Niveus Consulting Group felmérés
Optimistább cégvezetők…
A tavalyi 75%-hoz képest idén csupán 47% véli úgy, hogy a következő 1 évben rosszabb lesz az ország gazdasági kilátása, mint az elmúlt esztendőben. 37% szerint ugyanilyen lesz és alig 16% mondta azt, hogy jobb évre számít. Az optimizmust erősíti, hogy az energiaköltségekből adódó árnyomás enyhült és a gyengülő forint is kedvező lehet az exportra is dolgozó cégeknek.
A saját vállalkozásukat illetően pedig még derűlátóbbak; alig 21%-uk számít kedvezőtlenebb évekre, tavaly ez az arány 63% volt. A válaszadók többsége, 63% ugyanolyan évre számít jövőre, mint amilyen az idei.
A válaszadók optimizmusát jól tükrözi, hogy 57% szerint ugyanannyi lesz fél év múlva a foglalkoztatotti létszámuk, mint most, sőt 32% szerint még több alkalmazottal fognak rendelkezni. Közel 70% idén még bérfejlesztést is tervez, amely szoros összefüggésben van az inflációs folyamatokkal (a bérek vásárlóértékét a cégek kénytelenek megőrizni, hogy megtartsák az értékes munkaerőt).
Ami a beruházásokat illeti; valamivel több, mint a válaszadók fele (53%) tervez fejlesztést a következő 1 éven belül akár pályázatok elnyerése nélkül, 21% mondta azt, hogy csak akkor hajt végre beruházást, ha ahhoz támogatást kaphat. A cégek 26%-a pedig egyaltalán nem tervez beruházni 2025-ig.
Akik nincsenek igazán felkészülve válságra….
Gazdasági válság esetén döntően 3 különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 42% adócsökkenést/adókedvezményt, ugyanennyien bértámogatást és 32% járuléktámogatást. Ezek az arányok megegyeznek a tavalyi év során mértekkel.
Míg tavaly a cégek 83%-a rendelkezett válságtervvel, addig idén ez az arány lecsökkent 32%-ra, ez összefügg azzal, hogy idén optimistábbak a vállalkozások a jövőt illetően, mint tavaly.
De, azért más módon készülnek egy lehetséges válságra; 26% elhalasztja a beruházásait, 16% több készpénzállományt tart, 11% a foglalkoztatotti létszámot tervezi csökkenteni.
Kevesebben élnek adókedvezményekkel
A felmérés rákérdezett a korábban igénybe vett adókedvezményekre.
Valamivel nőtt azok aránya, akik nem vesznek igénybe adókedvezményt: a tavalyi 40%-ról 42%-ra nőtt azok aránya, akik nem éltek semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt évben. Ez adódhatott abból, hogy nem volt nyereséges az előző esztendő, így nem is volt igazán miből érvényesíteni adókedvezményt
Minden tizedik válaszadó vett igénybe K+F adókedvezményt, 16%-uk fejlesztési adókedvezménnyel élt, és közel hasonló számban energiahatékonysági és látványcsapatsport-támogatási adókedvezményt is igénybe vettek a cégek.
Nehezített pálya
A Niveus Consulting Group kíváncsi volt arra, hogy milyen tényezők nehezítik mostanság a vállalkozások életét.
Nem meglepő módon közel 60% válaszolta azt a vállalkozások közül, hogy egy kiszámíthatatlan gazdasági környezet negatívan befolyásolja a cég életét. Megosztott második helyen végzett a magas infláció, illetve a magas munkabér adóterhek.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Ahogyan az várható volt, 2022. május 25-én – az Alaptörvény módosítása után – a kormány kihirdette a háborús vészhelyzetet, majd másnap bejelentette bizonyos szektorokban az extraprofit adó bevezetését. Megjelentek továbbá egyes, a vészhelyzethez kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazó kormányrendeletek. Májusi hírlevelünkben ezek közül mutatunk be néhányat, illetve az ügyfeleink körében a gazdasági kilátásokról végzett felmérés eredményeiről adunk rövid áttekintést.
Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint - foglalja össze a Niveus Consulting Group.
A Niveus elemzése alapján jól látható, hogy a régiós országok egészen eltérő stratégiákat követnek adópolitikájukban. Amíg Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása dominál, addig például Csehországban a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétel.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!