Niveus hírlevél – 2021. október

2021-10-29

2022-től jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. 13%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó és megszűnik a szakképzési hozzájárulás. Újabb részletek derültek ki a személyi jövedelemadó (szja) visszatérítéssel kapcsolatban. Szolgáltatásnyújtás miatt is keletkezhet társasági adó telephely. Októberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk a követelések felszámolási eljárásban történő érvényesítése mellett.

 

 

2022-től jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum

2021.október 27-én megszületett az elvi megállapodás, amely szerint jövő évtől bruttó 200 ezer forint lesz a minimálbér és bruttó 260 ezer forint a garantált bérminimum, a kötelezően garantált keresetek így jelentősen, közel húsz százalékkal nőnek jövőre. A bérfelzárkóztatás a munkavállalók és a szociális ellátásban részesülők jelentős részét érinti pozitívan. A munkáltatóknak azonban mindenképpen jelentős többletköltséget jelent majd, várhatóan nem csak a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók bérnövekménye miatt, hiszen a minimálbér emelkedés az ennél magasabb összeget kereső munkavállalók bérigényének növekedését is kiválthatja.

13 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó

A munkáltatók bérfelzárkóztatás miatti költségnövekedésének ellentételezése érdekében a munkáltatók közterheinek csökkentéséről is kormánydöntés született. A magállapodás értelmében januártól beolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho) a szintén a munkáltatókat terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás (amely egyébiránt 2022. júliusától került volna eredetileg kivezetésre). Emellett 2,5%-al csökken a szociális hozzájárulási adó. Jövőre tehát a jelenlegi 17 százalékos munkáltatói kötelezettség 13 százalékra mérséklődik. A kormány vállalta továbbá, hogy tovább csökkenti a kisvállalati adót (kiva), amely szintén januártól egy százalékponttal 10 százalékra mérséklődik.

Újabb részletek az szja visszatérítéssel kapcsolatban

Újabb részletek láttak napvilágot a szeptemberi hírlevelünkben már említett szja-visszatérítéssel kapcsolatban. Ha példának okáért a jogosult nem kap családi pótlékot, a kiutalási adatok nem állnak a NAV rendelkezésére, ezért a magánszemélynek erről nyilatkozatot kell beadnia az szja visszatértés érdekében. Az erre a célra létrehozott VISSZADO nevű nyomtatvány 2021. október 31-től december 31-ig lesz elérhető az adóhatóság honlapján. Sikeres beadás esetén a NAV február 15-ig kiutalja a visszatérítést. Akinél a jogosultság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, az pedig automatikusan, külön nyomtatvány benyújtása nélkül megkapja az összeget.

Bár előzetesen nem volt egyértelmű, hogy a civil szervezeteknek történő felajánlást hogyan érinti a gyermekes családok személyi jövedelemadó-visszatérítése, a vonatkozó kormányrendelet úgy rendezi ezt a kérdést, hogy a magánszemélyek az 1 + 1 százalékot a visszatérítés nélküli jövedelmükből ajánlhatják fel, a különbözetet pedig költségvetési támogatásként kapja meg a kedvezményezett. Tehát az szja 1 + 1 százalékos felajánlását végeredményben nem érinti negatívan a személyijövedelemadó-visszatérítés, mivel a visszatérítés nélküli befizetett személyi jövedelemadó 1 + 1 százalékáról ugyanúgy rendelkezhetnek a magánszemélyek, mint korábban, a költségvetés pedig a jelenlegi rendeleti szabályozás alapján támogatásként majd kifizeti a kedvezményezettnek a különbséget.

„Service PE” miatt is keletkezhet társasági adó kötelezettség

A társasági adótörvény 2021. január 1-jétől hatályos rendelkezéséből következően bizonyos magyar megrendelőknek nyújtott szolgáltatások után az országban nem letelepedett külföldi vállalkozásoknak is magyar társasági adófizetési kötelezettsége keletkezhet.

A társasági adó szempontjából ugyanis egy külföldi személynek szolgáltatási telephelye (úgynevezett „service permanent establishment, service PE”) keletkezik Magyarországon, ha az országban tartózkodó természetes személyen keresztül nyújt 12 hónapon belül legalább 183 napig elérhető szolgáltatást. Ilyen esetekben nem számít, hogy a szolgáltatást végző magánszemély a külföldi vállalkozás munkavállalója vagy azt alvállalkozóként képviseli, illetve az sem feltétel, hogy a tevékenysége meghatározott helyhez legyen kötve. A jogszabály arra vonatkozóan sem tartalmaz korlátozást, hogy milyen jellegű szolgáltatok keletkeztethetnek telephelyet.

