Sajtóközleményünk a NAV ellenőrzési gyakorlatáról

19/09/2023

Egyre több adót szednek be

 

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 3 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2022 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy az adóhatóság és az adózók közül az utóbbiak fordulnak leginkább a Kúriához fellebbvitelezés miatt.

 

Egyre több adót szednek be

 

2020-ban 15 812,9-, 2021-ben 17 573,1-, 2022-ben 20 601,8 milliárd forint adót szedett be a NAV.

2020-as éves adóbevételek alakulását jelentősen befolyásolta a COVID-19 járvány gazdasági szereplőkre gyakorolt negatív hatása, és az azok kezelésére hozott gazdaságvédelmi intézkedések.

2021-ben a növekedés legfőbb oka – a mérsékelt bázisadatokon túl – a termelői és fogyasztói árak emelkedése volt, ezen kívül az év második felében, a járványhelyzet javulásával a gazdálkodási feltételek pozitívan változtak.

A 2022-es bevételekből a jelentős többlet részben ebből származik:
• a foglalkoztatáshoz kötődő adónemek vártnál magasabb teljesítéséből (prognózist meghaladó bérnövekedés és kedvező munkaerőpiaci folyamatok),
• a vártnál magasabb inflációs és belső fogyasztásipályából (az áfa-előirányzat több, mint 1 000 milliárd forinttal teljesült túl), valamint
• a 2022-es adóintézkedésekből, extraprofitadókból

 

Az ÁFA a figyelem középpontjában

Az ellenőrzési megállapítások leggyakoribb adóneme mindhárom vizsgált évben az ÁFA volt. 2020-ban a megállapítások 87,35%-a volt ÁFA-val kapcsolatos, 2021-ben ez a szám 89,5% volt, míg 2022-ben 90,6%-ra emelkedett az ÁFA-val kapcsolatos megállapítások száma. A megállapítások értéke folyamatosan nő – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

 

Az adózók előszeretettel mennek Kúriához

Kúriához vitt ügyekből 2022-ben volt a legkevesebb, ezzel együtt itt volt a legalacsonyabb a

NAV javára ítélt döntések aránya, ám a maga 62,2%-ával még így is jócskán meghaladta az ítéletek felét. Mindhárom évben az adózók fordultak inkább a Kúriához a döntésekkel szemben, ám 2020-ban és 2021-ben közel annyiszor nyújtottak be az adózók felülvizsgálati kérelmet, mint az Adóhatóság.

 

Ezzel együtt az is látszik, hogy a lefolytatott adóellenőrzések számához képest elhanyagolható azon ügyek száma, ami eljut a legfelsőbb bírói fórum elé. Ennek oka részben az, hogy az adóvizsgálatoknak egy része eleve ún. jogkövetési vizsgálat, amely nem állapít meg adóhiányt csak rögzíti a tényállást és az esetleges jogsértést. De még az adóvizsgálatok esetében is gyakran elfogadják az adózók az adóhatóság döntését – hangsúlyozta Bagdi Lajos.

 

 

 

 

 

Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Jön az új Transzferár Rendelet, jelentős változások várhatóak

Társadalmi egyeztetésre bocsájtották az új Transzferár Rendeletet a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei! Az új Transzferár Rendelet néhány ponton csökkenteni fogja az adminisztrációs terhet (a 100 millió Ft-os dokumentációs értékhatár 150 millió Ft-ra nő, a Fődokumentum készítés alól mentesülnek az 500 millió Ft összérték alatti kapcsolt tranzakciókkal rendelkező adózók, új, egyszerűsített dokumentáció készítési lehetőségek nyíltak meg), ugyanakkor a Helyi dokumentum tartalmi követelményei tovább növekednek majd (részletes összehasonlíthatósági elemzés, DEMPE teszt, Hasznossági teszt készítésére lesznek kötelezettek az adózók)

Adóváltozások – Mikor jöhetnek, és mit jelenthetnek a vállalkozásoknak?

További irányokat vizsgál a kormány az adóegyszerűsítés terén. Az áfamentesség határának 18 millió forintra és a kiva értékhatárának 5-10 milliárd forintra emelése a céljuk. @Fischer Ádám, a @Niveus együttműködő jogi partnere a @vg.hu megkeresésre elmondta, hogy az áfamentesség értékhatárának megemelése – akár 18 millió forintra, vagy az EU által engedélyezett 30 millió forintra – már most is megvalósítható lenne. Azonban a tapasztalatok szerint az ilyen horderejű módosításokat jellemzően január 1-jével vezetik be, ezért 2026. január 1-je tűnik reális céldátumnak.

EUB-ítélet az elkésett számlák áfalevonásáról

Az Európai Unió Bírósága ismét magyar áfagyakorlatot érintő kérdésben hozott döntést. Az ítélet az elkésett számlák, az elévülési szabályok és az adólevonási jog kapcsolatát érinti, és várhatóan hatással lehet a jövőbeni hazai jogalkalmazásra.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!