Jogszerű-e a Robin Hood adó év végi emelése?

A MOL különadójának emelése miatt kevesebb figyelmet kapott, hogy a szerda este megjelent különadóról szóló kormányrendelet a Robin Hood adót is jelentős mértékben emelte. Kérdéses azonban, hogy jogszerű-e ilyen rövid határidővel év végén adót emelni.

A Robin Hood adó emelése

A kormány legújabb, adózást érintő rendelete december 7-én éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben. A rendeletből a hírekben elsősorban a MOL által fizetendő különadó mértékének jelentős emelése jelent meg, ugyanakkor nem kevésbé jelentős változás az ún. Robin Hood adó kulcsának 31-ről 41 százalékra emelése.

A Robin Hood adó, hivatalos nevén az energiaellátókat terhelő jövedelemadó 2008. óta létezik. Ezt az adót az energiatermelő cégek fizetik, hivatalosan azért, hogy a távhőszolgáltatás versenyképesebb lehessen. Az adó alapja több-kevésbé megegyezik a társasági adó alapjával, adókulcsa immár egy évtizede 31%. Az adó mértékéből adódóan így lényegében 40%-os jövedelemadót (9% társasági adó és 31% különadó) fizetnek azok a cégek, akiknek a tevékenysége a Robin Hood adó hatálya alá esik. Ezt az összesített adóterhelést emelték most 50%-ra egy kormányrendelettel.

Az adóváltozásokhoz szükséges felkészülési idő

Az extraprofitadókról szóló kormányrendelet már eddig is tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek kapcsán felmerült, hogy hagyott-e kellő felkészülési időt a cégeknek az adóváltozásokra. Ennek megértéséhez két fontos szabályt kell ismerni.

Egyrészt a jogalkotásról szóló törvény szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra nem állapíthat meg kötelezettséget, illetve kötelezettséget nem tehet terhesebbé. Ez az extraprofitadó rendeletnek több rendelkezése kapcsán vet fel kérdéseket, hiszen megjelentek olyan pótadók, amelyeket már a hatálybalépést megelőzően megszerzett bevételek alapján kellett számítani. Ez azonban a Robin Hood adó mostani emelését nem érinti, hiszen az 2023. január 1-jétől alkalmazandó.

Van azonban egy másik, kifejezetten az adózásra vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelkezés, amelyet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény ír elő. E szerint a fizetési kötelezettség terhét növelő jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie. Ez jelen esetben nem teljesül, hiszen a kormányrendelet 2022. december 7-i kihirdetése és 2023. január 1-je között nem telik el 30 nap (ezért szokta a Parlament az őszi adócsomagot még novemberben elfogadni és kihirdettetni, hogy ez a bizonyos 30 nap elteljen a következő év elejéig).

Lehet ez ellen bármit tenni?

A valódi problémát az jelenti, hogy hiába sérti a Robin Hood adó emelése a stabilitási törvény rendelkezéseit, nem tűnik úgy, hogy ez ellen bármit is lehetne tenni. A veszélyhelyzet kapcsán elfogadott kormányrendeletek ugyanis hiába minősülnek jogszabálynak – és így vonatkozik rájuk a stabilitási törvény –, de a rendelet más jogszabályba ütközését kizárólag az Alkotmánybíróság vizsgálhatná.

Az Alkotmánybíróság keze azonban meg van kötve. Az Alaptörvény 37. cikke ugyanis tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a központi adónemeket csak nagyon korlátozott okokból vizsgálhatja felül. Az új KATA törvény érdemi felülvizsgálatát is elsősorban erre hivatkozva hárította el az Alkotmánybíróság. Ugyanígy várhatóan hiába fordulna bárki is az Alkotmánybírósághoz azzal, hogy a Robin Hood adó kulcsát megemelő kormányrendeletet túl későn fogadta el és hirdette ki a kormány.

Ennek fényében puszta elmélkedés tehát azzal foglalkozni, hogy mi történne, ha mégis vizsgálná az Alkotmánybíróság ezt a kérdést: vajon általában megsemmisítené az adókulcs módosítását vagy csak a hatálybalépését módosítaná, bár ez utóbbira álláspontunk szerint nincs jogköre az Alkotmánybíróságnak. Mindenesetre elképzelhető, hogy egy sikeres alkotmánybírósági beadvány is csak néhány nap haladékot eredményezne az érintettek számára, de idáig az ügy valószínűleg el sem fog jutni.