A Niveus Consulting Group és nemzetközi hálózatának (DFK International) társirodáival közös, home office támogatásokra vonatkozó régiós összehasonlítása alapján kiderül, hogy a juttatások tekintetében rendkívül vegyes a kép. Egyes országokban komoly támogatási programokat dolgoztak ki a Covid hatására, míg máshol semmi nem történt ezzel kapcsolatosan. Magyarország az elsők között lépte meg, hogy egy bizonyos összeg erejéig adómentes az otthoni munkavégzés támogatása.
A home office szabályzása és a támogatási programok kidolgozása különösen nagy figyelmet kapott sok országban a jelenlegi járványügyi helyzetben – emelte ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Magyarországon a Kormány legfrissebb releváns 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelete a home office-ra vonatkozóan annyit tartalmaz csupán, hogy „A Kormány felkéri a gazdaság szereplőit, hogy törekedjenek a gazdaság működtetése során az otthoni munkavégzés jogintézményének alkalmazására.”
A home office szabályozására a járványhelyzet idejére még tavaly novemberben elfogadott 487/2020 (XI. 11.) számú kormányrendelet eltérést enged a távmunka vonatkozásában a Munka Törvénykönyvében (Mt.) jelenleg is érvényes szabályozásától, tehát a felek szabadon meghatározhatják az otthoni munkavégzés kereteit. Ennek azért van jelentősége, mert a rendelet nélkül a távmunka szabályai csak azokra a munkavállalókra vonatkoznak, akik kizárólag otthonról dolgoznak, a részben irodából, részben otthonról végzett munka kereteit az Mt. jelenleg nem szabályozza.
Fontos volt továbbá, hogy novembertől – de egyelőre csak a veszélyhelyzet végéig – lehetővé tették a cégeknek a home office adómentes támogatását havi szinten a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegig (jelenleg 16 740 forintig).
A rendelet szerint "a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak" nyújtható az adómentes támogatás. Mivel az Mt. szerint elvileg a munkaszerződést írásba kell foglalni és azt csak írásban lehet módosítani, ezért a támogatás nyújtásához mindenképpen legalább egyszer találkoznia kell a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy írásban is sor kerüljön a munkaszerződés módosítására, különben a NAV kifogásolhatja a költségtérítés adómentességét - hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos
Magyarországon az adómentes támogatás mellett a munkáltatónak biztosítania kell továbbá a munkavégzéshez szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételeket is, tehát adott esetben a dolgozó által használt laptop, az egészséges ülőmunkát biztosító „irodai” szék és az internet-hozzáférés is ezek közé sorolható.
Mi a helyzet a régióban?
Ausztriában 2021. február 24-én vezettek be speciális rendelkezéseket. Ennek keretében a munkavállalók évente 300 EUR összegig (ha a költség ezt meghaladja, akkor a következő években egészen 2023-ig) költségelszámolásra jogosultak az éves adóbevallásukban különféle munkavégzést
támogató eszközök (íróasztal, forgószék, asztali lámpa, stb.) beszerzésére. Fontos, hogy olyan írásbeli megállapodásra van szükség, amely legalább 26 nap otthoni munkavégzést ír elő.
Egyúttal a munkáltató 300 EUR home office támogatást is nyújthat adómentesen a munkavállalók részére (3 EUR/nap), illetve természetesen a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított eszközök (laptop, monitor, nyomtató, mobiltelefon) után sem kell adót fizetni. A fenti szabályok egyelőre 2023-ig érvényesek.
Romániában is idén januárban vezették be az otthoni munkavégzési támogatást. Ez alapján 2021. januárjától a munkáltatók arányosan (tehát az otthon töltött napok arányában) havi 400 román lej (kb. 30.000 Ft) összegig adómentesen biztosíthatnak juttatást a rezsiköltségekre és eszközbeszerzésre.
Csehországban külön speciális home office juttatások nem léteznek, de a munkavégzéssel összefüggésben felmerülő költségek megtérítése és a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított eszközök (laptop, monitor, nyomtató, mobiltelefon) juttatása itt sem keletkeztet jövedelmet a munkavállalónál.
Horvátországban és Szerbiában nincs az otthoni munkavégzés kapcsán speciális támogatási rendszer és egynlőre nem is várható ilyen bevezetése.
Németországban már a 2020-as év után is napi 5 EUR-ig (egy évben összesen 120 napra, azaz összesen 600 EUR összegben) a munkavállalók adókedvezményre jogosultak. A programot a jelenlegi tervek szerint 2021. végéig kívánják fenntartani.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Még várat magára a Whistleblowing Irányelv implementálása. Április 1-től elérhető a 23ELEKAFA nyomtatvány, amelyre speciális előírások vonatkoznak, ha Horvátország a visszatéríttetés tagállama. A társasági adóbevallás transzferár-adatszolgáltatása jelentős hiányosságokkal bír. A Kúria döntött a XVIII. kerületi légiutas-adóról, a polgármester válaszolt. Áprilisi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az új K+F adókedvezmény komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. „Több modellezést is végeztünk már cégeknek, és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell” – emelte ki Bagdi. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 200 millió forintos K+F projekt esetében akár 20 millió forintos közvetlen visszatérítést is eredményezhet a vállalat számára! Ez hatalmas könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy a korábbi rendszerben érvényesíteni tudják a kedvezményeket. ???? Mire érdemes figyelni? ✔ A K+F tevékenység alapos dokumentációja kulcsfontosságú ✔ Az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja a visszatérítéseket ✔ Az új kedvezmény választása 6 évre szól – érdemes előzetesen modellezni a hatásait Bagdi Lajos szerint fontos tudni, hogy az új adókedvezmény választása esetén a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszere nem vehető igénybe, így minden vállalatnak érdemes előzetesen mérlegelnie a hosszú távú pénzügyi hatásokat.
Nagyon érdekes képet mutatnak a KSH statisztikái a magyarországi foglalkoztatási szerkezetről. A 2020. harmadik negyedéves adatok szerint a mintegy 4,5 millió foglalkoztatott több mint 55 százaléka fizikai foglalkozású volt, ezen belül is a teljes munkavállalói létszám csaknem 10 százaléka a szakképzettséget...
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!