Az áfaregisztráció és a telephely elhatárolásának kérdései. Alvállalkozói teljesítések levonhatósága az iparűzési adóban. DIMOP Plusz pályázatok érhetőek el a digitális fejlesztésekhez. Hamarosan kötelező lesz a NIS2 új információbiztonsági rendszer. Folyamat- és teljesítményoptimalizálás a mesterséges intelligencia segítségével. Szeptemberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

Áfa regisztráció és telephely elhatárolása

Az általános forgalmi adóval (áfa) kapcsolatos kérdések között gyakran felmerülő téma a telephely és az áfaregisztráció fogalmának elkülönítése és tulajdonságaik pontos definiálása.

Az áfaregisztráció tartalmát a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 214. cikke határozza meg, amely szerint a tagállamok egyedi adószámmal kötelesek nyilvántartani az egyes adózási kötelezettséggel járó ügyleteket teljesítő adóalanyokat. A magyar általános forgalmi adó törvény (áfatörvény) értelmében áfaköteles tevékenységet csak olyan adózó folytathat, aki rendelkezik adószámmal, valamint bejelentkezett az adóhatósághoz.

Ha egy külföldi adóalany olyan tevékenységet végez, amely az áfatörvény rendelkezései szerint adóköteles és e tekintetben a fordított adózás nem alkalmazható, akkor köteles eleget tennie az áfaregisztrációs kötelezettségének.

Gyakori áfaregisztrációs eset, amikor egy külföldi vállalkozás raktárkészlettel rendelkezik Magyarországon és innen értékesít. Az áfatörvény értelmében a termékértékesítésre és ezzel együtt áfakötelezettség kiszabására az indulási helyen, azaz Magyarországon kerül sor.

A telephely keletkezésének megállapítása már egy sokkal bonyolultabb kérdés. A külföldiek számára kiadott áfaregisztrációval keletkező adószám az áfakötelezettség teljesítésére szolgáló adminisztratív „kellék”, míg egy telephely a székhelyen kívüli, gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt, földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység – székhelyhez képesti – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak.

Az általános értelmezés szerint telephely keletkezése esetén a gazdasági tevékenységnek meg kell haladni a 6 hónapot, állandónak, a székhelytől elkülönült kell lennie és a szolgáltatás nyújtására vagy igénybevételére alkalmas tárgyi és személyi feltételekkel kell rendelkeznie. Ezentúl földrajzilag körülhatárolt helyen kell működnie, azaz például egy laptoppal végzett (utazó) tevékenység/szolgáltatás nyújtása nem minősül telephelynek.

A telephely létrejöttének ténye a forgalmi adón túl több adónem tekintetében (helyi iparűzési adó, társasági adó) is számos extra kötelezettséget von maga után, amelyek elmulasztása az adóhatóság által kirótt bírság kockázatát vonhatja maga után.

A téma komplexitása és a lehetséges negatív jogkövetkezmények miatt az egyedi ügyek tekintetében javasolt a téma alapos átgondolása.

Alvállalkozói teljesítések levonhatósága az iparűzési adóban

Gyakran felmerülő probléma az iparűzési adó alapjából levonható tételekkel kapcsolatos szabályrendszer. A Kúria Kfv.35076/2024/5. számú precedensképes, idén májusban meghozott döntésében ezúttal az alvállalkozói teljesítésekkel kapcsolatban adott újabb gyakorlati útmutatót. Az ügy ezúttal is a komplex szolgáltatások minősítéséhez kapcsolódik, ami sokszor kérdés a közvetített szolgáltatások megítélésénél is.

Az ügy felperese egy jármű- és járműalkatrészgyártó cég volt. A gyártás során a cég alvállalkozókat is igénybe vett. Az alvállalkozói teljesítményekkel az adóhatóság nem engedte csökkenteni az iparűzési adó alapját arra hivatkozva, hogy az alvállalkozókkal kötött szerződések esetében nem teljesül azok „továbbadása”, ez a folyamat nem megfelelően dokumentált.  (megjegyezzük, hogy az ügy tárgya valójában az innovációs járulék volt, de miután ennek az alapja az iparűzési adó alapja, és ez utóbbi az, amit ki kell számítani, ezért fogalmazunk így a hírlevélben).

