Hogy a döntésnek a jelentőségét megértsük, nézzük meg röviden, mit csinál egy végrehajtó. Ha végrehajtható követelés van az adóssal szemben, akkor a végrehajtó elkezdi felkutatni az adós vagyontárgyait, amiből a jogszabályban meghatározott sorrendben és korlátokkal megpróbálja végrehajtani az adóssal szembeni követeléseket. Habár az adós egyes vagyontárgyai (gépjármű, ingatlan) közhiteles nyilvántartásban fellelhető, a jogszabályi korlátok miatt ezekre a legnehezebb végrehajtást indítani (és nincs is mindenkinek ingatlanja vagy gépjárműve). Így maradnak azok a vagyontárgyak, amiket talán nehezebb megtalálni.
Ha a végrehajtó tudja azt, hogy az adósnak van egy vagyontárgya, amire biztosan végre lehet hajtani, akkor az jelentős könnyebbséget jelent részére. Elsőre nagyon furcsán hangzik, de az állammal szemben fennálló követelés (azaz az a követelés, hogy az adós adóvisszatérítést fog kapni – majd valamikor) egy ugyanolyan vagyontárgy, mint egy ingatlan vagy egy gépjármű. Elvileg emiatt a végrehajtó jogszerűen adhatna ki egy felhívást a magyar államnak (akivel szemben az adósnak adóvisszatérítési követelése van), hogy az adóvisszatérítést jelentő követelést ne az adósnak (azaz a visszatérítésre jogosultnak), hanem közvetlenül neki, a végrehajtónak utalja át.
„A végrehajtóknak igen könnyű dolguk lenne, ugyanis sokaknak egy nagyon is biztos forrásból jelentős összeg érkezik majd februárban, és a végrehajtónak csak be kellene rá jelentkeznie a jogszabályi rendelkezések alapján. A kormányrendelet ennek az alkalmazását zárja ki.
Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő partnere szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy erre az összegre a végrehajtók egyáltalán nem tehetnék rá a kezüket. Amint az összeg megérkezett a bankszámlára, az ott lévő pénzre vonatkozó szabályok alapján lehet belőle végrehajtani (és azért a végrehajtók is sejtik, hogy a pénz mikor fog megérkezni) és a pénzből vásárolt esetleges értéktárgyakat is az általános szabályok alapján lehet majd végrehajtani. Akinek tehát inkasszó van például a bankszámláján, az rögtön el is fog esni ettől az összegtől.
A rendelet tehát mindenképpen könnyebbséget jelent az adósoknak, de leginkább az állam életét könnyíti meg azzal, hogy nem kell másnak utalni a visszatérítést, mint az eredeti jogosult. De ettől még az adóvisszatérítés azért nem mentesül a végrehajtás alól.
* a veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítés előlegének követelésfoglalás alóli mentesítéséről szóló 17/2022. (I. 24.) Korm. rendelete
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz
2023. június 6-án benyújtották a nyári adócsomagot. A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló T/4243. számú törvényjavaslat több adónemet érintő számos javaslatot tartalmaz, amelyek egy része 2024. január 1-től, míg egy része már 2023. augusztus 1-jén hatályba lépő változások. Egyúttal kitérünk a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) foglalt változásokra is. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk
Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója szerint tény, hogy az online számla adatszolgáltatás, különösen a kezdetekben, igen jelentős erőforrásokat igényel az adózók részéről. Ugyanakkor az onlineszámla 3.0 olyan valós lehetőségeket is biztosít, amelyek...
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!