Újabb adó, de ez nem rengeti meg a vállalkozásokat

01/02/2020

Miután lezárultak az év eleji indulással kapcsolatos feladatok a magyarországi cégeknél, nem árt, ha figyelembe veszünk egy olyan új adóváltozást, amelyet egy 2016-17-es európai direktíva alapozott meg.

Az ATAD (Anti Tax Avoidance Directive) - elfogadott nevén „anti tax” - egy intézkedéscsoport, mely az adóelkerülést, az agresszív nemzetközi adótervezés visszaszorítását és ennek érdekében a fejlett országok társasági adózásának az összehangolását tűzte zászlajára.

A direktívát az EU-s országok már az elmúlt három évben folyamatosan implementálják, sőt, Németország, tekintve, hogy az EU egyik vezető tőkeexportőre, már 2007-2009 között rendezte ezt a kérdést, Magyarország az utolsó lehetséges időpontban, 2020. január 1-jével integrálta adórendszerébe. Ez azt jelenti, hogy ez először a cégek 2021. májusi társasági adóbevallásában fog megjelenni.

Mi az az exit tax?

Magyar szinonimája a tőkekivonási adó, amely akkor merül fel, ha egy társaság az üzletvezetésének helyét, eszközeit, üzleti tevékenységét részben vagy egészben külföldre helyezi, és az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke magasabb, mint az eladási ár. Továbbá, ha egy cég nem piaci értéken adja el tevékenységét, eszközeit, hanem annál alacsonyabb áron, akkor ezt a különbséget is adóztatni fogják – foglalja össze Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.

Kapcsolt vállalkozásoknál a transzferár szabályokon keresztül a fenti tranzakciók már korábban is kezelve voltak, így ott az új adónem bevezetésének hatása lényegesen mérsékeltebb lesz – emelte ki Bagdi Lajos.

Hogyan kell fizetni?

Az adókötelezettség a tőkekivonáskor keletkezik, fizetni azonban nem azonnal kell. Az adózó választhatja azt, hogy az adó 20 százalékát fizeti csak meg az ügyletről szóló bevallás benyújtásakor, a többit további négy év alatt egyenlő részletben teszi meg.

A választás csak olyan esetben lehetséges, amikor EU-n vagy Európai Gazdasági Térségen belüli tőkekivonás valósul meg. Ha az áthelyezett eszközöket, tevékenységet értékesítik, vagy harmadik országba viszik, akkor az adófelfüggesztés megszűnik és a meg nem fizetett adóra az adókötelezettség azonnal beáll.

„Nem árt felkészülni az új adóra, de számottevő hatással nem számolunk a magyar vállalatok esetében, hiszen Magyarország döntően nem tőkeexportőr, sokkal inkább tőkeimportőr. Nem az a jellemző irány, hogy tőlünk megy ki a tőke, sokkal inkább hozzánk áramlik be.” – tette hozzá a Niveus szakértője.

Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Kiderült, hogy mennyivel nő majd a bruttó és a nettó minimálbér 2025-ben.

De vajon a minimálbér-emelésnek milyen hatása lesz a vállalkozásokra és a költségvetésre? @Bagdi Lajos, a @Niveus partnere a @nlc.hu oldalán erről beszél részletesen.

Belépőjegy 5%-os áfakulccsal: ki járna jól, a szervező, a zenész vagy esetleg a közönség?

A fesztiválok elmaradása miatt, a zenészek megsegítése érdekében a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) a koncertek belépőjegyeire kedvezményes, öt százalékos áfa bevezetését kéri. A Niveus Consulting Group azt járta körbe, kinek jelenthetne ez valós előnyt, illetve léphet-e egyaltalán áfaügyben a kormány.

Közzétette a kormány, hogyan nyúlna hozzá az adórendszerhez

Kijött a jövő évi adócsomag-tervezete, csökkenhet a vállalkozások adminisztratív terhe, a 2026-ig duplájára emelkedő családi adókedvezmény több mint 902 milliárddal apasztja majd a költségvetést. Az adótörvények módosítását célzó törvénycsomag társadalmi egyeztetésére a Pénzügyminisztérium egy hetet adott. A társadalmi vitára bocsátás üdvözlendő, végleges jogszabály november közepére várható – kommentálta a tervezetet Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A Niveus egyéb észrevételeit a HVG cikkében olvashatják:

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!