Július 1-től nincs kibúvó – hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. Június 26.

Július 1-től nincs kibúvó – hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

  • július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül.
  • A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként.
  • A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.

2024.január 1-jével indult a kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon, amelynek lényege, hogy csak olyan kötelezően visszaváltási díjas termék hozható forgalomba, amire a gyártó megfizeti a visszaváltási díjat. Nem újrahasználható kötelezően visszaváltási díjas csomagolás esetén ezt a gyártónak a koncessziós társaság, azaz a MOHU Zrt. felé kell megtennie, ekkor a visszaváltási díj darabonként egységesen 50 forint. Ezt a visszaváltási díjat a gyártó áthárítja a kereskedőre, majd ők pedig a végfelhasználóra. A vevők így ennyivel drágábban vásárolhatják meg az érintett termékeket, de a kiürült, nem sérült csomagolás visszaváltásával a visszaváltási díjat visszakaphatják. – hívja fel a figyelmet Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group Adótanácsadási Üzletágának vezetője.

Az újrahasználható kötelezően visszaváltási díjas termékek esetén a rendszer kicsit másként működik – tájékoztat a szakértő. A MOHU Zrt. ugyanis ilyenkor nem érintett a visszaváltással, a gyártó pedig a forgalmazónak vagy a fogyasztónak fizeti vissza az általa meghatározott összegű és általa áthárított visszaváltási díjat. A rendszernek mindkét esetben az a célja, hogy minél több italtermék csomagolás kerüljön visszaváltásra.

Az érintett, kötelezően visszaváltási díjas termék a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír. Tipikusan ilyenek a sörös, energiaitalos vagy üdítős dobozok, illetve a boros palackok. Nem tartozik viszont ebbe a körbe a tej és tejtartalmú italtermékek csomagolása, valamint a speciális alakjuk miatt visszaváltó berendezéssel nem visszaváltható csomagolások.

Szintén kivételt képez a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolása. A csekély mennyiségű kibocsátó az a gyártó, amely által forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas italtermékek száma a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg az 5000 darabot. Az ilyen gyártók (jellemzően kisebb pincészetek) által forgalomba hozott palackok így 2024. július 1-jét követően sem fognak a DRS hatálya alá tartozni, így a DRS-sel együtt járó különböző kötelezettségek sem fogják terhelni ezeket a gyártókat.

A többieknek viszont napokon belül lejár a moratórium és már nem hozhatnak forgalomba kötelezően visszaváltási díjas termékeket a megfelelő jelölés nélkül – figyelmeztet Antretter Erzsébet. A gyártók ezzel bizonyára tisztában vannak, hiszen, ha még nincsenek túl a megfelelő MOHU regisztráción, akkor – tekintettel a 45 napos határidőre – már sajnos elkéstek. Ha jövő héttől mégis forgalomba hoznak nem megfelelően regisztrált termékeket, akkor azokat az országos hulladékgazdálkodási hatóság – egyéb szankciók alkalmazása mellett – kötelezően vissza is hívja.

Ami pedig fogyasztókat illeti, 2024. július 1-től érdemes még tudatosabban keresniük az érintett termékeken a visszaválthatóságra utaló jelölést, hiszen az alapján dönthető el, hogy az italtermék dobozát, üvegét vissza tudják-e váltani. Szintén fontos, hogy a csomagolást nem szabad összenyomni, az automata ugyanis csak azokat a termékeket képes visszaváltani, amelyeken jól olvasható a vonalkód.

Kérdése van?
Forduljon bizalommal szakértő kollégánkhoz

Hírek

A Niveus Consulting Group közleménye az áfa beszedésének hatékonyságáról.

Továbbra is döbbenetes a magyar áfafegyelem December 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről* szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozza fel az adatokat. Figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben a 2020-as becslés még 6,1%-os áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték még ennél is egy nagyságrendel jobb, 5,1% lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

Brexit – a brit üzleti partnereket továbbra sem árt kifizetni

2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból és ez nem csak a kint dolgozó magyarokat, hanem a cégeket is érinti. Az utóbbi évtizedekben az EU egy jól működő rendszert alakított ki arra az esetre, ha egy külföldi vállalat tartozik egy magyarnak, vagy fordítva. Ez gyökeresen megváltozhat a...

Kapcsolat

+36 30 678 9794

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!