Brexit után nem dől össze az (adó)világ

Mi történik a magyar az adórendszerrel a Brexit után? Kevesebb adó folyik be a magyar adókasszába? Mi lesz a Magyarországon működő brit, illetve a Nagy-Brittaniában lévő magyar vállalatokkal? – A Niveus Consulting Group összefoglalója.

A magyar adórendszert alapvetően nem fogja érinteni a Brexit. A Magyarország óta csatlakozó tagállamok csatlakozása sem változtatta meg érdemében a magyar jogrendszert, így a britek kilépése sem fog a mindennapi magyar adózására kihatással lenni.

A Niveus Consulting Group tanácsadói szerint konkrét adóbevétel kiesést nem okoz a Brexit. Adókiesést legfeljebb áttételesen okozhat a gazdasági hatások miatt, vagy, ha esetleg a Brexit miatt brit vállalkozások kevésbé lennének aktívak, de ennek mértékét még megbecsülni sem lehet jelenleg.

Jelentős változás két területen várható: a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmi kapcsolatok áfa- és vámkezelése, illetve a brit cégek magyar gazdasági jogi helyzete fog látványosan megváltozni.

„Az áfa- és vámszabályok esetén sem konkrétan a szabályokra, az adórendszerre, hanem az alkalmazásukra lesz a Brexitnek hatása. Ahogyan Horvátország csatlakozásakor az egyik nap még exportnak minősülő ügylet a következő nap már Közösségen belüli értékesítés volt, itt most a fordított helyzet fog felmerülni. Ez áfa-szempontból az adminisztráció megváltozását igényli, azaz más soron kell bevallani az értékesítést, más dokumentumok szükségesek a bevalláshoz, de a magyar vállalkozások által fizetendő adóra nem lesz kihatással.” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.

 „A brit cégeknek a jövőben nem kell megadni azokat a kedvezményeket, amelyek az EU-s cégeket megilletik. Egy EU-s céget a magyar jogszabályok kötelesek a magyar cégekkel azonos módon kezelni, fióktelepet alapíthatnak, ingatlant vásárolhatnak. Ezeket a jövőben a brit cégek más feltételekkel tehetik meg, kivéve, ha változnak a jogszabályok.” - tette hozzá Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

Ami a jövedelemadókat (társasági adó, személyi jövedelemadó) illeti; Magyarország nemzetközi egyezményt kötött Nagy-Britanniával a kettős adózás elkerüléséről.  A britekkel kötött egyezményre nincs hatással az, hogy Nagy-Britannia EU-tag vagy sem. A társadalombiztosítási járulékokat sem érinti alapvetően a Brexit, mivel azt főszabály szerint a Magyarországon végzett munkával szerzett jövedelem után kell fizetni. Ugyanakkor probléma lehet, hogy az EU-n belül automatikusan ismerik el az országok a másik országban végzett munkát, például a nyugdíjszámítás során. Nem EU-tagállamokkal ehhez külön nemzetközi szerződés szükséges. A Niveus Consulting Group szerint, miután ez EU-szintű probléma, feltételezhető, hogy EU-szintű megoldás fog születni.

Plusz adminisztrációs teher - magyar vállalatoknak Nagy-Britanniában

Az áfa-, illetve vámszabályokra lesz a legnagyobb hatással a Brexit. A Nagy-Britanniával kereskedő vállalkozásoknak fel kell készülni arra, hogy az oda eladott, illetve onnan vásárolt termékeknek át kell esniük a vámeljáráson. Azaz, vámot kell fizetni, adminisztrálni kell. Annak, akinek nincs rutinja vámeljárásban, érdemes lesz vámjogi képviselőt megbízni.

Felkészülést igényel - brit vállalatok Magyarországon

A Magyarországon működő brit vállalkozások is elsősorban jogi természetű változásra számíthatnak, illetve az áruk országok közötti mozgatása, értékesítése esetén lesz hatással az életükre. A teendők az erre való felkészülést, a számlázási, könyvelési rendszer átalakítását jelentik elsősorban. Ezen kívül célszerű figyelemmel követniük a polgári, gazdasági jogszabályok változását; hogyan fogják ezek kezelni a jövőben a brit cégeket – tette fel a kérdést Fischer Ádám.

Kint dolgozó magyarok

A Nagy-Britanniában dolgozók személyi jövedelemadóját nem érinti a Brexit, mivel a magyar-brit kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény egyértelműen megmondja, hogy az ott végzett munkával szerzett jövedelem Magyarországon mentesül az adó alól. Ezen a kilépés nem fog változni.

A Niveus Consulting Group szerint viszont a társadalombiztosítási jogviszony jelenthet problémát. Jelenleg a Nagy-Britanniában dolgozók biztosítását a magyar tb-rendszernek el kell ismerni: Magyarországon sürgősségi betegállátást vehetnek igénybe a kint dolgozók. És fordítva ha valaki Nagy-Britanniából kap nyugdíjat, ahhoz hozzá kell számítani a Magyarországon ledolgozott éveket. Ezen kívül a magyar lakcímmel rendelkezők esetében nem kell fizetni itthon tb-t, ha Nagy-Britanniában van bejelentett munkahelyük.

Ebben a kérdésben várható lesz uniós szintű megoldás, mivel ez nem csak a magyarokat érintő kérdés.