A Niveus Consulting Group közleménye a 2021-es adóbevételek alakulásáról
Az áfabevételek alapján is jól teljesített a gazdaság
Egy 2026 tavaszán meghozott ítéletében (C-521/24. számú Aptiv ügy) az Európai Unió Bírósága (EUB) ismételten egy hazai áfagyakorlatot érintő kérdésben foglalt állást. A jogvitát kiváltó alapprobléma a Közösségen belüli termékbeszerzésekhez kapcsolódó általános forgalmi adó levonhatóságát, pontosabban az elkésett számlák és a belföldi elévülési szabályok ütközését érintette.
A hazai adóhatósági gyakorlat és az Áfa tv. szigorú keretei szerint a levonási jog gyakorlásának alapvető tárgyi feltétele a számla megléte. Kritikus helyzet akkor adódik, ha a beszerző a teljesítést követően – rajta kívül álló okokból – csak évekkel később kapja kézhez a bizonylatot. A magyar szabályozás alapján a késedelmes számlák áfatartalmát főszabályként csak az eredeti teljesítési időszakra vonatkozó önellenőrzés keretében lehet érvényesíteni.
A mostani ügy legfontosabb és legkényesebb pontja az elévülés kérdése volt. Fontos hangsúlyozni: az EUB ítélete nem mondja ki, hogy az adózók egy már elévült időszakra vonatkozóan korlátlanul levonhatnák az áfát. Sőt, a Bíróság megerősítette, hogy a jogbiztonság érdekében a tagállamok jogszerűen szabhatnak időbeli korlátot (elévülési időt) a levonási jognak.
A konkrét esetben a fordulópontot az jelentette, hogy amikor az adózó a megkésett számlát kézhez kapta, és annak áfatartalmát az aktuális adómegállapítási időszak bevallásában szerepeltette, az érintett időszak még nem évült el. Az elévülés csak a későbbi adóhatósági ellenőrzés idejére következett be. A hatóság mégis megtagadta a levonást arra hivatkozva, hogy azt az eredeti időszak önellenőrzésével kellett volna megtenni, azonban addigra az elévülés miatt az önellenőrzés már jogilag lehetetlenné vált.
Az EUB kimondta: ez a merev jogalkalmazás ellentétes az adósemlegesség és az arányosság alapelveivel. Amennyiben a beszerző jóhiszeműen járt el, adócsalás nem történt, és – ami a legfontosabb – a számla kézhezvételekor még az elévülési időn belül érvényesítette az adóját, a tagállamok nem támaszthatnak olyan szigorú adminisztratív vagy eljárásjogi akadályokat (mint a kizárólagos önellenőrzés megkövetelése), amelyek végső soron érdemben lehetetlenítik el az adólevonási jog gyakorlását.
Az ítélet egyértelműsíti, hogy az uniós joggal ellentétes az a gyakorlat, amely pusztán formai okokból tagadja meg a levonást egy olyan adózótól, aki a számla beérkezésekor még jogosult volt az áfalevonási jogát érvényesíteni. Mivel a bírósági döntés kötelező érvényű, várható, hogy a jövőben formálja majd a vonatkozó hazai jogszabályi környezetet.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Az áfabevételek alapján is jól teljesített a gazdaság
Niveus Consulting Group vélemény az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) bejelentéséhez, amely a 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen.
A 2024-es adótörvény-módosítások egyszeri amnesztiát biztosítanak a gazdasági társaságok számára a korábban be nem jelentett részesedések utólagos pótlására. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó megfizetése alól, akik korábban nem nyilatkoztak a NAV felé a más cégekben szerzett tulajdonrészükről. Bagdi Lajos, a Niveus partnere a www.vg.hu-n hívja fel a figyelmet: aki él ezzel a lehetőséggel, jelentősen kedvezményes mértékkel róhatja le az adókötelezettséget és a későbbi tulajdonrész értékesítése társaságiadó-mentes lehet.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!