01/05/2020
A munkaidőkeret szabályai rugalmasan változtak a válságintézkedések következtében. Milyen speciális rendelkezésekkel kell tisztában lenni a beszámoló és bevallási határidő halasztásokkal kapcsolatban? Bértámogatást kaphatnak az álláskeresőket foglalkoztatók. Közeleg a nagyvállalatok energetikai auditjának és adatszolgáltatási kötelezettségének határideje. Májusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Mindezek előtt egy friss információ: várhatóan június 20-án megszűnhet a veszélyhelyzet Magyarországon. Ez több, a koronavírusos válsághelyzet alatt született jogszabályt és rendelkezést érinthet (pl. csökkentett munkaidős bértámogatás, K+F bértámogatás, válságágazatok járulékkedvezménye, kedvezőbb munkajogi szabályozások, stb.).
A munkaidőkeret kínálta lehetőségek a válság alatt
A veszélyhelyzettel kapcsolatos szigorításokat fokozatosan feloldják, és egyre több cég indítja újra a működését azok közül, akiket érintettek a korlátozások. Ezzel várhatóan megszűnnek a szabadságolások és a munkavállalók – vagy legalábbis egy részük – újra dolgozni fog. A veszélyhelyzet idején a munkaidőkeret kapcsán elfogadott rendeletek még lehetővé teszik, hogy az érintett cégek rugalmasabban tudják a dolgozók munkaidejét beosztani.
A munkaidőkeret lényege, hogy egy munkavállaló által ledolgozott heti munkaidőt nem hetente, hanem egy, a cég által meghatározott időszakon belül átlagolva kell nézni. Ez azt jelenti, hogy az időszak elteltével kell visszamenőleg megvizsgálni, hogy hány szabadnapot kapott, illetve hány munkaórát kellett a munkavállalónak ledolgoznia. Egyúttal a munkaidőkeret szerint foglalkoztatott munkavállalók munkaideje rugalmasan osztható be. Ezért megoldható, hogy a munkaszerződés szerint heti 40 órában foglalkoztatott munkavállaló esetében a cég 6 hónapos munkaidőkeret vezet be június 1-jétől, és ennek keretében június 1. és augusztus 31. között csak heti 35 órára, szeptember 1. és november 30. között viszont heti 45 órára osztja be a munkavállalót (a számítások a szemléltetést szolgálják, és nincsenek tekintettel a szabadságokra, munkaszüneti napokra stb.). Mivel a 6 hónap elteltével a heti átlagos munkaidő 40 óra lesz, így a munkavállaló részére nem kell túlóra miatt pótlékot fizetni, miközben a cég igazodni tudott a munkamennyiség ingadozásához.
Az időszak hosszát a cég egyoldalúan határozhatja meg, és jelenleg – a koronavírusos veszélyhelyzetre tekintettel – akár 24 hónap is lehet. A kétéves munkaidőkeret feltehetőleg a legtöbb cég számára indokolatlanul hosszú, azonban egy idén év végéig tartó munkaidőkeret elrendelése racionális döntés lehet. Ebben az esetben a nyár folyamán le nem dolgozott munkaidőt a remélhetőleg nagyobb munkaterhelést hozó őszi időszakban kell a munkavállalóknak ledolgozniuk anélkül, hogy akkor a túlóra miatt pótlékot kellene fizetnie a cégnek.
A munkaidő beosztásának szabályaira munkaidőkeret alkalmazása esetén is figyelemmel kell lenni. Egyrészt a munkaidő beosztást legalább 7 nappal előre egész hétre be kell jelenteni és azt módosítani csak indokolt esetben és legalább 96 órával a munkaidő kezdetét megelőzően lehet. A 96 órás követelménytől a felek megállapodásában el lehet térni, a veszélyhelyzet alatt és annak megszűnését követően 30 napig pedig egyoldalúan is módosíthatja a munkáltató a beosztást akár 96 órán belül is. Végül pedig munkaidőkeret alkalmazása esetén sem haladhatja a napi munkaidő a 12 órát, a heti munkaidő pedig a 48 órát.
Megfontolandó lehet a munkaidőkeret alkalmazása akkor, ha felmerült a részmunkaidős foglalkoztatás bevezetése, mert ebben az esetben különösen rugalmasan lehet beosztani a munkavállalók munkaidejét. Ráadásul a munkaidőkeret a csökkentett munkaidő bértámogatással is kombinálható.
Természetesen bármilyen erre irányuló kérdés esetén örömmel segítjük Önöket a leghatékonyabb rendszer kialakítása érdekében, valamint a munkaidőkerethez kapcsolódó szabályzatok és tájékoztatók elkészítésében és/vagy a bértámogatással való kombinálásban.
Halasztott határidők
Amint azt áprilisi hírlevelünkben már jeleztük, a vészhelyzetre tekintettel idén meghosszabbodik az éves beszámoló és egyes éves adóbevallások benyújtási határideje. A határidő hosszabbítással kapcsolatban felmerülő értelmezési kérdések tisztázására az adóhatóság 2020. május 12-én egy tájékoztatót tett közzé.
