Niveus Consulting Group felmérés
Optimistább cégvezetők…
A tavalyi 75%-hoz képest idén csupán 47% véli úgy, hogy a következő 1 évben rosszabb lesz az ország gazdasági kilátása, mint az elmúlt esztendőben. 37% szerint ugyanilyen lesz és alig 16% mondta azt, hogy jobb évre számít. Az optimizmust erősíti, hogy az energiaköltségekből adódó árnyomás enyhült és a gyengülő forint is kedvező lehet az exportra is dolgozó cégeknek.
A saját vállalkozásukat illetően pedig még derűlátóbbak; alig 21%-uk számít kedvezőtlenebb évekre, tavaly ez az arány 63% volt. A válaszadók többsége, 63% ugyanolyan évre számít jövőre, mint amilyen az idei.
A válaszadók optimizmusát jól tükrözi, hogy 57% szerint ugyanannyi lesz fél év múlva a foglalkoztatotti létszámuk, mint most, sőt 32% szerint még több alkalmazottal fognak rendelkezni. Közel 70% idén még bérfejlesztést is tervez, amely szoros összefüggésben van az inflációs folyamatokkal (a bérek vásárlóértékét a cégek kénytelenek megőrizni, hogy megtartsák az értékes munkaerőt).
Ami a beruházásokat illeti; valamivel több, mint a válaszadók fele (53%) tervez fejlesztést a következő 1 éven belül akár pályázatok elnyerése nélkül, 21% mondta azt, hogy csak akkor hajt végre beruházást, ha ahhoz támogatást kaphat. A cégek 26%-a pedig egyaltalán nem tervez beruházni 2025-ig.
Akik nincsenek igazán felkészülve válságra….
Gazdasági válság esetén döntően 3 különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 42% adócsökkenést/adókedvezményt, ugyanennyien bértámogatást és 32% járuléktámogatást. Ezek az arányok megegyeznek a tavalyi év során mértekkel.
Míg tavaly a cégek 83%-a rendelkezett válságtervvel, addig idén ez az arány lecsökkent 32%-ra, ez összefügg azzal, hogy idén optimistábbak a vállalkozások a jövőt illetően, mint tavaly.
De, azért más módon készülnek egy lehetséges válságra; 26% elhalasztja a beruházásait, 16% több készpénzállományt tart, 11% a foglalkoztatotti létszámot tervezi csökkenteni.
Kevesebben élnek adókedvezményekkel
A felmérés rákérdezett a korábban igénybe vett adókedvezményekre.
Valamivel nőtt azok aránya, akik nem vesznek igénybe adókedvezményt: a tavalyi 40%-ról 42%-ra nőtt azok aránya, akik nem éltek semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt évben. Ez adódhatott abból, hogy nem volt nyereséges az előző esztendő, így nem is volt igazán miből érvényesíteni adókedvezményt
Minden tizedik válaszadó vett igénybe K+F adókedvezményt, 16%-uk fejlesztési adókedvezménnyel élt, és közel hasonló számban energiahatékonysági és látványcsapatsport-támogatási adókedvezményt is igénybe vettek a cégek.
Nehezített pálya
A Niveus Consulting Group kíváncsi volt arra, hogy milyen tényezők nehezítik mostanság a vállalkozások életét.
Nem meglepő módon közel 60% válaszolta azt a vállalkozások közül, hogy egy kiszámíthatatlan gazdasági környezet negatívan befolyásolja a cég életét. Megosztott második helyen végzett a magas infláció, illetve a magas munkabér adóterhek.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Nem régen jelent meg a Kormány újabb rendelete a távmunka ideiglenes, tavaly év végén bevezetett rendszerének meghosszabbításáról, amely néhány fontos módosítást is tartalmaz az eddigiekhez képest. A Niveus Consulting Group ezeket a szabályokat járja körbe, különös tekintettel az adózási kedvezmények adta lehetőségekre.
Várhatóan idén nyáron indul újra a pályázati dömping, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Így várhatóan hamarosan nyílnak az operatív programok pályázatai. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői. Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz! A többi forrás várható felhasználásáráról a lenti cikkben találhat további információkat!
A TB-kiskönyv megszűnése elsőre adminisztratív változásnak tűnhet, a gyakorlatban azonban konkrét munkáltatói kötelezettségeket és új működési helyzeteket hozott. Nem mindegy, mikor és hogyan történik az igazolványok átadása vagy megőrzése, és az sem, hogy a passzív ellátások folyósítása már nem a kifizetőhely feladata. A részletszabályok ismerete nélkül könnyen keletkezhetnek hiányosságok vagy megfelelési kockázatok. Olvassa el a legfontosabb változásokat!
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!