Bagdi Lajos, a Niveus Partnerének elemzése
Magyarországon az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya továbbra is elmarad az Európai Unió átlagától, ugyanakkor a különbség már nem jelentős. Az Eurostat adatai szerint az EU-tagállamokban az adóbevételek aránya a GDP közel 40 százalékát teszi ki, ami némileg magasabb a magyarországi értéknél – derül ki a Niveus elemzéséből.
Az adóbevételek szerepe erősödik a költségvetésben
Összességében a 39 546 milliárd forintos bevételi főösszegből közel 20 000 milliárd forint származhat adóbevételekből 2026-ban, ez a bevételek 51%-a.
A teljes adóbevételen belül a fogyasztási típusú adók – elsősorban az ÁFA és a jövedéki adók – aránya meghaladja az 55 százalékot, ami jól mutatja a magyar adórendszer fogyasztásközpontú jellegét. Miközben a vállalkozások hozzájárulása – arányaiban továbbra is alacsony marad (a teljes adóbevétel alig 10 %-a).
Továbbra is az ÁFA a legnagyobb bevételi forrás. A Niveus számítása szerint a 2026-ra elfogadott költségvetés szerint a legjelentősebb adóbevétel továbbra is az általános forgalmi adóból származik: az állam mintegy 8 793 milliárd forint ÁFA-bevétellel számol.
A második legnagyobb tételt a személyi jövedelemadó jelenti, közel 4 837 milliárd forinttal, amely a lakosság által teljesített, összességében 5 264 milliárd forintos befizetések meghatározó részét adja. A harmadik a jövedéki adó, amelyből a költségvetés 1 796 milliárd forintot remél.
A vállalkozások hozzájárulása továbbra is alacsony
Ezzel szemben a vállalkozásoktól származó, adójellegű bevételek összege mintegy 2 192 milliárd forint, amely nem sokkal haladja meg a jövedéki adóból származó bevételt. Ezen belül a legnagyobb tétel a társasági adó, 1 258 milliárd forinttal, amelyet a kiskereskedelmi adó és a kisvállalati adó (KIVA) követ, egyenként közel 300 milliárd forintos nagyságrendben.
„A vállalkozások által befizetett adók aránya a teljes költségvetési bevételhez képest kevesebb, mint 6 százalék, ami elsősorban az alacsony társasági adókulcsnak, valamint a vállalkozások számára elérhető kedvező adózási konstrukcióknak köszönhető” – emelte ki Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Nemzetközi kitekintés
Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon az ÁFA szerepe kiemelkedően magas az adónemeken belül, ami a fogyasztási típusú adóztatásra épülő gazdaságpolitika eredménye. Írországban például szintén jelentős a fogyasztási adók súlya, ugyanakkor ott a személyi jövedelemadó és a társasági adó nagyobb arányt képvisel az állami bevételek között. Németországban pedig a szociális hozzájárulások szerepe különösen meghatározó.
A közép-kelet-európai régióban Lengyelország adóbevételeinek GDP-arányos szintje magasabb Magyarországénál, ami részben a szigorúbb adóbeszedési struktúrának, részben a munkát terhelő adók nagyobb mértékének köszönhető. Szlovákia és Csehország szintén az EU-átlag alatt helyezkedik el, ugyanakkor az egyes adónemek közötti megoszlás országonként eltérő képet mutat.
Elemzésünkkel az Adó Online, a Pénzcentrum, a Piac&Profit, a 24.hu és a Pécsi Stop oldalán is találkozhat.
Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz!
A májusi Niveus hírlevélben több, vállalati működést érintő adózási és szabályozási aktualitást foglalunk össze. Szó esik a SZÉP-kártya egyenlegekre vonatkozó visszatérő szabályokról, a fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó adatszolgáltatás változásáról, a globális minimumadó bevallási határidejéről, valamint az 5%-os lakásáfa és az elkésett számlák áfalevonásának gyakorlati kérdéseiről.
Érkezik a digitális állampolgárság. A DÁP szolgáltatásaiból kezdetben az eAzonosítás és az eAláírás funkciók élesednek, míg a többi szolgáltatást – az ePostát, eDokumentumkezelést és eFizetést – fokozatosan, tervezetten 2026-ig vezetik be. A @radiocafe 98.0 Millásreggeli műsorának vendége volt a témában @Dr. Halmos Tamás, a @Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda vezetője. A beszélgetés az alábbi linken hallgatható meg, a 37. perctől beszél Halmos Tamás:
A gazdasági élet sajátos, sokszor kockázatos működésének velejárója, hogy a vállalkozások alkalmanként fizetésképtelen, nem teljesítő üzleti partnerekkel találkoznak. Az ilyen vevőkkel szembeni kintlévőségek nem csupán az ellenérték elmaradása miatt jelentenek likviditási nehézséget, hanem azért is, mert az eladónak a teljesítéskor az ellenértéket terhelő általános forgalmi adót meg kell fizetnie az állam felé akkor is, ha a vételár addig és talán ténylegesen soha nem folyik be.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!