A helyi adó törvény szerint ugyanis az iparűzési adó alapját csak „az adóalany által továbbadott (számlázott) alvállalkozói teljesítés értékével” lehet csökkenteni. Ehhez ráadásul a gyakorlat rendkívül szigorú nyilvántartási kötelezettségeket is támaszt. Ezeket a kötelezettségeket a mostani ítéletben a Kúria az alábbiak szerint egyértelműsítette:

• írásbeli vállalkozási szerződésre van szükség mind a megrendelővel, mind az alvállalkozóval;
• vállalkozási szerződés esetén a felek célja, hogy a szolgáltató valamilyen eredményt, művet hozzon létre és azt átadja a megrendelőnek – szemben az adásvételi szerződéssel, ahol mindegy, ki állítja elő az adásvétel tárgyát;
• ezért a szerződések pontos tartalmi elemzése és helyes minősítése a levonás kiindulópontja;
• ha tisztázott, hogy valóban vállalkozási szerződésről van szó, akkor is szükséges ehhez olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a továbbadás bizonyítható;
• ehhez leginkább „a megrendelések és alvállalkozói teljesítések összekapcsolhatóságáról szóló külön nyilvántartás” vezetése a megfelelő;
• nem elég arra hivatkozni, hogy a vállalatirányítási rendszerből konkrét számlára ’rámutatva’ szúrópróbaszerűen adatot lehet szolgáltatni, hanem a teljes nyilvántartást az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátani úgy, hogy abból teljeskörűen ellenőrizhető legyen a továbbadás ténye.

Összefoglalva tehát az ítéletet, egy újabb jelentős kúriai döntés született, amely az eddigi gyakorlattal összhangban nagyon szigorú feltételeket támaszt az alvállalkozói teljesítések levonhatóságával szemben az iparűzési adó alapjának számítása során. Ez az ítélet ráadásul átültethető a közvetített szolgáltatásokra is.

A fentiekre is tekintettel azoknak a cégeknek, akik nagy összegű közvetített szolgáltatást vagy alvállalkozói teljesítést számolnak el, javasolt megvizsgálni, hogy ennek dokumentálása megfelel-e a hatályos jogszabályoknak és a következetesen szigorú bírósági gyakorlatnak.

Két új pályázat vehető igénybe a digitális fejlesztések finanszírozására

A "DIMOP Plusz 112B Pályázat" egy tisztán kamatmentes hitelkonstrukció a digitális gazdaság szereplőinek, különösen a vállalati digitális K+F fejlesztések számára.

A program támogatási kerete minimum 50 millió Ft, maximum 250 millió Ft, startup vállalkozások esetén 100 millió Ft, az igényelhető előleg 50%. A projekt időtartama maximum 24 hónap, a teljes támogatási keret 28 milliárd Ft, ebből Budapesten 5,27 milliárd Ft áll rendelkezésre.

Konzorciumok is pályázhatnak, mely legfeljebb két tagú lehet, a támogatás és a költség az előző üzleti év tőkéjéhez és árbevételéhez viszonyítva van korlátozva.

A támogatás intenzitása eltérő a különböző vállalati méretekhez és projektekhez. A kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódóan 70%-os támogatás érhető el a kisvállalkozásoknak, 50%-os a nagyvállalatoknak. A támogatott projekteknek új termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztésére kell irányulniuk, különösen digitális területeken, mint például az AI, big data, 5G, IoT, VR és blokklánc technológiák.

A "DIMOP Plusz 112C Pályázat" a digitális gazdaság szereplőinek szánt komplex digitális K+F fejlesztési támogatás.

A támogatási összeg minimum 75 millió Ft, maximum 500 millió Ft, startup cégek esetében 150 millió Ft. A projekt maximális időtartama 24 hónap, 50%-os előleggel. A keret 10 milliárd Ft, de Budapesten megvalósuló projekteket nem támogat.

