Egy 2026 tavaszán meghozott ítéletében (C-521/24. számú Aptiv ügy) az Európai Unió Bírósága (EUB) ismételten egy hazai áfagyakorlatot érintő kérdésben foglalt állást. A jogvitát kiváltó alapprobléma a Közösségen belüli termékbeszerzésekhez kapcsolódó általános forgalmi adó levonhatóságát, pontosabban az elkésett számlák és a belföldi elévülési szabályok ütközését érintette.
A hazai adóhatósági gyakorlat és az Áfa tv. szigorú keretei szerint a levonási jog gyakorlásának alapvető tárgyi feltétele a számla megléte. Kritikus helyzet akkor adódik, ha a beszerző a teljesítést követően – rajta kívül álló okokból – csak évekkel később kapja kézhez a bizonylatot. A magyar szabályozás alapján a késedelmes számlák áfatartalmát főszabályként csak az eredeti teljesítési időszakra vonatkozó önellenőrzés keretében lehet érvényesíteni.
A mostani ügy legfontosabb és legkényesebb pontja az elévülés kérdése volt. Fontos hangsúlyozni: az EUB ítélete nem mondja ki, hogy az adózók egy már elévült időszakra vonatkozóan korlátlanul levonhatnák az áfát. Sőt, a Bíróság megerősítette, hogy a jogbiztonság érdekében a tagállamok jogszerűen szabhatnak időbeli korlátot (elévülési időt) a levonási jognak.
A konkrét esetben a fordulópontot az jelentette, hogy amikor az adózó a megkésett számlát kézhez kapta, és annak áfatartalmát az aktuális adómegállapítási időszak bevallásában szerepeltette, az érintett időszak még nem évült el. Az elévülés csak a későbbi adóhatósági ellenőrzés idejére következett be. A hatóság mégis megtagadta a levonást arra hivatkozva, hogy azt az eredeti időszak önellenőrzésével kellett volna megtenni, azonban addigra az elévülés miatt az önellenőrzés már jogilag lehetetlenné vált.
Az EUB kimondta: ez a merev jogalkalmazás ellentétes az adósemlegesség és az arányosság alapelveivel. Amennyiben a beszerző jóhiszeműen járt el, adócsalás nem történt, és – ami a legfontosabb – a számla kézhezvételekor még az elévülési időn belül érvényesítette az adóját, a tagállamok nem támaszthatnak olyan szigorú adminisztratív vagy eljárásjogi akadályokat (mint a kizárólagos önellenőrzés megkövetelése), amelyek végső soron érdemben lehetetlenítik el az adólevonási jog gyakorlását.
Az ítélet egyértelműsíti, hogy az uniós joggal ellentétes az a gyakorlat, amely pusztán formai okokból tagadja meg a levonást egy olyan adózótól, aki a számla beérkezésekor még jogosult volt az áfalevonási jogát érvényesíteni. Mivel a bírósági döntés kötelező érvényű, várható, hogy a jövőben formálja majd a vonatkozó hazai jogszabályi környezetet.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
További részletek derültek ki a gazdaságélénkítő csomagról – bíztató jelek. A kormány mai sajtótájékoztatóján a tegnapi bejelentések után több részlet derült ki a tervezett gazdaságélénkítő lépésekről és ezek mindenképpen pozitívan értékelendőek. A csomag részben pótolja a kieső...
Az USA-magyar egyezmény megszűnése számos bizonytalanságot hozott, ám az elmúlt másfél év sok kérdésre megadta a választ, még akkor is, ha az amerikai adórendszer rendkívül szerteágazó és bonyolult. Nagy bizonytalanságok övezték a tőkejövedelmek adózását (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), és nagyon fontos kérdés volt, vajon ezekkel összefüggésben az USA von-e le forrásadót, vagy sem. Bagdi Lajos a Niveus partnere a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, hogy napjainkra egyértelművé vált: az Egyesült Államok-béli befektetésekből származó osztalék forrásadóztatás alá esik, más jövedelemtípusok viszont többségükben nem. Ez jó hír az amerikai üzleti részesedéssel és kamatozó eszközökkel rendelkező szereplők számára. A témáról részletesen az alábbi cikkben olvashatnak:
A vállalkozások szerint sok hibával küzd az eÁFA rendszere, ez az oka annak, hogy bár az év elején bevezették, eddig nem igazán használták a cégek – derült ki a Niveus ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérésből. Horváth Zsófia a Niveus könyvelés és bérügyviteli üzletágvezetője egyelőre azoknak a kisebb vállalkozásoknak ajánlja a webes eÁFA-felület használatát, amelyek kizárólag belföldi ügyletekben vesznek részt. Kiemelte, hogy az eÁFA-rendszer továbbra sem helyettesíti az A60-as EU-s összesítő nyilatkozatot, amelyet külön be kell adni az ÁNYK-felületen. A témában részletesen az alábbi hírben olvashatnak:
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!