2019. november 12-én a Pénzügyminiszter beterjesztette a Parlament elé A versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló című T/8015. számú törvényjavaslatát. Milyen adóigazgatási eljárásrendet érintő változásokra készülhetünk?
Az adózás rendjét érintő, 2020-ra tervezett módosítások egy lapon sem említhetők a 2018-ban hatályba lépett fundamentális változásokkal. Az akkori koncepcióváltás és kodifikáció miatt azonban a korábbi adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) helyett három törvény tanulmányozására van szükség ahhoz, hogy a vonatkozó szabályokat megismerjük:
- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.),
-az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. (Air.),
-illetve az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.), illetve kormányrendeletek, különösen az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
A legújabb adócsomag ezek közül az Art és Air rendelkezéseit érinti és jogtechnikai pontosításokat, jogalkalmazást segítő javaslatokat, valamint az alábbi, nagy horderejűnek nem igazán mondható változásokat tartalmazza. Fontos viszont tudni, hogy mivel 2018. óta az anyagi jogi jogszabályok újra tartalmaznak eljárási szabályokat, azok változását is nyomon kell követni.
Társasági adócsoport év közben csatlakozó tagja
Csoportos társasági adóalany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő személy is, amennyiben teljesíti a jogszabályi feltételeket. Az Art. jelenlegi szabályai szerinti határidő – az adóév utolsó hónapjának első és huszadik napja közötti időszak –esetükben csak az első adóév végén értelmezhető, tehát csak a második adóévtől jöhet lére a csoporttagság. Annak érdekében, hogy ezen adózóknak már a létrejöttük napjától lehetőségük legyen csoporthoz csatlakozni, a törvényjavaslat kiegészíti az Art vonatkozó rendelkezését: a tevékenységét év közben kezdő személy benyújthatja a csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozási kérelmét az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg. . Igazolási kérelem előterjesztésének ebben az esetben sincs helye.
Online működő automaták adatainak továbbítása
Amennyiben az online működő automatáktól beérkező naplóállomány adatai nem feldolgozhatók, akkor a hiba javítása érdekében a naplóbejegyzés konkrét adatait jövő évtől az állami adó- és vámhatóság hivatalból fogja elektronikus úton a felügyeleti szolgáltató részére továbbítani.
Lekérdező felület a behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylése érdekében
Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításának köszönhetően, behajthatatlan követelés esetén és bizonyos feltételek teljesülésekor utólag csökkenthető az áfa alapja . A feltételek egyike, hogy az adóalap csökkentést tervező adózó partnere (a vevő) ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkező adózók listáján a behajthatatlansággal érintett ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben. Mivel az új szabályok értelmében legkorábbi teljesítési időpontként 2015. december 31-je kerülhet szóba, az adóhatóságnak 2015. január 1-től kell folyamatosan biztosítania a szóban forgó adatok elérhetőségét, ami a törvényjavaslat szerint egy a NAV honlapján elérhető lekérdező felület útján lesz lehetséges.
Adóhatóság tájékoztatása
A hatályos szabályozás alapján az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésének vélelme esetén lehet az érintett tudomására hozni a jogszabálysértést. A törvényjavaslat szerint a jövőben az adóhatóság általi jogerős megállapítása adna alapot a tájékoztatásra. További tervezett módosítás, hogy az adóhatóság egy tájékoztató levélben értesítené a jövőben a természetes személyeket saját foglalkoztatásukra vonatkozó, a foglalkoztató által elmulasztott adó- és járulék bevallás és befizetés tényéről. Ez a módosítás a munkavállalók érdekeinek védelmét szolgálja.
Társasági adó feltöltési kötelezettség
Mint ismert, 2019. július 24-ei hatállyal megszűnt a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség. Ugyanakkor az átmeneti rendelkezés szerint a 2019-es adóévben még lehetőség van „önkéntes” feltöltés teljesítésére. Ennek határidejére jelenleg nincs előírás a jogszabályban, továbbá, a negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók „önkéntes” feltöltése esetén sincs jogszabályi alapja az utolsó negyedéves előleg december 20-án, a feltöltéssel egyidejűleg történő teljesítésére.
A törvényjavaslat ennek orvoslására átmeneti rendelkezést vezetne be, amely szerint „önkéntes” feltöltés választása esetén az adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó fizetési és bevallási kötelezettségét „meglepő módon” a 2019. adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kellene teljesíteni. Ha az adózó negyedéves előlegfizetésre kötelezett, akkor az utolsó negyedévi előleg határideje is ugyanez a nap.
EKAER szám lezárást követő módosítása
Az Art. 2020. január 1-jétől hatályos előírásai biztosítják az EKAER-ben tett bejelentés EKAER szám lezárását követő módosítását. Utólagos változtatásra a módosítható adatok hibás volta esetén lesz lehetőség, egy alkalommal, az EKAER szám lezárását követő 3 munkanapon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikusan felületen.
Az informatikai fejlesztések időigénye miatt a törvényjavaslat egy olyan átmeneti rendelkezést is tartalmaz, amely alapján az utólagos módosításra a 2020. március 1-jét követően tett bejelentések esetében lesz először lehetőség.
Felhatalmazás az ügyintézési határidők és a képviselet rendeleti szabályozására
Annak érdekében, hogy az ügyintézési határidőre és a képviseletre vonatkozó részletszabályok a törvényekhez képest egyszerűbben és gyorsabban módosítható kormányrendeleti szinten jelenhessenek meg, felhatalmazó rendelkezések kerülnének az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvénybe.