Csak konzorciumi formában pályázható, mely maximum 4 tagú lehet, és legalább 65%-ban profitorientált vállalkozásoknak kell benne részt venniük.

A támogatás kutatás-fejlesztési projekteket, új termékek, technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztését célozza meg, különös hangsúlyt fektetve a digitális technológiákra, mint például a mesterséges intelligencia, big data, immerzív technológiák (pl. VR) és Web3 technológiák. A projekt során elvárás, hogy a fejlesztés a TRL skálán legalább a 2-4-es szintről induljon, és a megvalósítás végére a TRL 7-es szintet érje el.

Legalább 50%-nak a kísérleti fejlesztésekre kell irányulnia, és a projektek végére piacképes terméket vagy szolgáltatást kell előállítani. A projekt különféle kötelező vállalásokat is megkövetel, mint árbevétel-növekedés, TRL szint elérése és fenntarthatósági képzésen való részvétel​.

Októbertől kötelező az új információbiztonsági keretrendszer (NIS2) az érintett vállalkozásoknak

Júniusi hírlevelünkben már tájékoztatást adtunk a NIS2 (Network and Information Systems Directive, version 2) irányelv szerinti regisztrációs határidőről, 2024. október 18-tól pedig már kötelezően alkalmazandó lesz azon cégek számára, akik kockázatos ágazatokban működnek, mint például az energetika, gyártás vagy az egészségügy, a KKV-szektor szereplőit azonban alapvetően nem érinti.

A NIS2 egy új információbiztonsági irányelv, amely nem váltja fel a GDPR-t, hanem kiegészíti azt, jóval komplexebb biztonsági követelményekkel, az információs rendszerek védelme érdekében. Míg a GDPR a személyes adatok védelmére fókuszál, a NIS2 az információs rendszerek biztonságát és azok kiberbiztonsági védelmét erősíti, így komplexebb követelményeket támaszt. A NIS2-re való felkészülést tehát nem lehet a GDPR-tapasztalatokra alapozni; külön megközelítést igényel. A NIS2 előírja a kiberbiztonsági incidensek jelentését és kötelező auditokat is bevezet, amelyek kétévente ismétlődnek. Minden érintett cégnek kötelező lesz információbiztonsági felelőst (IBF) kineveznie, aki felügyeli a megfelelést.

A NIS2 megsértése komoly szankciókat vonhat maga után, a maximális bírság az éves bevétel 2%-a, de legfeljebb 10 millió euró lehet. Továbbá, a szankciók nemcsak a cégekre vonatkoznak, hanem a vezető tisztségviselők is felelősségre vonhatók, és akár ideiglenes eltiltás is kezdeményezhető ellenük.

A NIS2-előírások betartását a hatóságok kétévente ellenőrzik majd.

Folyamat- és teljesítményoptimalizálás a mesterséges intelligencia segítségével

A mesterséges intelligencia (AI) sok cég életében jelent már segítséget különféle üzleti folyamatok optimalizálásában, a Niveus Consulting Group is több területen alkalmazza az AI-t, amellyel hatékonyabb és pontosabb teljesítményt tud elérni.

Általában a vállalkozások sokszor nehezen ismerik fel, hogy mely területeken lehet számukra hasznos az AI alkalmazása. Jellemzően a releváns use-case-ek úgy születnek, hogy egy szakértő csapat előtt az adott cég feltárja a saját üzletével kapcsolatos információkat és megfogalmazza, hogy a működése során melyek számára a legnagyobb problémák.

Tipikusan az alábbi célokat szeretnék elérni a vállalkozások a mesterséges intelligencia segítségével:

• Bevétel növelés;
• Költségek csökkentése;
• Ügyfélélmény(elégedettség) növelése;
• munkavállalói elégedettség növelése;

A Niveus Consulting Group egy felkészült szakértői csapattal készséggel áll az ügyfelek rendelkezésére a projekt-generálás és megvalósítás tekintetében.

*           *           *

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.