Nem mindenkinek jutnak EU-s források

2024-05-29

(Újra)Indul idén nyáron a 2021-2027-es EU költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 mrd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Ennek eredményeként több, a gazdasági szereplők által is már nagyon várt operatív program pályázatai nyílhatnak meg. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői.

 

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz. Ennek több oka van:

  • A források egy jelentős része az állami szektorban kerül felhasználásra területfejlesztésre, infrastruktúra fejlesztésre akár a központi költségvetés szervei, akár az önkormányzatok fejlesztései által. Ez ugyanakkor nem újdonság, minden eddigi fejlesztési ciklusban ez így volt.
  • A gazdasági szereplők rendelkezésére álló források egy részét már korábban lekötötte a kormányzat és ezen pályázati programok támogatási költségeit megelőlegezte a központi költségvetés, így a ténylegesen új pályázatokra fordítható keretek ezzel automatikusan csökkennek. Ez is egy több száz milliárdos keret.
  • Az olyan gazdasági szereplők fejlesztéseinek finanszírozására fordítható programok esetében, mint a GINOP PLUSZ, DIMOP Plusz, EFOP PLUSZ vagy az RRF program a jelenleg ismert kormányzati programok alapján a rendelkezésre álló támogatási keret jelentős részét olyan programokra fordítja a kormányzat, amelyek nem közvetlenül a gazdasági szereplők számára biztosít forrásokat.

Mekkora a vállalkozások számára a következő időszakban rendelkezésre álló támogatási keret?

Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a vállalkozások szempontjából releváns négy nagy program teljes keretének 23,2%-ra pályázhatnak a vállalkozások – emelte ki Bagdi Lajos. Ennek kétharmada vissza nem térintendő támogatás, mindegy 776,5 Mrd forint értékben. A főbb várható támogatási területek a zöld gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó fejlesztések (332,4 Mrd Ft) az innováció (262 Mrd Ft), a digitalizáció (154,6 Mrd Ft), az energia hatékonysági fejlesztések (154,2 Mrd Ft) és a speciális célterületeket lefedő energetikai fejlesztések (105,1 Mrd Ft). Jól látszik, hogy a korábban nagyon népszerű technológiai fejlesztéshez mindösszesen 130 Mrd forintnyi pénzügyi eszközzel tervez hozzájárulni a kormányzat, amely azt vetíti előre, hogy nagyon korán fel kell készülnie a gazdasági szereplőknek.

 

Mrd HUF

Eljárás rend

Összesen

Ebből:

Kiemelt

Standard/ Egyszerűsített

Pénzügyi eszköz

Vállalkozások által pályázható vissza nem térítendő keret

Vállalkozások által pályázható visszatérítendő keret

DIMOP PLUSZ

136,8

230,3

46,0

413,1

182,4

46,0

   Innováció

10,0

68,0

 

78,0

58,0

 

   Digitalizáció

64,5

130,1

46,0

240,6

108,6

46,0

   Energetika

20,2

32,2

 

52,4

15,8

 

   Környezetvédelem

42,1

 

 

42,1

 

 

GINOP PLUSZ

53,4

348,9

130,0

532,3

204,4

130,0

   Innováció

 

204,4

 

204,4

204,4

 

   Innováció - infrastruktúra

 

187,0

 

187,0

0,0

 

   HR-Oktatás

53,4

60,2

 

113,6

0,0

 

   Gazdaságfejlesztés

 

6,0

130,0

136,0

0,0

130,0

EFOP PLUSZ

1025,6

87,8

 

1113,4

2,2

0,0

   Pedagógus programok

788,4

 

 

788,4

 

 

   HR-Oktatás

20,1

15,2

 

35,3

 

 

   Társadalmi felzárkóztatás

186,4

63,8

 

250,2

 

 

   Esélyegyenlőség

30,7

8,8

 

39,5

2,2

 

Kohéziós források összesen

1215,8

667,0

176,0

2058,8

389,0

176,0

RRF

1585,4

815,1

525,6

2926,1

387,5

204,2

   Egészségügy

479,7

 

 

479,7

 

 

   Energetika

363,6

396,2

124,2

884,0

105,1

 

   Energia hatékonyság

81,5

24,4

351,4

457,3

 

154,2

   HR-Oktatás

26,1

22,5

 

48,6

 

 

   Környezetvédelem

15,1

28,9

 

44,0

 

 

   Közlekedés

605,4

60,6

 

666,0

0,0

 

   Zöld gazdaság fejlesztése

14,0

282,5

50,0

346,5

282,4

50,0

Mindöszesen

2801,2

1482,1

701,6

4984,9

776,5

380,2

%

56,2%

29,7%

14,1%

 

15,6%

7,6%

 

A fejlesztési források több mint felét a kormányzat a kiemelt eljárásrendű pályázatok keretei között tervezi felhasználni, amely a gyakorlatban egy állami pályázó kijelölését jelenti, amely egyedül nyújthat be pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott projekt, program végrehajtására. Természetesen a projektek megvalósítása során ezekbe is bekapcsolódhatnak vállalkozások, de a célokat nem az üzleti szereplők határozzák meg.

A Niveus Consulting Group  hangsúlyozza, hogy a fenti adatok azokat a támogatási programokat tartalmazzák, amelyek jellegüknél, tartalmuknál fogva alkalmasak a vállalkozások támogatására. Talán nem véletlen, hogy éppen ezért járult hozzá az Európai Bizottság ezen programok finanszírozásához – véli Bagdi Lajos, aki a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágával már folyamatosan egyeztet az ügyfelekkel, hogy mielőbb azonosításra kerüljenek a potenciális projektek és előkészítésre kerüljenek a pályázati anyagok.

Share this page and start a discussion:

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz

Hírek

Niveus hírlevél – 2020. május

A munkaidőkeret szabályai rugalmasan változtak a válságintézkedések következtében. Milyen speciális rendelkezésekkel kell tisztában lenni a beszámoló és bevallási határidő halasztásokkal kapcsolatban? Bértámogatást kaphatnak az álláskeresőket foglalkoztatók. Közeleg a nagyvállalatok energetikai...

Elolvasom

Adókedvezmény betanított munkásokra

Évek óta igénybe vehetnek a vállalatok adókedvezményt a szakképzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók után. Rengeteg felső-és HR vezető nincsen tisztában ezzel a lehetőséggel, pedig ezzel akár több tízmillió forintot is spórolhatnának. Sőt, az adókedvezmény akár...

Elolvasom

A Niveus Consulting Group véleménye a távközlési különadó hatásairól

A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek - véli a Niveus Consulting Group.

Elolvasom

Kapcsolat

+36 30 861 4009

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!