Sajtóközleményünk a NAV ellenőrzési gyakorlatáról

19/09/2023

Egyre több adót szednek be

 

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 3 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2022 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy az adóhatóság és az adózók közül az utóbbiak fordulnak leginkább a Kúriához fellebbvitelezés miatt.

 

Egyre több adót szednek be

 

2020-ban 15 812,9-, 2021-ben 17 573,1-, 2022-ben 20 601,8 milliárd forint adót szedett be a NAV.

2020-as éves adóbevételek alakulását jelentősen befolyásolta a COVID-19 járvány gazdasági szereplőkre gyakorolt negatív hatása, és az azok kezelésére hozott gazdaságvédelmi intézkedések.

2021-ben a növekedés legfőbb oka – a mérsékelt bázisadatokon túl – a termelői és fogyasztói árak emelkedése volt, ezen kívül az év második felében, a járványhelyzet javulásával a gazdálkodási feltételek pozitívan változtak.

A 2022-es bevételekből a jelentős többlet részben ebből származik:
• a foglalkoztatáshoz kötődő adónemek vártnál magasabb teljesítéséből (prognózist meghaladó bérnövekedés és kedvező munkaerőpiaci folyamatok),
• a vártnál magasabb inflációs és belső fogyasztásipályából (az áfa-előirányzat több, mint 1 000 milliárd forinttal teljesült túl), valamint
• a 2022-es adóintézkedésekből, extraprofitadókból

 

Az ÁFA a figyelem középpontjában

Az ellenőrzési megállapítások leggyakoribb adóneme mindhárom vizsgált évben az ÁFA volt. 2020-ban a megállapítások 87,35%-a volt ÁFA-val kapcsolatos, 2021-ben ez a szám 89,5% volt, míg 2022-ben 90,6%-ra emelkedett az ÁFA-val kapcsolatos megállapítások száma. A megállapítások értéke folyamatosan nő – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

 

Az adózók előszeretettel mennek Kúriához

Kúriához vitt ügyekből 2022-ben volt a legkevesebb, ezzel együtt itt volt a legalacsonyabb a

NAV javára ítélt döntések aránya, ám a maga 62,2%-ával még így is jócskán meghaladta az ítéletek felét. Mindhárom évben az adózók fordultak inkább a Kúriához a döntésekkel szemben, ám 2020-ban és 2021-ben közel annyiszor nyújtottak be az adózók felülvizsgálati kérelmet, mint az Adóhatóság.

 

Ezzel együtt az is látszik, hogy a lefolytatott adóellenőrzések számához képest elhanyagolható azon ügyek száma, ami eljut a legfelsőbb bírói fórum elé. Ennek oka részben az, hogy az adóvizsgálatoknak egy része eleve ún. jogkövetési vizsgálat, amely nem állapít meg adóhiányt csak rögzíti a tényállást és az esetleges jogsértést. De még az adóvizsgálatok esetében is gyakran elfogadják az adózók az adóhatóság döntését – hangsúlyozta Bagdi Lajos.

 

 

 

 

 

Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Szia, KATA vagyok

Mintha mindig is létezett volna a KATA, pedig csak 2013 óta ismerjük ezt az egyszerűsített adót. A népszerűsége töretlen, nem véletlenül. Minimális adminisztráció, minimális adó. Ezért is keltett felzúdulást, amikor tavaly decemberben a KATA szigorításáról cikkeztek. Pedig erre akár szükség is lehet: a KATA jelen formájában nem mindig igazságos, a pozitívumok az elmúlt 7 évben eltünedeztek. Kérdés, hogyan lehetne úgy változtatni, hogy csak a visszaéléseket szűrjék ki, az előnyöket megőrizzék.

Végre megnyílnak az EU-s pénzcsapok, de nem mindenkinek jut forrás

Várhatóan idén nyáron indul újra a pályázati dömping, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Így várhatóan hamarosan nyílnak az operatív programok pályázatai. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői. Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz! A többi forrás várható felhasználásáráról a lenti cikkben találhat további információkat!

Távmunka vagy hibrid munkarend: jogi csapdák és adómentes lehetőségek 2026-ban

A távmunka és a hibrid munkarend ma már alapvető működési forma – a jogi és adózási keretek azonban sokszor nincsenek ehhez igazítva. Mi számít valójában távmunkának? Mikor adható adómentes költségtérítés? És milyen kockázatot jelent, ha a gyakorlat nincs összhangban a jogszabályokkal? A cikk bemutatja a legfontosabb különbségeket, tipikus hibákat és azokat a lehetőségeket, amelyekkel a rendszer szabályosan és hatékonyan működtethető.

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!