Ha egy külföldi személynek telephelye keletkezik Magyarországon, akkor a telephelynek betudható jövedelem után adófizetési kötelezettség terheli. Az adóköteles jövedelmet és az adókötelezettség összegét az érintett országok közötti kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény figyelembevételével kell meghatározni. Továbbá, mivel egy magyar telephely és a külföldi központja adózási szempontból kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, a Magyarországon adóztatható jövedelem megállapítása során a transzferár-szabályokat is alkalmazni kell. Emellett, a telephely keletkezésének ténye hatással lehet a telephelyen keresztül szolgáltatást nyújtó munkavállaló munkabérének adózására is.

A Magyarország által más államokkal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmények rendelkezései azonban felülírhatják az új szabályok alkalmazását. Nem keletkezik magyarországi adókötelezettség, amennyiben a megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény nem definiálja a szolgáltatásnyújtás miatti telephelyet. Azon egyezmények esetében viszont, amelyek elismerik a „service PE-t” a két ország viszonylatában (pl. Románia, Kína, Egyesült Arab Emírségek, stb.), vagy egyébként nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény az adott országgal, az adókötelezettséggel számolni kell.

Követelések érvényesítése felszámolási eljárásban

Legutóbbi online jogi workshopunkon foglalkoztunk a követelések kezelésének jogi kérdéseivel. Ezek közül szeretnénk külön felhívni a figyelmet a követelések felszámolási eljárásban történő érvényesítésének legfontosabb aspektusaira. Abban az esetben, ha mi magunk kívánunk felszámolási eljárást kezdeményezni, a lejárt, nem vitatott követelés létén túl egy formai szempontból kötött felszólító levéllel még egyszer fel kell hívni az adóst. A felszólításban meg kell jelölni azt az időpontot, ameddig teljesíthet az adós, különben megindítják a felszámolási eljárást.

A jelentős tartozást felhalmozó vevők esetén még abban az esetben is érdemes figyelni a cég adatait, ha egyébként nem indítottak felszámolási eljárást. Ugyanis a más által indított felszámolási eljárásba való bekapcsolódásra szűk határidő van, a felszámolási eljárás elrendelésének közzétételétől számítva mindössze 40 napja van erre a többi hitelezőnek. Ha ezt a 40 napos határidőt a cég elmulasztja, akkor ugyan még van lehetőség bejelentkezni hitelezőként, de ilyenkor a követelés rosszabb kategóriába sorolódik, ami tovább csökkenti az esélyt a legalább részleges megtérülésre.

A felszámolási eljárásba történő bejelentkezésnek az esetleges megtérülés lehetőségén túl három szempontból is jelentősége van. Egyrészt, ha a behajthatatlan összeg kezességgel biztosított, akkor a felszámolási eljárásban való részvétel elengedhetetlen a kezessel szembeni sikeres igényérvényesítéshez. Másrészt előfordulhat, hogy valamiért a felszámolás alá került társaság tagja(i), ügyvezető(i) személyesen és korlátlanul felelőssé válnak a cég tartozásaiért, ami növeli a megtérülés esélyét. Végezetül pedig, ha a tartozás áfát is magában foglal, akkor a behajthatatlan követelésre eső áfa visszatérítését is lehet kérni a NAV-tól, aminek szintén előfeltétele a felszámolási eljárásban való részvétel, de legalább a felszámolótól beszerzett igazolás a követelés behajthatatlanságára.

Amennyiben olyan kintlévőségük van tehát a cégeknek, ahol az adós fizetésképtelensége reális lehetőség, érdemes elgondolkodni a felszámolási eljárás megindításán, illetve érdemes valamilyen figyeltetési szolgáltatást beállítani, hogy időben értesüljenek, ha más kérelme nyomán elrendelték a cég felszámolását.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Share this page and start a discussion:

News

Niveus hírlevél – 2020. január

Február 1-jével hatályba lép a belterületté nyilvánított ingatlanok 90%-os illetékkötelezettsége. Megnyílt a lehetőség a behajthatatlan követelések miatti áfaalap csökkentésre. Még mindig sok a hiba az online számlaadat-szolgáltatásban. Sokan nem gondolnak arra, hogy környezetterhelési díjfizetési...

Read more

Az otthonról végzett munka jogi és adózási kérdései- az elmúlt egy év tapasztalatai

A kormány február 22-ig meghosszabbította a ’home office rendelet’ hatályát, amely a második hullám eleje óta lehetővé teszi, hogy a munkavállalókkal a cégek egyedileg állapodhassanak meg a távmunkavégzés feltételeiről...

Read more

Határon átnyúló követelések érvényesítése az EU-ban - Workshop

Újabb előadással jelentkezik a Niveus Legal, ezúttal azzal fogunk foglalkozni, hogy hogyan hajthatjuk be könnyen az olyan követeléseket, ahol az adós az EU másik tagállamában található.

Read more