A Niveus Consulting Group közleménye a 2021-es adóbevételek alakulásáról

A január-november között beszedett adómennyiség jelentősen meghaladja az ugyanerre az időszakra tervezett számokat, a kiemelkedő áfabevételek alapján pedig nagyon jól alakult a belföldi fogyasztás.

A Magyar Államkincstár által közzétett adóbevételi adatok alapján is jól teljesített a magyar gazdaság 2021-ben, a január-november között beszedett adómennyiség jelentősen meghaladja az ugyanerre az időszakra tervezett bevételi számokat – jelentette ki Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere. A szakemberrel az első 11 hónap teljesülési adatait tekintettük át az éves eredeti és módosított költségvetési előirányzathoz képest, és ahogyan táblázatunkból is kitűnik, egyes adónemekben, például az általános forgalmi adónál az éves tervezett összeg már november végéig beérkezett.

Az áfabevételek azért is kiemelkedőek, mert a január-novemberi adatok meghaladják nem csak az eredetileg tervezett, hanem a módosított, 14 százalékkal magasabb éves előirányzatot is. Ez azt mutatja, hogy nagyon jól alakult a belföldi fogyasztás mértéke, az áfa ugyanis szinte kizárólag a belföldön fogyasztott javakat terheli, a külföldre értékesített termékek, szolgáltatások rendszerint mentesülnek az áfa alól – mondta Fischer Ádám.

A személyi jövedelemadó kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a 2021-ben befizetett összegből – amely novemberig 2612 milliárd forintot jelentett – nagyjából 600 milliárd forintot visszakapnak a gyermeket nevelő szülők február 15-ig, tehát az állam a tavalyi szja-bevételeinek több mint ötödéről mond le, ami amúgy szinte megegyezik a társasági adóból beszedett összeggel.

„Utóbbi esetében érdekes, hogy ebben az adónemben módosított a legnagyobbat a kormány a tervezett bevételeken, 17 százalékkal csökkentve az eredeti előirányzatot. Ehhez képest a november végéig beérkezett tao-bevételek majdnem elérik az eredetileg tervezett 538 milliárd forintot” – fűzte hozzá Fischer Ádám, aki szerint sokatmondó, hogy a jelentősebb adónemeket tekintve a kisadózók tételes adója maradt el a leginkább az előirányzathoz képest, a novemberig beérkezett befizetések időarányosan 40 százalékkal. A szakember úgy véli, ez arra utalhat, hogy bevált a szigorítás, és a katásokra az egy megbízótól származó, 3 millió forintot meghaladó bevételre kivetett különadó megtette hatását, sokan kiléptek a kata alól és más adózási módra tértek át.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke korábban a VG-nek úgy fogalmazott, elsősorban a gazdasági növekedésnek és a jóléti juttatásoknak köszönhető a költségvetési befizetések megugrása, az infláció pedig csak kisebb részben magyarázza az áfabevételek alakulását. Makrogazdasági elemzők azért annyiban árnyalták a képet, hogy a büdzsét előzetesen alulbecsülte a kabinet, amely alacsonyabb inflációval és GDP-növekedéssel számolt, mint a legfrissebb adatok alapján becsült 5,1 és 6,4 százalék.

A számvevőszék korábbi elnöke megemlítette, hogy a gazdaság kifehérítése miatt is egyre több befizetés érkezik az államkasszába, ami a Pénzügyminisztérium (PM) számítása szerint 2300 milliárd forintot jelent éves szinten. Szintén lapunknak beszélt arról Izer Norbert, a PM adóügyekért felelős államtitkára, hogy az adócsökkentéseknek és a gazdaságfehérítő intézkedéseknek hála a szürkegazdaságot mérő áfarést sikerült leszorítani a 2010-es 20 százalék feletti értékről 6 százalékra, ami a legtöbb nyugati országnál is jobb eredmény.

A magas belső keresletnek persze van negatív hatása is, ahogyan a lenti cikkünkben olvashatják, az ipari termelés nem tudja ellensúlyozni a behozatal bővülését, ami felfelé húzza az importot és rontja a termék-külkereskedelmi egyenleget.