A tájékoztató szerint a számviteli beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – ha azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. közé esnek – 2020. szeptember 30-áig kitolódnak és az ezekre a beszámolókra épülő számviteli kötelezettségek határidejét is ettől a naptól kell számítani.
A beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítések azonban nem vonatkoznak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók (pl. hitelintézetek) beszámolóira. Az ő esetükben a beszámolót el kell készíteni és közzé kell tenni az eredeti határidőig - tehát normál üzleti éves gazdálkodók esetében 2020. május 31-ig. A halasztott bevallási és befizetési határidőkkel azonban élhetnek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók is (függetlenül attól, hogy a beszámolójuk tekintetében az eredeti határidők az irányadók).
A vállalkozások dönthetnek úgy, hogy kötelezettségeiket az eredeti határidőig teljesítik, és nem élnek a meghosszabbított számviteli és adózási határidő lehetőségével. Lehetséges az is, hogy az adóbevallásra és adóbefizetésre a meghosszabbított határidőben kerüljön sor úgy, hogy az adózó eközben a számviteli halasztással nem él.
A tájékoztató egyértelművé teszi azt is, hogy a transzferár-nyilvántartást a társasági adóbevallás benyújtásához igazodva, de legkésőbb 2020. szeptember 30-áig lehet elkészíteni. Ha tehát egy vállalkozás a társasági adóbevallását 2020. szeptember 30 előtt nyújtja be, akkor mivel a transzferár dokumentációk elkészítésének határideje a társasági adóbevallás benyújtásának napja, a transzferár dokumentációt is előbb kell elkészíteni, mint 2020. szeptember 30.
Az adózók a megfizetett adóelőlegek és az éves fizetendő adó különbözetét
- amennyiben az befizetendő összeg, elegendő szeptember 30-áig teljesíteni,
- amennyiben az visszaigényelhető összeg, azt a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az adózás rendjéről szóló törvény által az adóbefizetésre előírt eredeti esedékességtől számított 30 napon belül utalja ki a NAV.
A visszaigénylő pozícióban lévő adózóknak tehát célszerű a bevallást minél korábban benyújtaniuk.
Fontos kiemelni, hogy azon adózók esetében, amelyek a bevallási kötelezettségüknek 2020. április 22-e előtt eleget tettek, ám az adófizetési kötelezettségüknek nem, de az adófizetési kötelezettség eredeti esedékessége 2020. április 22. és szeptember 30. napja közé esik (mint például 2020. június 2-a), az adófizetési kötelezettségüket 2020. szeptember 30-ig teljesíthetik. Ehhez hasonlóan, a 2020. szeptember 30-i éves adófizetési határidő vonatkozik azokra az adózókra is, amelyek a bevallásukat az eredeti esedékességet követően, de még 2020. szeptember 30-át megelőzően nyújtják be. A tájékoztató tehát megerősíti, hogy az aóbevallás benyújtása nem eredményezi az adófizetési kötelezettség esedékessé válását, a befizetést legkésőbb 2020. szeptember 30-ig kell teljesíteni.
Álláskeresők bértámogatása
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018. május 18-ai bejelentése alapján 80 milliárd forintos keretösszeggel munkahelyteremtő bértámogatási program indul. A tájékoztatás alapján 6 hónapos bértámogatás mellé 3 hónap továbbfoglalkoztatást várnak el a vállalkozásoktól, a programban részt vevő munkavállalóknak így 9 hónapig biztosítottá válik a foglalkoztatása. A támogatott 6 hónap alatt munkavállalónként legfeljebb havi 200 ezer forintot térítenek meg a munkáltatónak.
Energetikai audit
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény több olyan kötelezettséget is előír, melyeket június 30-ig teljesítenie a nagyvállalatoknak. Ilyen az energetikai auditálási kötelezettség, az éves nagyvállalati regisztráció, a regisztrációs díjfizetési kötelezettség, az éves energiafogyasztásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség, valamint az energiafogyasztás mértékétől függően az energetikai szakreferens igénybevétele.
A nagyvállalatoknak az energetikai auditálást négy évente kell végeztetniük, amelyből az első audit határideje az első nagyvállalati regisztrációs kötelezettséget követő év június 30. napja, függetlenül a regisztráció tényleges megtörténtétől.
A nagyvállalati regisztrációt minden év június 30-ig el kell végezni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) webportálján. Emellett, 100 000 Ft regisztrációs díj fizetésére illetve az éves energiafogyasztási adataik megadására is kötelezettek az érintettek.
Azon nagyvállalatoknak, melyeknek a tárgyévet megelőző három évben mért energiafelhasználásának átlaga eléri a meghatározott értéket (400 000 kWh villamos energiát, 100 000 köbméter földgázt vagy 3 400 GJ hőmennyiséget) független energetikai szakreferenst is igénybe kell venniük.
Amennyiben a nagyvállalatok fenti kötelezettségeiket nem teljesítik a megadott határidőre, akár 1 mFt-os bírságot is kiszabhat a MEKH.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
