Újabb adó, de ez nem rengeti meg a vállalkozásokat

01/02/2020

Miután lezárultak az év eleji indulással kapcsolatos feladatok a magyarországi cégeknél, nem árt, ha figyelembe veszünk egy olyan új adóváltozást, amelyet egy 2016-17-es európai direktíva alapozott meg.

Az ATAD (Anti Tax Avoidance Directive) - elfogadott nevén „anti tax” - egy intézkedéscsoport, mely az adóelkerülést, az agresszív nemzetközi adótervezés visszaszorítását és ennek érdekében a fejlett országok társasági adózásának az összehangolását tűzte zászlajára.

A direktívát az EU-s országok már az elmúlt három évben folyamatosan implementálják, sőt, Németország, tekintve, hogy az EU egyik vezető tőkeexportőre, már 2007-2009 között rendezte ezt a kérdést, Magyarország az utolsó lehetséges időpontban, 2020. január 1-jével integrálta adórendszerébe. Ez azt jelenti, hogy ez először a cégek 2021. májusi társasági adóbevallásában fog megjelenni.

Mi az az exit tax?

Magyar szinonimája a tőkekivonási adó, amely akkor merül fel, ha egy társaság az üzletvezetésének helyét, eszközeit, üzleti tevékenységét részben vagy egészben külföldre helyezi, és az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke magasabb, mint az eladási ár. Továbbá, ha egy cég nem piaci értéken adja el tevékenységét, eszközeit, hanem annál alacsonyabb áron, akkor ezt a különbséget is adóztatni fogják – foglalja össze Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.

Kapcsolt vállalkozásoknál a transzferár szabályokon keresztül a fenti tranzakciók már korábban is kezelve voltak, így ott az új adónem bevezetésének hatása lényegesen mérsékeltebb lesz – emelte ki Bagdi Lajos.

Hogyan kell fizetni?

Az adókötelezettség a tőkekivonáskor keletkezik, fizetni azonban nem azonnal kell. Az adózó választhatja azt, hogy az adó 20 százalékát fizeti csak meg az ügyletről szóló bevallás benyújtásakor, a többit további négy év alatt egyenlő részletben teszi meg.

A választás csak olyan esetben lehetséges, amikor EU-n vagy Európai Gazdasági Térségen belüli tőkekivonás valósul meg. Ha az áthelyezett eszközöket, tevékenységet értékesítik, vagy harmadik országba viszik, akkor az adófelfüggesztés megszűnik és a meg nem fizetett adóra az adókötelezettség azonnal beáll.

„Nem árt felkészülni az új adóra, de számottevő hatással nem számolunk a magyar vállalatok esetében, hiszen Magyarország döntően nem tőkeexportőr, sokkal inkább tőkeimportőr. Nem az a jellemző irány, hogy tőlünk megy ki a tőke, sokkal inkább hozzánk áramlik be.” – tette hozzá a Niveus szakértője.

Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint - foglalja össze a Niveus Consulting Group.

Nem ússzák meg az adót az USA-ban élő magyar állampolgárok

2024. január 1-jével hatályát vesztette az USA és Magyarország között kötött kettős adóztatást kizáró egyezmény. Ennek következtében az USA-ban élő magyar állampolgároknak előfordul, hogy a magyar személyi jövedelemadózási szabályok szerint is adózniuk kell. A Niveus együttműködő ügyvédje, Fischer Ádám szerint ez azokat érinti, akik csak magyar állampolgársággal rendelkeznek, vagy akik megtartották magyar lakcímüket. A részleteket és az érintettek legfontosabb teendőit az alábbi linken olvashatják:

Végre megnyílnak az EU-s pénzcsapok, de nem mindenkinek jut forrás

Várhatóan idén nyáron indul újra a pályázati dömping, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Így várhatóan hamarosan nyílnak az operatív programok pályázatai. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői. Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz! A többi forrás várható felhasználásáráról a lenti cikkben találhat további információkat!

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!