A Világgazdaság elemzése a 2022-es magyar költségvetésről, benne a Niveus Consulting Group elemzése az adóbevételek alakulásáról

A számok nem hazudnak: 1600 milliárdos lyukat ütött a magyar költségvetésen az Európai Unió

Kiadvány:  vg.hu

Dátum: 2023.01.31

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/01/a-szamok-nem-hazudnak-1600-milliardos-lyukat-utott-a-magyar-koltsegvetesen-az-europai-unio

Szerző: Klein Ron

A pénzforgalmi hiány 72,4 százalékát az államadósság kamatterhei, valamint az uniós források akadozása adta a tavalyi évben. A két tétel súlya 2021-ben még csak 41,2 százalék volt.

Nemcsak fejnehéz, hanem farnehéz is volt tavaly a költségvetés – jelentette ki a Világgazdaság érdeklődésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. A szakértő szerint az év elején a kormányzati keresletösztönző intézkedések, míg az év végén az energiaválság költségei dobták meg a deficitet. Az államkassza végül 4753,4 milliárd forint pénzforgalmi hiányt halmozott fel, amely az éves előirányzat másfélszerese volt. Ezzel kapcsolatban Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere megjegyezte, nem meglepetés, egyrészről a szomszédban zajló háború és az energiaválság miatt, másrészről erre utalt már az őszi EDP (Excessive Deficit Procedure) jelentés is. A végleges adat azonban annál is magasabb lett, mint azt előrejelezték, valószínűleg az energiaszámla által okozott kiadások emelkedése miatt.

Molnár Dániel hangsúlyozta, az eredményszemléletű hiány ezzel együtt is mérséklődhetett 2021-hez képest – a rendkívüli gázvásárlás nélkül – 2,2 százalékponttal, 4,9 százalékra. Az ESA-hiány kedvezőbb alakulásában jelentős szerepet játszik, hogy a gyermeket nevelő szülőknek járó szja-visszatérítés ESA-szemléletben még a 2021-es, míg pénzforgalmi szemléletben a 2022-es deficit terhére került elszámolásra, illetve hogy az uniós források beérkezésének akadozása csak a pénzforgalmi hiányban jelenik meg.

A költségvetés bevételei tavaly 18,7, míg kiadásai 15,6 százalékkal emelkedtek 2021-hez képest. Bevételi oldalon kiemelendők a gazdálkodó szervezetek befizetései, amely tételsor 53 százalékos bővülést mutatott. Ennek csak egy része köthető az extraprofitadókhoz, tekintve, hogy 30 százalék feletti növekedést mutatott a társasági adó és a kisvállalati adó is. 

A különadókból származó bevétel meghaladta a 800 milliárd forintot

Különadókból (bankadó, bányajáradék, energiaellátók jövedelemadója, kiskereskedelmi adó, távközlési adó, biztosítási adó, légitársaságok hozzájárulása) 821,8 milliárd forint többletbevétele keletkezett a költségvetésnek. A fogyasztáshoz kapcsolt adók közül az áfabevételek 27,1 százalékkal nőttek – a fogyasztás bővülése és az emelkedő infláció nyomán –, míg a jövedékiadó-bevételek kismértékben, 1,1 százalékkal csökkentek, köszönhetően az üzemanyagoknál az év elején alkalmazott alacsonyabb adómértéknek.

Bagdi Lajos az áfával kapcsolatban megjegyezte, a magas infláció hatása áprilistól már megjelent a bevételi oldalon, egyúttal a rezsicsökkentés átdolgozása (csak az átlagfogyasztásig támogatott) és a gyengébb forint okozta importár-növekedés szintén kedvezően hatott az áfabevételekre.

A Niveus szakértője a bevételeket elemezve arra is rámutatott, hogy az alulteljesítő regisztrációs adó a kevesebb újautó forgalomba helyezésekre (csiphiány, alapanyag-ellátási problémák, háború), míg a némileg elmaradó jövedéki adó az üzemanyagra bevezetett hatósági árra vezethető vissza.

