Az „extraprofit-adó” díjemelést eredményezhet a távközlési szektorban
A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek - véli a Niveus Consulting Group.
A távközlési szektorra kivetett különadó szabálya a nettó árbevételt teszi az adó alapjává*, amiből csak minimális tételeket lehet levonni, a költségek nagy részét pedig egyáltalán nem. Az adót ráadásul sávosan kell megfizetni. Emellett, míg a távközlési adót eddig a telefonszolgáltatók fizették, a hívások és az előfizetőszámok után, addig az új típusú különadót fizető vállalkozások köre szélesebb, mert kiterjed az internetszolgáltatókra is.
Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere kiemelte, hogy 2020-ban voltak ugyan veszteséges telekommunikációs cégek, viszont, ha ezek magas forgalom mellett jöttek össze (mondjuk a költségek is magasak voltak), akkor hiába a veszteségek, az adófizetési kötelezettség számukra is nagyon magas lesz.
Nyilván az adó legfontosabb címzettjei a három nagy telefon- és internetszolgáltató. Az egyik nagy szolgáltatónál tavaly majdnem 284 milliárd forint nettó árbevétel mellett 1,3 milliárd forint veszteség keletkezett (ennek ellenére komoly adókötelezettsége lehet a cégnek). Voltak természetesen nyereséges szolgáltatók is, egy másik szolgáltató majdnem 200 milliárd árbevétel mellett ért el 20 milliárd forint adózott eredményt, de még ebből is nagyot hasítana a különadó, ami az egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti rész 1%-a, az ötvenmilliárd és a százmilliárd közötti rész 3%-a, a százmilliárdot meghaladó résznek pedig a 7%-a, ami ennél a szolgáltatónál akár kilencmilliárd forint is lehet.
A GKI jelentése szerint a telekommunikáció ugyan jövedelmező szektornak számít, ugyanakkor az árbevétel arányos adózott eredmények listáján ez csak a 15. helyre volt elég. A Niveus Consulting Group szakértője hangsúlyozza, hogy a rendelet viszonylag alacsonyan húzza meg az árbevételi küszöbhatárt: egymilliárd forint magas árbevétel ugyan, de távközlési szolgáltatásokkal általában nem kisvállalkozások foglalkoznak, így az adó nehéz terhet róhat a kisebb cégekre is, és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén.
Mivel az adó a nettó árbevételt érinti – azaz minden előfizetőktől beszedett forint után növekszik az adóteher a költségektől függetlenül, – így könnyen elképzelhető, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek. Még komoly, az árbevétel 10%-ának megfelelő nyereség esetén is a nyereség felét teheti ki az új különadó.
A Niveus Consulting Group szinte bizonyosra veszi, hogy a távközlési szolgáltatók általános szerződési feltételei sokszor lehetőséget adnak az egyoldalú áremelésre, ennek megfelelően – tekintettel az inflációra, az azt kísérő bérnövekedésre, valamint a különadókra – várhatóan jelentősebb áremelésre lehet készülni a szektorban.
*Adóalapok rendszere
Amikor a cégek társasági adót fizetnek, akkor a nyereségük után fizetnek adót, azaz a bevételükből általában levonhatják a költségüket. (Ha 100,- Ft bevételük van, de 90,- Ft költségük, akkor 10,- Ft. nyereség után fizetnek társasági adót.) Amikor viszont a társaságok helyi iparűzési adót fizetnek, akkor annak a nettó árbevétel az alapja, amit lehet ugyan csökkenteni bizonyos költségekkel, de ezeknek a köre sokkal szűkebb, mint a társasági adó esetén. Tehát minél magasabb (nem levonható) költséghányaddal dolgozik egy cég, annál nagyobb teher az olyan adó (például az újonnan bevezetett távközlési különadó), amit a nettó árbevételre vetnek ki és nem a nyereségre
