Dupla akkora bírság-veszélyben az építőipar

10/07/2024

Dupla akkora bírság-veszélyben az építőipar

  • 2024. augusztus 1-től duplájára emelkedik az adókötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság általános mértéke. Magánszemélyek esetében ez négyszázezer, vállalkozások esetében pedig egymillió forintot jelent.
  • A bejelentés nélküli foglalkoztatás - annak megállapítása esetén - ezután egymillió forint helyett kétmillió forintba kerül. Ez főleg a kereskedelmi, építőipari és vendéglőipari cégeket érintheti.
  • Kétmillió forintos mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság a számla, illetve nyugta kiállításának elmaradása, vagy nem a tényleges ellenértékről történő kibocsátása esetén.
  • Az iratmegőrzési kötelezettség nem teljesítése szintén kétmillió forintos bírsággal járhat jövő hónaptól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.

2024. augusztus 1-től az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) több tényállása esetén is duplájára emelkedik a mulasztási bírság kiszabható maximális összege. Mivel az adójogszabályok által megállapított kötelezettségek megszegése miatti általános bírságtétel is ezek között van, a változás lényegében minden adózót érinti, aki valamelyik adókötelezettségét hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal, késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesíti. Az új előírás alapján ugyanis bármely adókötelezettség megszegése miatt a természetes személy adózó kettőszázezer forint helyett négyszázezer forintig, nem természetes személy adózó pedig ötszázezer forint helyett egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható 2024. augusztus 1-től – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Adótanácsadási Üzletágának vezetője.

Szintén kétszeresére, egymillió forintról kettő millió forintra nő a kiszabható mulasztási bírság felső határa a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetén. Természetesen ez a változás is minden adózóra vonatkozik, azonban ha megvizsgáljuk a NAV a honlapján az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók rendszeresen közzétett névsorát - amelynek legutóbbi változata több mint 5600 adózót sorol fel - akkor arra lehet számítani, hogy ez a bírságtétel-emelkedés elsősorban a kereskedelemmel és vendéglátással foglalkozó, valamint az építőiparban tevékenykedő társaságokat és az egyéni vállalkozókat fogja érinteni.

Ezeknek az adózóknak azt is érdemes mérlegelniük – figyelmeztet Antretter Erzsébet - , hogy az adóhatóság bírságolási útmutatója alapján, ha az adózó be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott, akkor a bírság kiszabása minden esetben kötelező, és ebben az esetben mindig a maximális bírságtétel kerül kiszabásra. Csökkentésre ugyanis csak késedelem vagy hibás bejelentés esetén van lehetőség, ha az alkalmazott bejelentése teljesen elmaradt, akkor augusztus 1-től így minden esetben kétmillió forintos bírságra lehet számítani.

Szintén kétmillió forintra emelkedik a mulasztási bírság felső határa a számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, vagy nem a tényleges ellenérték feltüntetésével történő teljesítése, valamint iratmegőrzési kötelezettség nem teljesítése esetén, ami például a kereskedelem és a vendéglátás területén szintén okozhat kellemetlen meglepetéseket. Különösen mivel a nyári főszezonban történő hatályba lépéssel egyidejűleg számítani lehet ezen területek fokozott ellenőrzésére is.

Abban nincs változás, hogy a bírság kiszabásakor az adóhatóság általában számos körülményt mérlegel és a maximális bírságtételek főszabály szerint csak ismételt mulasztás esetén alkalmazhatóak, ha az adóhatóság előtte már felhívta az adózót a kötelezettség teljesítésére. A maximális bírságtétel növekedése miatt azonban ezzel együtt is arra lehet számítani, hogy már az első mulasztás esetén kiszabott bírságok is magasabbak lesznek a korábbiaknál. Emiatt az adózóknak még inkább érdemes lehet a nyári időszakban időt szánni arra, hogy a tavaszi hajtásban elmaradt vagy nem megfelelően teljesített adókötelezettségeiket pótolják, javítsák akár adózásban jártas szakértő bevonásával.

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Mérlegen az eÁFA rendszere: módosításokra lenne szükség, hogy szélesebb körben használják

A vállalkozások szerint sok hibával küzd az eÁFA rendszere, ez az oka annak, hogy bár az év elején bevezették, eddig nem igazán használták a cégek – derült ki a Niveus ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérésből. Horváth Zsófia a Niveus könyvelés és bérügyviteli üzletágvezetője egyelőre azoknak a kisebb vállalkozásoknak ajánlja a webes eÁFA-felület használatát, amelyek kizárólag belföldi ügyletekben vesznek részt. Kiemelte, hogy az eÁFA-rendszer továbbra sem helyettesíti az A60-as EU-s összesítő nyilatkozatot, amelyet külön be kell adni az ÁNYK-felületen. A témában részletesen az alábbi hírben olvashatnak:

Nem érdemes lemondani róla, a behajthatatlan követelések áfája és az időközben megszűnt partnernek tévesen megfizetett áfa is visszakérhető az adóhatóságtól!

A gazdasági élet sajátos, sokszor kockázatos működésének velejárója, hogy a vállalkozások alkalmanként fizetésképtelen, nem teljesítő üzleti partnerekkel találkoznak. Az ilyen vevőkkel szembeni kintlévőségek nem csupán az ellenérték elmaradása miatt jelentenek likviditási nehézséget, hanem azért is, mert az eladónak a teljesítéskor az ellenértéket terhelő általános forgalmi adót meg kell fizetnie az állam felé akkor is, ha a vételár addig és talán ténylegesen soha nem folyik be.

A kormány a 2026-os költségvetést a fogyasztás növekedésére és a különadók fenntartására alapozza” – idézi a Pénzcentrum Bagdi Lajost, a Niveus adótanácsadási partnerét cikkében.

A cikkben szó esik: – a 2026-os költségvetési tervezés irányairól, – a fogyasztási típusú adók dominanciájáról, – a különadók tartóssá válásáról, – és a társasági adózás jövőbeli mozgásteréről.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!