Az „extraprofit-adó” díjemelést eredményezhet a távközlési szektorban
A kormány extraprofit adókról szóló rendelete kiemelten érinti a távközlési szektort; az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén. Könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek - véli a Niveus Consulting Group.
A távközlési szektorra kivetett különadó szabálya a nettó árbevételt teszi az adó alapjává*, amiből csak minimális tételeket lehet levonni, a költségek nagy részét pedig egyáltalán nem. Az adót ráadásul sávosan kell megfizetni. Emellett, míg a távközlési adót eddig a telefonszolgáltatók fizették, a hívások és az előfizetőszámok után, addig az új típusú különadót fizető vállalkozások köre szélesebb, mert kiterjed az internetszolgáltatókra is.
Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere kiemelte, hogy 2020-ban voltak ugyan veszteséges telekommunikációs cégek, viszont, ha ezek magas forgalom mellett jöttek össze (mondjuk a költségek is magasak voltak), akkor hiába a veszteségek, az adófizetési kötelezettség számukra is nagyon magas lesz.
Nyilván az adó legfontosabb címzettjei a három nagy telefon- és internetszolgáltató. Az egyik nagy szolgáltatónál tavaly majdnem 284 milliárd forint nettó árbevétel mellett 1,3 milliárd forint veszteség keletkezett (ennek ellenére komoly adókötelezettsége lehet a cégnek). Voltak természetesen nyereséges szolgáltatók is, egy másik szolgáltató majdnem 200 milliárd árbevétel mellett ért el 20 milliárd forint adózott eredményt, de még ebből is nagyot hasítana a különadó, ami az egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti rész 1%-a, az ötvenmilliárd és a százmilliárd közötti rész 3%-a, a százmilliárdot meghaladó résznek pedig a 7%-a, ami ennél a szolgáltatónál akár kilencmilliárd forint is lehet.
A GKI jelentése szerint a telekommunikáció ugyan jövedelmező szektornak számít, ugyanakkor az árbevétel arányos adózott eredmények listáján ez csak a 15. helyre volt elég. A Niveus Consulting Group szakértője hangsúlyozza, hogy a rendelet viszonylag alacsonyan húzza meg az árbevételi küszöbhatárt: egymilliárd forint magas árbevétel ugyan, de távközlési szolgáltatásokkal általában nem kisvállalkozások foglalkoznak, így az adó nehéz terhet róhat a kisebb cégekre is, és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén.
Mivel az adó a nettó árbevételt érinti – azaz minden előfizetőktől beszedett forint után növekszik az adóteher a költségektől függetlenül, – így könnyen elképzelhető, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek. Még komoly, az árbevétel 10%-ának megfelelő nyereség esetén is a nyereség felét teheti ki az új különadó.
A Niveus Consulting Group szinte bizonyosra veszi, hogy a távközlési szolgáltatók általános szerződési feltételei sokszor lehetőséget adnak az egyoldalú áremelésre, ennek megfelelően – tekintettel az inflációra, az azt kísérő bérnövekedésre, valamint a különadókra – várhatóan jelentősebb áremelésre lehet készülni a szektorban.
*Adóalapok rendszere
Amikor a cégek társasági adót fizetnek, akkor a nyereségük után fizetnek adót, azaz a bevételükből általában levonhatják a költségüket. (Ha 100,- Ft bevételük van, de 90,- Ft költségük, akkor 10,- Ft. nyereség után fizetnek társasági adót.) Amikor viszont a társaságok helyi iparűzési adót fizetnek, akkor annak a nettó árbevétel az alapja, amit lehet ugyan csökkenteni bizonyos költségekkel, de ezeknek a köre sokkal szűkebb, mint a társasági adó esetén. Tehát minél magasabb (nem levonható) költséghányaddal dolgozik egy cég, annál nagyobb teher az olyan adó (például az újonnan bevezetett távközlési különadó), amit a nettó árbevételre vetnek ki és nem a nyereségre
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
Jövőre várhatóan itt a globális minimumadó. 2022. február 1-től már sokkal szélesebb kör fér hozzá a tényleges tulajdonosi adatbázishoz. Még sincs teljes biztonságban az szja visszatérítés. Januári hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az új K+F adókedvezmény komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. „Több modellezést is végeztünk már cégeknek, és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell” – emelte ki Bagdi. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 200 millió forintos K+F projekt esetében akár 20 millió forintos közvetlen visszatérítést is eredményezhet a vállalat számára! Ez hatalmas könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy a korábbi rendszerben érvényesíteni tudják a kedvezményeket. ???? Mire érdemes figyelni? ✔ A K+F tevékenység alapos dokumentációja kulcsfontosságú ✔ Az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja a visszatérítéseket ✔ Az új kedvezmény választása 6 évre szól – érdemes előzetesen modellezni a hatásait Bagdi Lajos szerint fontos tudni, hogy az új adókedvezmény választása esetén a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszere nem vehető igénybe, így minden vállalatnak érdemes előzetesen mérlegelnie a hosszú távú pénzügyi hatásokat.
2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból és ez nem csak a kint dolgozó magyarokat, hanem a cégeket is érinti. Az utóbbi évtizedekben az EU egy jól működő rendszert alakított ki arra az esetre, ha egy külföldi vállalat tartozik egy magyarnak, vagy fordítva. Ez gyökeresen megváltozhat a...
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!