Sok munkavállaló még mindig tévhitben él a szabadságokkal kapcsolatban – és ez könnyen félreértésekhez vezethet.

2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból és ez nem csak a kint dolgozó magyarokat, hanem a cégeket is érinti. Az utóbbi évtizedekben az EU egy jól működő rendszert alakított ki arra az esetre, ha egy külföldi vállalat tartozik egy magyarnak, vagy fordítva. Ez gyökeresen megváltozhat a brit kilépéssel, megállapodás hiányában az is előfordulhat, hogy egy magyar cég magyar bírósági ítélet alapján nem fog tudni követelést érvényesíteni brit partnerrel szemben. – véli a Niveus Consulting Group.

2025-től élesedik az E-ingatlan-nyilvántartás, amely alapjaiban alakítja át az adásvételek menetét. Az új rendszer automatizált, elektronikus bejegyzéseket hoz, de ezzel együtt az eljárások is szigorodnak. „A bejegyzési sorrend merevebb lesz, a hibás kérelmek könnyebben visszautasíthatók. Az ügyfeleknek és jogi képviselőiknek ezért nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk” – mondta Halmos Tamás, a Niveus Legal egyik vezetője a @Pénzcentrumnak.

Legnagyobb sebességre kapcsolt az Unió az adóelkerülés elleni harcban. Ettől az évtől kezdve nem lehet kibújni a tőkekivonás után fizetendő adó alól. Ha egy magyar vállalkozás külföldre helyezi ki üzletvezetésének helyét vagy eszközeit, úgynevezett „exit tax” terheli – foglalja össze a Niveus Consulting Group.