Újabb adó, de ez nem rengeti meg a vállalkozásokat

01/02/2020

Miután lezárultak az év eleji indulással kapcsolatos feladatok a magyarországi cégeknél, nem árt, ha figyelembe veszünk egy olyan új adóváltozást, amelyet egy 2016-17-es európai direktíva alapozott meg.

Az ATAD (Anti Tax Avoidance Directive) - elfogadott nevén „anti tax” - egy intézkedéscsoport, mely az adóelkerülést, az agresszív nemzetközi adótervezés visszaszorítását és ennek érdekében a fejlett országok társasági adózásának az összehangolását tűzte zászlajára.

A direktívát az EU-s országok már az elmúlt három évben folyamatosan implementálják, sőt, Németország, tekintve, hogy az EU egyik vezető tőkeexportőre, már 2007-2009 között rendezte ezt a kérdést, Magyarország az utolsó lehetséges időpontban, 2020. január 1-jével integrálta adórendszerébe. Ez azt jelenti, hogy ez először a cégek 2021. májusi társasági adóbevallásában fog megjelenni.

Mi az az exit tax?

Magyar szinonimája a tőkekivonási adó, amely akkor merül fel, ha egy társaság az üzletvezetésének helyét, eszközeit, üzleti tevékenységét részben vagy egészben külföldre helyezi, és az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke magasabb, mint az eladási ár. Továbbá, ha egy cég nem piaci értéken adja el tevékenységét, eszközeit, hanem annál alacsonyabb áron, akkor ezt a különbséget is adóztatni fogják – foglalja össze Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.

Kapcsolt vállalkozásoknál a transzferár szabályokon keresztül a fenti tranzakciók már korábban is kezelve voltak, így ott az új adónem bevezetésének hatása lényegesen mérsékeltebb lesz – emelte ki Bagdi Lajos.

Hogyan kell fizetni?

Az adókötelezettség a tőkekivonáskor keletkezik, fizetni azonban nem azonnal kell. Az adózó választhatja azt, hogy az adó 20 százalékát fizeti csak meg az ügyletről szóló bevallás benyújtásakor, a többit további négy év alatt egyenlő részletben teszi meg.

A választás csak olyan esetben lehetséges, amikor EU-n vagy Európai Gazdasági Térségen belüli tőkekivonás valósul meg. Ha az áthelyezett eszközöket, tevékenységet értékesítik, vagy harmadik országba viszik, akkor az adófelfüggesztés megszűnik és a meg nem fizetett adóra az adókötelezettség azonnal beáll.

„Nem árt felkészülni az új adóra, de számottevő hatással nem számolunk a magyar vállalatok esetében, hiszen Magyarország döntően nem tőkeexportőr, sokkal inkább tőkeimportőr. Nem az a jellemző irány, hogy tőlünk megy ki a tőke, sokkal inkább hozzánk áramlik be.” – tette hozzá a Niveus szakértője.

Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

E-áfa: kötelezővé válásához elengedhetetlen az adózói igények teljes körű kiszolgálása

Az idei év általános forgalmi adóval kapcsolatos legfontosabb újdonsága az adóhatóság e-áfa-rendszerének januári bevezetése volt, amellyel új korszak nyílt a bevallási kötelezettségek teljesítése terén. Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetőjével arra kereste a Világgazdaság a választ, hogy az elmúlt háromnegyed év tükrében hogyan vált be eddig a NAV e-áfa-rendszere. Mik az adózói tapasztalatok? A részletek az alábbi cikkben találhatók

Elvileg januártól jönne az e-nyugta, ám még rengeteg a kérdőjel

Az e-nyugta bevezetését a tavaly őszi adócsomag óta várják a vállalkozások. A NAV egyelőre nem adott tájékoztatást a fejleményekről, így az új rendszer bevezetésének időpontja egyelőre kérdéses. A bevezetésig még előfordulhat, hogy bizonyos körben esetleg kivételt alkalmaznak vagy további haladékot adnak az áttérésre, akikre viszont kötelezően vonatkozik majd az e-nyugtakiállítási kötelezettség, azok kénytelenek lesznek előbb-utóbb gondoskodni a megfelelő eszközről – a 24.hu-nak erről a témáról beszél a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője, Antretter Erzsébet.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!