A személyi jövedelemadó esetében a bevételek 3,6 százalékos mérséklődést mutatnak, amely mögött a családoknak visszautalt szja áll. A 685 milliárd forintos kiutalás nélkül ezen tételsor is 20 százalék feletti növekedést mutatna a keresetek emelkedése és a magas foglalkoztatási szint fennmaradása miatt.

Decemberben 213,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek az uniós programokhoz köthetően, amely a tavalyi évben a legmagasabb havi adat volt, a 12 havi teljesülés azonban ezzel együtt is 10,3 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, és az éves előirányzatnak is csak az 59 százaléka teljesült.

A teljes deficit harmadát okozta a vita az Európai Bizottsággal

Molnár Dániel rámutatott, szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a tavalyi év során 11,8 százalékkal folyt be több az államkasszába, mint a megelőző évben, vagyis a béremelkedés és a foglalkoztatás ezen a tételsoron is kompenzálta az év eleji adócsökkentést. A szakértő elemzése alapján kiadási oldalon a lakástámogatások értéke 68,7 százalékkal 635,3 milliárd forintra emelkedett az otthonfelújítási támogatások nyomán elsősorban, míg a család- és szociálpolitikai támogatások értéke 6,0 százalékkal bővült. A költségvetési szervek kiadásai éves szinten 7,4 százalékkal nőttek, amely sort az év eleji gyors kiáramlást követően az év végén számottevő takarékoskodás jellemzett.

Bagdi Lajos hozzátette, többek között a rezsicsökkentés fenntartása és a vállalatmentő programok is növelték a kiadásokat. Főleg a rezsitámogatás miatt az egyedi és normatív támogatások háromszor nagyobbak lettek, és a költségvetési szervek kiadásai is 33 százalékkal nőttek az energiaárak okán.

Az uniós programok kiadásai 2991,7 milliárd forinton teljesültek, a megelőző évinél 33,4 százalékkal magasabban, csak minimálisan, 10 milliárd forinttal elmaradva a tervezettől. Ez egyben azt is jelenti, hogy az uniós források akadozása nyomán 1598 milliárd forint hiány keletkezett a költségvetésben, vagyis a teljes deficit harmada emiatt alakult ki

– mondta Molnár Dániel.

Érdemben, 49,2 százalékkal nőttek a kamatkiadások, 2100 milliárd forint fölé, amelyhez képest a kamatbevételek növekedési üteme ugyan magasabb volt (91,3 százalék), de azok mértéke érdemben kisebb (256 milliárd forint). A kamategyenleg tehát 1844,6 milliárd forintot adott a hiányból, a teljes deficit 38,8 százalékát.

Vagyis a pénzforgalmi hiány 72,4 százalékát az államadósság kamatterhei, valamint az uniós források akadozása adta a tavalyi évben. A két tétel súlya 2021-ben még csak 41,2 százalék volt.

A magasabb kamatkörnyezet is szűkíti a költségvetés mozgásterét

A Makronóm Intézet elemzőjének összegzése alapján tehát az Európai Bizottsággal való viták, valamint a szigorodó kamatkörnyezet az energiaárak emelkedése nélkül is jelentősen mérsékelték a költségvetési mozgásteret.

Vegyes képet mutatott a 2022-es év a költségvetés helyzetét tekintve. A kormány év eleji keresletélénkítő intézkedései érdemi deficitet eredményeztek pénzforgalmi szemléletben, amelyet alapesetben a gazdasági növekedés, a bérdinamika folytán növekvő adóbevételek részben kompenzáltak volna. Ezt segítette továbbá az infláció gyorsulása is, elsősorban az áfabevételeken keresztül. Ugyanakkor az uniós források akadozása, a szigorodó kamatkörnyezet, a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartásának vállalása szükségessé tette az extraprofitadók bevezetését, az állami kiadások visszafogását, valamint egyes beruházások elhalasztását a hiány elszabadulásának megakadályozása érdekében – összegzett Molnár Dániel, aki az idei év kockázataival kapcsolatban hozzátette, az energiaválság, illetve a magasabb kamatkörnyezet hatása továbbra is fennáll, és kérdéses, hogy mikortól érkezhetnek nagyobb volumenben uniós források. Szűkíti továbbá a költségvetési mozgásteret a gazdasági lassulás is.