Dupla akkora bírság-veszélyben az építőipar

10/07/2024

Dupla akkora bírság-veszélyben az építőipar

  • 2024. augusztus 1-től duplájára emelkedik az adókötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság általános mértéke. Magánszemélyek esetében ez négyszázezer, vállalkozások esetében pedig egymillió forintot jelent.
  • A bejelentés nélküli foglalkoztatás - annak megállapítása esetén - ezután egymillió forint helyett kétmillió forintba kerül. Ez főleg a kereskedelmi, építőipari és vendéglőipari cégeket érintheti.
  • Kétmillió forintos mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság a számla, illetve nyugta kiállításának elmaradása, vagy nem a tényleges ellenértékről történő kibocsátása esetén.
  • Az iratmegőrzési kötelezettség nem teljesítése szintén kétmillió forintos bírsággal járhat jövő hónaptól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.

2024. augusztus 1-től az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) több tényállása esetén is duplájára emelkedik a mulasztási bírság kiszabható maximális összege. Mivel az adójogszabályok által megállapított kötelezettségek megszegése miatti általános bírságtétel is ezek között van, a változás lényegében minden adózót érinti, aki valamelyik adókötelezettségét hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal, késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesíti. Az új előírás alapján ugyanis bármely adókötelezettség megszegése miatt a természetes személy adózó kettőszázezer forint helyett négyszázezer forintig, nem természetes személy adózó pedig ötszázezer forint helyett egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható 2024. augusztus 1-től – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Adótanácsadási Üzletágának vezetője.

Szintén kétszeresére, egymillió forintról kettő millió forintra nő a kiszabható mulasztási bírság felső határa a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetén. Természetesen ez a változás is minden adózóra vonatkozik, azonban ha megvizsgáljuk a NAV a honlapján az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók rendszeresen közzétett névsorát - amelynek legutóbbi változata több mint 5600 adózót sorol fel - akkor arra lehet számítani, hogy ez a bírságtétel-emelkedés elsősorban a kereskedelemmel és vendéglátással foglalkozó, valamint az építőiparban tevékenykedő társaságokat és az egyéni vállalkozókat fogja érinteni.

Ezeknek az adózóknak azt is érdemes mérlegelniük – figyelmeztet Antretter Erzsébet - , hogy az adóhatóság bírságolási útmutatója alapján, ha az adózó be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott, akkor a bírság kiszabása minden esetben kötelező, és ebben az esetben mindig a maximális bírságtétel kerül kiszabásra. Csökkentésre ugyanis csak késedelem vagy hibás bejelentés esetén van lehetőség, ha az alkalmazott bejelentése teljesen elmaradt, akkor augusztus 1-től így minden esetben kétmillió forintos bírságra lehet számítani.

Szintén kétmillió forintra emelkedik a mulasztási bírság felső határa a számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, vagy nem a tényleges ellenérték feltüntetésével történő teljesítése, valamint iratmegőrzési kötelezettség nem teljesítése esetén, ami például a kereskedelem és a vendéglátás területén szintén okozhat kellemetlen meglepetéseket. Különösen mivel a nyári főszezonban történő hatályba lépéssel egyidejűleg számítani lehet ezen területek fokozott ellenőrzésére is.

Abban nincs változás, hogy a bírság kiszabásakor az adóhatóság általában számos körülményt mérlegel és a maximális bírságtételek főszabály szerint csak ismételt mulasztás esetén alkalmazhatóak, ha az adóhatóság előtte már felhívta az adózót a kötelezettség teljesítésére. A maximális bírságtétel növekedése miatt azonban ezzel együtt is arra lehet számítani, hogy már az első mulasztás esetén kiszabott bírságok is magasabbak lesznek a korábbiaknál. Emiatt az adózóknak még inkább érdemes lehet a nyári időszakban időt szánni arra, hogy a tavaszi hajtásban elmaradt vagy nem megfelelően teljesített adókötelezettségeiket pótolják, javítsák akár adózásban jártas szakértő bevonásával.

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Az új K+F adókedvezmény – lehetőség a veszteséges vállalatok számára is!

Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint az új K+F adókedvezmény komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. „Több modellezést is végeztünk már cégeknek, és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell” – emelte ki Bagdi. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 200 millió forintos K+F projekt esetében akár 20 millió forintos közvetlen visszatérítést is eredményezhet a vállalat számára! Ez hatalmas könnyebbséget jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek innovációs tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy a korábbi rendszerben érvényesíteni tudják a kedvezményeket. ???? Mire érdemes figyelni? ✔ A K+F tevékenység alapos dokumentációja kulcsfontosságú ✔ Az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja a visszatérítéseket ✔ Az új kedvezmény választása 6 évre szól – érdemes előzetesen modellezni a hatásait Bagdi Lajos szerint fontos tudni, hogy az új adókedvezmény választása esetén a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszere nem vehető igénybe, így minden vállalatnak érdemes előzetesen mérlegelnie a hosszú távú pénzügyi hatásokat.

Sajtóközleményünk a NAV ellenőrzési gyakorlatáról

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 3 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2022 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy az adóhatóság és az adózók közül az utóbbiak fordulnak leginkább a Kúriához fellebbvitelezés miatt.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!