A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közzétette honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Jövőre azonban nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
A bizakodásnak vége
Sokáig bizonytalan volt, hogy az egyezmény felmondása mennyire végleges (sokan egyfajta nyomásgyakorlásként értelmezték a globális minimumadó Magyarország általi elfogadása érdekében), ugyanakkor a NAV honlapján közzétett tájékoztató alapján és a legutolsó amerikai álláspont következtében az egyezmény immár véglegesen felmondottnak tekintendő (2023. végéig szóló „türelmi idővel”) – fejtette ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adó- és jogi tanácsadási üzletágának partnere.
Osztalékadó: 15 helyett 35 százalék
Az egyezmény alatt, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárol tőzsdén és az után osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15% amerikai forrásadót kell fizetnie, további magyar személyi jövedelemadó kötelezettség pedig nem is terheli.
Ha viszont megszűnik az egyezmény, akkor 2024-től már 30%-os forrásadó terheli a magyar befektetőt és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő, így a teljes adóteher 35% lesz – jegyezte meg Bagdi Lajos.
A kamatjövedelemnél és árfolyamnyereségnél még rosszabb a helyzet
Az egyezmény megszűnése esetén a kamatból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a fenti személyi jövedelemadón túl még 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, egyúttal az amerikai részvényekkel, kötvényekkel bonyolított ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ami gyakorlatilag ellehetetleníti majd a magyarok amerikai befektetéseit.
Amerikaiak nem járnak ennyire rosszul
Mivel Magyarország nem vet ki forrásadót a külföldi társaságoknak fizetett osztalék, jogdíj és kamatjövedelmek után, így az ilyen típusú jövedelmek adómentesek– emelte ki a szakértő. Természetesen semmi nem akadályozza meg Magyarországot abban, hogy a jövőben forrásadót vessen ki és ezaltál megszüntesse az egyenlőtlen helyzetet.
Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
2021. július 1-jével hatályba lépnek az e-kereskedelmi áfa csomag rendelkezései. 2021. május 21-én kihirdetésre került az úgynevezett ATAD törvény, amely megteremtette a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásának jogszabályi hátterét. Kormányzati bejelentés alapján a gyermeke(ke)t nevelő szülők visszakaphatják 2022 év elején azt a személyi jövedelemadót, amit 2021-ben befizettek a költségvetésbe. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
A vállalkozások szerint sok hibával küzd az eÁFA rendszere, ez az oka annak, hogy bár az év elején bevezették, eddig nem igazán használták a cégek – derült ki a Niveus ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérésből. Horváth Zsófia a Niveus könyvelés és bérügyviteli üzletágvezetője egyelőre azoknak a kisebb vállalkozásoknak ajánlja a webes eÁFA-felület használatát, amelyek kizárólag belföldi ügyletekben vesznek részt. Kiemelte, hogy az eÁFA-rendszer továbbra sem helyettesíti az A60-as EU-s összesítő nyilatkozatot, amelyet külön be kell adni az ÁNYK-felületen. A témában részletesen az alábbi hírben olvashatnak:
Mivel az elmúlt években erősödött a trend, hogy egyre több fizetési kötelezettséget és juttatást a minimálbérhez kötnek, ezzel biztosítva az összegek automatikus növekedését, a legalacsonyabb jövedelem 16 százalékos emelése után számos területen kell újrakalkulálni.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!