Újabb adó, de ez nem rengeti meg a vállalkozásokat

01/02/2020

Miután lezárultak az év eleji indulással kapcsolatos feladatok a magyarországi cégeknél, nem árt, ha figyelembe veszünk egy olyan új adóváltozást, amelyet egy 2016-17-es európai direktíva alapozott meg.

Az ATAD (Anti Tax Avoidance Directive) - elfogadott nevén „anti tax” - egy intézkedéscsoport, mely az adóelkerülést, az agresszív nemzetközi adótervezés visszaszorítását és ennek érdekében a fejlett országok társasági adózásának az összehangolását tűzte zászlajára.

A direktívát az EU-s országok már az elmúlt három évben folyamatosan implementálják, sőt, Németország, tekintve, hogy az EU egyik vezető tőkeexportőre, már 2007-2009 között rendezte ezt a kérdést, Magyarország az utolsó lehetséges időpontban, 2020. január 1-jével integrálta adórendszerébe. Ez azt jelenti, hogy ez először a cégek 2021. májusi társasági adóbevallásában fog megjelenni.

Mi az az exit tax?

Magyar szinonimája a tőkekivonási adó, amely akkor merül fel, ha egy társaság az üzletvezetésének helyét, eszközeit, üzleti tevékenységét részben vagy egészben külföldre helyezi, és az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke magasabb, mint az eladási ár. Továbbá, ha egy cég nem piaci értéken adja el tevékenységét, eszközeit, hanem annál alacsonyabb áron, akkor ezt a különbséget is adóztatni fogják – foglalja össze Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.

Kapcsolt vállalkozásoknál a transzferár szabályokon keresztül a fenti tranzakciók már korábban is kezelve voltak, így ott az új adónem bevezetésének hatása lényegesen mérsékeltebb lesz – emelte ki Bagdi Lajos.

Hogyan kell fizetni?

Az adókötelezettség a tőkekivonáskor keletkezik, fizetni azonban nem azonnal kell. Az adózó választhatja azt, hogy az adó 20 százalékát fizeti csak meg az ügyletről szóló bevallás benyújtásakor, a többit további négy év alatt egyenlő részletben teszi meg.

A választás csak olyan esetben lehetséges, amikor EU-n vagy Európai Gazdasági Térségen belüli tőkekivonás valósul meg. Ha az áthelyezett eszközöket, tevékenységet értékesítik, vagy harmadik országba viszik, akkor az adófelfüggesztés megszűnik és a meg nem fizetett adóra az adókötelezettség azonnal beáll.

„Nem árt felkészülni az új adóra, de számottevő hatással nem számolunk a magyar vállalatok esetében, hiszen Magyarország döntően nem tőkeexportőr, sokkal inkább tőkeimportőr. Nem az a jellemző irány, hogy tőlünk megy ki a tőke, sokkal inkább hozzánk áramlik be.” – tette hozzá a Niveus szakértője.

Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Többé már nem lehet elbújni – nyilvános lesz a cégtulajdonos személye

A tényleges tulajdonosokra vonatkozó központi nyilvántartást magában foglaló jogszabályt – az Európai Uniós Irányelvekkel összhangban - 2021 májusában hirdették ki, ugyanakkor több fontos pontja idén lép hatályba. 2022. február 1-ével bővül azok köre, akik hozzáférhetnek a nyilvántartáshoz, július 1-ével pedig teljes lesz a transzparencia: bárki betekintést nyerhet és megnézheti, ki egy adott vállalkozás tulajdonosa. - hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

Fontos változás a földhivataloknál – új korszak jön az ingatlan-nyilvántartásban

2025-től élesedik az E-ingatlan-nyilvántartás, amely alapjaiban alakítja át az adásvételek menetét. Az új rendszer automatizált, elektronikus bejegyzéseket hoz, de ezzel együtt az eljárások is szigorodnak. „A bejegyzési sorrend merevebb lesz, a hibás kérelmek könnyebben visszautasíthatók. Az ügyfeleknek és jogi képviselőiknek ezért nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk” – mondta Halmos Tamás, a Niveus Legal egyik vezetője a @Pénzcentrumnak.

Újabb mérföldkő a GDPR-ban – Szükséges lehet a felülvizsgálat

Már lassan 3 év telt el a GDPR Rendelet (2016/679 EU Rendelet) alkalmazási időpontja óta. Az eltelt időszak tapasztalatai alapján az látszik, hogy, a magyar és a külföldi adatvédelmi hatóságok számos esetben ellenőrizték az egyes adatkezelők gyakorlatának megfelelőségét, illetve sokszor bírságot is kiszabtak. A nyilvánosan elérhető adatok alapján a bírságolások számában kizárólag Olaszország és Románia előzi meg Magyarországot az EU-ban – hívja fel a figyelmét a Niveus Consulting Group.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!