Belépőjegy 5%-os áfakulccsal: ki járna jól, a szervező, a zenész vagy esetleg a közönség?

01/08/2020

A szabadtéri rendezvényekre (koncertek, fesztiválok) már most is a kedvezményes, 18%-os áfakulcs vonatkozik. Ezt szeretné javaslatában tovább csökkenteni az MFSZ. Ennek természetesen van egy költségvetési oldala is – vizsgálni kell, hogy mennyi bevételtől esik el ezzel az állam, illetve mennyivel tudná növelni a fesztiválok, koncertek forgalmát, ami ezt a bevételkiesést kompenzálná.

A korábbi ÁFA kulcs csökkentési tapasztalatokból kiindulva az előnyt inkább az értékesítők (kereskedők) realizálták, tehát a közönség nem biztos, hogy ebből bármit is érzékelne. Ebből következően jelentős forgalomnövekedésre várhatóan nem lehetne számítani a fesztivál belépőjegyek áfakulcs csökkentésével.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere azt a kérdést is felveti, hogy a belépőjegyek 5 százalékra való csökkentése mennyiben tudja ténylegesen a zenészek bevételeit növelni? A belépőjegyet ugyanis rendszerint nem közvetlenül a zenekarok, hanem a szervező adja el, nem egyértelmű tehát, hogy kinél csapódna le a megtakarítás.

Jogi szempontból a nulladik kérdés, hogy egyáltalán lehet-e csökkenteni a koncertbelépők áfáját. A kormány kezét megkötik az EU-s előírások, nem lehet csak úgy bármit a kedvezményes adózás alá sorolni.

„Elvileg lehetőség van arra, hogy a koncertekre 5%-os áfát vessen csak ki a kormány, ugyanis az előadásokra, színházba, cirkuszba vagy vásárokba, vidámparkba, koncertre, múzeumba, állatkertbe, moziba, kiállításra vagy más kulturális eseményre és létesítménybe szóló belépőjegyek az EU által kedvezményezett körbe tartoznak. Ez azért is üdvözlendő, mert egyébként a kedvezményezett tevékenységi kör meglehetősen szűk, és a magyar kormány a legtöbb lehetőséggel eddig is élt, például  könyvek, egyes élelmiszerek után már most is 5%-os áfát kell csak fizetni ”-foglalta össze a szakértő.

Jogi akadálya tehát nincs, kizárólag politikai-költségvetési szempontokat kell a kormánynak mérlegelnie.

Ezzel szemben hiába lobbizna hasonló kedvezményért például a gépjárműforgalmazók szövetsége, az autókat ugyanis nem lehet a kedvezményes áfa-kulcs alá sorolni.

Nemzetközi példák

Ha csökkentik a koncertek (vagy más termékek, szolgáltatások) áfáját, az semmiképpen sem lenne egyedülálló lépés a magyar kormány részéről. Több európai ország is igyekszik az áfa csökkentésén keresztül támogatni a gazdaságot, a fogyasztás minél gyorsabb talpraállását.

A német kormány például 19%-ról 16%-ra csökkentette az áfa általános kulcsát, 7%-ról 5%-ra a kedvezményes kulcsot. A brit kormány pedig a kedvezményes áfakulcs alá sorolta a vendéglátó és turisztikai ágazat adóját.

A Niveus Consulting Group jogi partnere emlékeztet arra, hogy utóbbi kört, azaz a vendéglátást és a turizmust a magyar kormány már eddig is a kedvezményes áfakulcs körébe vonta, ugyanakkor turizmusfejlesztési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget írt elő. A turizmusfejlesztési hozzájárulást – éppen a koronavírus okozta válság miatt – év végéig nem kell fizetni. Ezzel a kormány gyakorlatilag egy jelentős közteher-csökkentést hajtott már eddig is végre a turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó szektorokban.

Az igaz, hogy ebből a koncertjegyek, belépőjegyek nem profitáltak, ezen változtatna a már említett MFSZ javaslat, persze kérdés, hogy egyáltalán lesznek-e koncertek, események.

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Niveus hírlevél – 2021. augusztus

Módosultak a beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésének szabályai. Augusztus 26-án változások történtek az online számla rendszerben. A távmunka széleskörű elterjedésével egyre több munkáltató számára lehet érdekes a munkavállalóknak távmunkavégzéshez adható eszközökre vonatkozó előírás. Augusztusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Többé már nem lehet elbújni – nyilvános lesz a cégtulajdonos személye

A tényleges tulajdonosokra vonatkozó központi nyilvántartást magában foglaló jogszabályt – az Európai Uniós Irányelvekkel összhangban - 2021 májusában hirdették ki, ugyanakkor több fontos pontja idén lép hatályba. 2022. február 1-ével bővül azok köre, akik hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz, július 1-ével pedig teljes lesz a transzparencia: bárki betekintést nyerhet és megnézheti, ki egy adott vállalkozás tulajdonosa. - hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

Brexit: Deal vagy no-deal – Ez itt a kérdés?

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból és év végével lejár az az átmenti időszak, amelyben még ugyanazok a vám- és adóügyi szabályok és eljárások alkalmazandók, mint az EU tagsága idején. Az azonban még most sem tisztázott, hogy pontosan mire számíthatnak 2021. január 1-jétől az Egyesült Királysággal üzleti kapcsolatban álló vállalatok, illetve az EU tagállamokban üzleti tevékenységet folytató brit vállalkozások. Ez a jelenleg is zajló Brexit tárgyalások kimenetelétől függ - foglalja össze a Niveus Consulting Group.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!