A koronavírus miatti rendkívüli helyzet az adózás területén is rendkívüli intézkedéseket kíván. 2020. március 18-án került kihirdetésre a világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020-as kormányrendelet, amelynek alkalmazásához elengedhetetlen részletszabályokról azóta több kormányrendelet is született. Márciusi hírlevelünkben ezen intézkedéseket foglaljuk össze röviden, illetve megemlékezünk egy, a transzferárak területét érintő nemzetközi iránymutatásról.

Adó és járulékfizetési könnyítések

2020. március 24-én kihirdetésre került a 61/2020. számú kormányrendelet, amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályait tartalmazza és egyes új intézkedéseket is elrendel. E jogszabály a koronavírus miatti helyzet által leginkább érintett ágazatoknak biztosít átmenetileg mentességet bizonyos közterhek átmeneti megfizetése alól (a KATA-s adózókra egyéb mentességek vonatkoznak, jelen hírlevelünkben azt nem részletezzük). 

A rendelet TEÁOR és TESZOR-számmal azonosítja az érintett ágazatokat, és a hatálya az alábbi tevékenységeket főtevékenységként ténylegesen végzőkre  terjed ki: 

• taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
• szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
• vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
• alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
• sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
• szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
• film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
• konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
• napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
• folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
• műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60). 

Tényleges főtevékenységnek a rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyből az adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30%-a származott. 

A fenti körbe tartozó kifizetők, illetve egyéni és társas vállalkozók mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetési kötelezettség alól. A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség mértéke pedig az eredeti kötelezettség kétharmadára csökken és az erre kötelezett az előleg megfizetésének kötelezettsége alól is mentesül. 

Továbbá, az egyéni járulékok közül az érintett iparágban dolgozók járulékalapot képező jövedelme után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni. (Emellett a magánszemélyek 15%-os szja kötelezettsége változatlanul megmarad.) 

A kedvezményeket a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettség esetében kell alkalmazni. 

A kormányrendelet kiemeli, hogy a járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A 47/2020-as kormányrendelet alapján a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására sem kerül sor. .

Fizetési moratórium

Bár nem közterhekkel kapcsolatos intézkedés, sok vállalkozásnak (és természetesen magánszemélynek) nagy segítséget jelenthet, hogy a 47/2020-as kormányrendelet a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettség tekintetében fizetési haladékot, moratóriumot biztosít. (A fizetési moratórium az operatív lízingszerződésekere és a bérleti szerződésekre nem vonatkozik.) 

2020. március 24-én kihirdetésre került a fizetési moratórium részletszabályairól szóló 62/2020-as kormányrendelet, amely pontosítja, hogy a moratórium lejártát követően sem lehet a tőketartozást a moratórium ideje alatt meg nem fizetett kamattal növelni, hanem azt a fizetési moratórium lejártát követően évente egyenlő részletekben kell megfizetni. A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő viszont meghosszabbodik. A kamatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a felmerült díjakra is. 

Fontos, hogy a fizetési moratórium hatálya nem érinti azokat az adósokat, akik az eredeti szerződés feltételeinek megfelelően törlesztik hiteleiket. Tekintettel pedig arra, hogy a fizetési moratórium miatt az érintettek teljes futamidőre vetített összköltsége nőni fog, csak azoknak érdemes élni a lehetőséggel, akiknek a pénzügyi, likviditási helyzete ezt mindenképpen szükségessé teszi.

Online számla verzióváltás elhalasztása

Sokaknak jó hír lehet, hogy 3 hónap haladékot kapnak a vállalkozások a koronavírus járvány által előidézett rendkívüli helyzetre tekintettel az online számlaadatszolgáltatás 2.0 verziójának kötelező alkalmazására. Az új határidő 2020. április 1-je helyett 2020. július 1. Eddig a dátumig az adatszolgáltatás a korábbi verzióval is teljesíthető. Akiknek azonban előbb lehetőségük van a váltásra, érdemes lehet a korábbi bevezetés mellett dönteni, mert a 2.0-ás verzió már 2020. február 27-e óta használható éles környezetben és több olyan szolgáltatást is tartalmaz, amelyek a korábbi verzióban még nem voltak elérhetőek.

Új OECD Iránymutatás a pénzügyi tranzakciók transzferárazásának kezelésére

Hosszú előkészítést követően 2020. február 11-én az OECD publikálta a pénzügyi tranzakciók transzferárazásához kapcsolódó iránymutatását (’Transfer Pricing Guidance on Financial Transactions’ – a továbbiakban: Iránymutatás). 

Az Iránymutatás elsődlegesen a különféle treasury funkciókat (vállalatközi hitelezési ügyletek, a cash-pooling ügyletek, fedezeti ügyletek), másodsorban pedig a pénzügyi garanciákat és a vállalatközi biztosításokat fedi le. 

Az Iránymutatásban foglalt témák közül a legszélesebb kört a hitelügyletek érintik, hiszen a kapcsolt vállalkozások között ezen pénzügyi tranzakciótípus merül fel a leggyakrabban. 2020. február 18-án a NAV szakmai egyeztetést szervezett az ország vezető transzferár tanácsadóival (a Niveus Consulting Group meghívásával), melynek keretében megvitatásra kerültek az Iránymutatás hitelezéssel kapcsolatos legfontosabb ajánlásai. 

A szakmai egyeztetésen szerzett tapasztalatok alapján az adóhatóság a jövőben az alábbi területeket fogja kiemelten vizsgálni a kapcsolt felek közötti hitelezési ügyletek ellenőrzése során: 

• Az ügylet karakterizációja - hitelről vagy tőkebefektetésről beszélhetünk?
• Szerződéses feltételek részletes vizsgálata.
• Valamennyi félre kiterjedő funkcionális elemzés, a felek alternatív forrásbevonási / befektetési lehetőségeinek vizsgálata.
• Az ügylet gazdasági körülményeinek, a pénzpiaci viszonyoknak a vizsgálata.
• A felek üzleti stratégiája, a hitelfelvevő pénzügyi előrejelzései és hitelbíró képessége. 

Összességében elmondható, hogy az Iránymutatás alapján a jövőben az adózóknak nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk a vállalatközi hitelezési ügyletek kialakítása során, ugyanis az adóhatóság részéről az eddiginél mélyebb tartalmi vizsgálatokra számíthatnak. Egyúttal a megváltozott gazdasági környezet még nagyobb kihívás elé állíthatja a társaságokat ezzel összefüggésben. 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.