A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közzétette honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Jövőre azonban nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
A bizakodásnak vége
Sokáig bizonytalan volt, hogy az egyezmény felmondása mennyire végleges (sokan egyfajta nyomásgyakorlásként értelmezték a globális minimumadó Magyarország általi elfogadása érdekében), ugyanakkor a NAV honlapján közzétett tájékoztató alapján és a legutolsó amerikai álláspont következtében az egyezmény immár véglegesen felmondottnak tekintendő (2023. végéig szóló „türelmi idővel”) – fejtette ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adó- és jogi tanácsadási üzletágának partnere.
Osztalékadó: 15 helyett 35 százalék
Az egyezmény alatt, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárol tőzsdén és az után osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15% amerikai forrásadót kell fizetnie, további magyar személyi jövedelemadó kötelezettség pedig nem is terheli.
Ha viszont megszűnik az egyezmény, akkor 2024-től már 30%-os forrásadó terheli a magyar befektetőt és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő, így a teljes adóteher 35% lesz – jegyezte meg Bagdi Lajos.
A kamatjövedelemnél és árfolyamnyereségnél még rosszabb a helyzet
Az egyezmény megszűnése esetén a kamatból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a fenti személyi jövedelemadón túl még 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, egyúttal az amerikai részvényekkel, kötvényekkel bonyolított ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ami gyakorlatilag ellehetetleníti majd a magyarok amerikai befektetéseit.
Amerikaiak nem járnak ennyire rosszul
Mivel Magyarország nem vet ki forrásadót a külföldi társaságoknak fizetett osztalék, jogdíj és kamatjövedelmek után, így az ilyen típusú jövedelmek adómentesek– emelte ki a szakértő. Természetesen semmi nem akadályozza meg Magyarországot abban, hogy a jövőben forrásadót vessen ki és ezaltál megszüntesse az egyenlőtlen helyzetet.
Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
A napokban erősítették meg a korábban már megjelent hírt: megduplázná a családi adókedvezményt a kormány 2025-ben. A Niveus Consulting Group szerint ez nem akkora nagyságrend, hogy ne lehessen kigazdálkodni a költségvetésből - évi kb. 350-400 milliárd forint többletkiadást jelentene- , ugyanakkor csaknem 1 millió családnak jelenthet anyagi segítséget.
Mit jelent a 300%-os adóalap-kedvezmény, avagy lassan a testtel, jobban megéri látvány-csapatsportot támogatni
Várhatóan idén nyáron indul újra a pályázati dömping, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Így várhatóan hamarosan nyílnak az operatív programok pályázatai. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői. Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz! A többi forrás várható felhasználásáráról a lenti cikkben találhat további információkat!
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!