.
|
80, illetve 60%
|
nincs adat
|
Szlovákia
|
Leállás miatti
|
Nincs elvárás
|
80%
|
nincs adat
|
Horvátország
|
Leállás miatti
|
Nincs elvárás
|
4000 kuna (kb. 186.500 Ft)
|
nincs adat
|
Románia
|
Leállás miatti, bizonyos szektorok
|
Nincs elvárás
|
75%, maximum az országos átlag 75%-a (kb. 175.000 Ft)
|
Rendkívüli állapot idejére
|
Szerbia
|
KKV szektor
|
Nincs elvárás
|
Minimálbérnek megfelelő fizetés (kb. 91.400 Ft)
|
nincs adat
|
A kormányrendelet alapján a támogatást azon munkavállalók után lehet igénybe venni, akiket csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak. A csökkentett munkaidőnek egy normál 8 órás munkaviszonynál háromhavi átlagban legalább 4 órának kell lenni, de nem lehet több, mint az eredeti foglalkoztatás 70%-a. Ez tehát például egy 6 órás foglalkoztatást már eleve ki fog zárni a jogosultsági körből.
A támogatás iránti kérelemben kötelezően be kell mutatnia csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint a cég által a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedéseket. A munkaadó egyúttal köteles bemutatni, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek. A jogszabály erről további részleteket nem tartalmaz, így még számos pontosításra lesz szükség például annak mérlegelésére, hogy mi minősül nemzetgazdasági érdeknek.
Értelemszerűen mindenki arra fog hivatkozni, hogy a munkavállaló elküldése utáni helyzet megterhelő lenne mind az egyén, mind a gazdaság számára. A kérdés az, hogy ez elegendő indok lesz-e, vagy csupán a stratégiailag fontosabb cégek/ágazatok számíthatnak majd a kérelem pozitív elbírálására.
A támogatás 3 hónapra nyújtható, viszont nagyon fontos feltétel, hogy a munkaadó köteles a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapra. Véleményem szerint ez a rövid támogatási és munkahely fenntartási időszak viszont csak akkor lesz elegendő, ha a járvány ellaposodik és a gazdasági élet újra visszaáll a normál kerékvágásba.
Sajátos intézkedés az egyéni fejlesztési idő intézményének bevezetése, amely értelmében a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, viszont ekkor is a munkaadó rendelkezésére kell állnia. Tekintettel arra, hogy ez mindenki számára egy teljesen új rendelkezés, nem világos, hogy pontosan mit vár el a jogszabályalkotó a cégektől és a magánszemélyektől - esetleg igazolni kell, hogy mit csinált a munkavállaló, ha igen, akkor hogyan?
Ami a jogszabályból még szintén nem látszik egyértelműen, hogy mikortól lehet benyújtani a kérelmeket a kormányhivatalhoz, bár a jogszabály jövő hét csütörtöktől hatályba lép, ami abból a szempontból is kérdéses, hogy sajnos a legtöbb vállalkozás számára „az idő pénz” és a fennmaradása függhet a támogatás mielőbbi igénylésétől.”