Niveus hírlevél – 2021. június

2021-06-01
  1. július 1-jével hatályba lépnek az e-kereskedelmi áfa csomag rendelkezései. 2021. május 21-én kihirdetésre került az úgynevezett ATAD törvény, amely megteremtette a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásának jogszabályi hátterét. Kormányzati bejelentés alapján a gyermeke(ke)t nevelő szülők visszakaphatják 2022 év elején azt a személyi jövedelemadót, amit 2021-ben befizettek a költségvetésbe. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.

 

Július 1-jével hatályba lép az e-kereskedelmi áfa csomag

Az eredetileg tervezetthez képest fél éves csúszással, 2021. július 1-jén hatályba lépnek az e-kereskedelemmel kapcsolatos új szabályok. Az e-kereskedelmi áfa csomag rendelkezései a nem adóalanyoknak történő értékesítéseket érintik, azaz az úgynevezett B2C (vállalkozás-fogyasztó) relációban alkalmazandók, B2B-ben (vállalkozás-vállalkozás) nem.

Az új szabályok alapján csak akkor kerülhető ki a távértékesítés tényállás, ha a terméket maga a vevő fuvarozza, vagy fuvaroztatja és az eladó a fuvarozásban sem közvetve, sem közvetlenül nem vesz részt.

Eddig nem volt definiálva a távértékesítés az Áfa tv-ben, csak a teljesítési hely szabályoknál került meghatározásra, hogy milyen esetekben alkalmazható a termékértékesítés teljesítési helyére vonatkozó speciális szabály. 2021. július 1-től viszont két új definíció kerül az Áfa tv.-be: a termék közösségen belüli távértékesítése és a harmadik államból importált termék távértékesítése. A két fogalom között a döntő különbség, hogy a termék feladásának helye EU tagállam vagy harmadik ország.

  1. július 1-től a 150 euró alatti belső értékű importált küldemények, illetve a harmadik országos eladók közösségen belüli távértékesítése esetén a platformoknak az általuk elősegített értékesítések esetében adófizetési kötelezettsége keletkezik, amire vonatkozóan korlátozott felelősségük van. Ha ugyanis a platform téves információ miatt nem teljesíti megfelelően az adókötelezettséget, és igazolni tudja, hogy nem tudta, hogy ez az információ helytelen, akkor elkerülheti a szankciókat.

Továbbá, az új szabályozás kiterjeszti a mostanáig csak a távolról nyújtható szolgáltatások (telekommunikációs-, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások) esetében alkalmazható egyablakos rendszert a Közösség tagállamában, nem adóalanynak nyújtott szolgáltatás utáni, illetve a Közösségen belüli távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettség teljesítésére.

  1. július 1-től megszűnik a 22 euró alatti termékek import áfa mentessége, így az Európai Unión kívülről érkező minden termék után általános forgalmi adót kell fizetni, függetlenül annak értékétől, ugyanakkor a 150 euró alatti áruk továbbra is vámmentesek maradnak. 2021. július 1-től két új lehetőség áll a rendelkezésre a 150 euró alatti belső értékű termékekhez kapcsolódó áfa megfizetésére.

Az egyik lehetőség, hogy az Európai Unión kívüli eladók, ha az EU több tagállamába is értékesítenek, regisztrálhatnak az IOSS (Import One Stop Shop) rendszerbe. Ekkor a vevők a vásárláskor megfizetik az eladónak a termék áfáját. Az IOSS-rendszert használó eladónak elég egy tagállamban bejelentkeznie, és a vásárlótól beszedett áfát oda befizetnie, a befolyt áfát a tagállami vámhatóságok az áru rendeltetési helye szerint elosztják egymás között.

A másik lehetőség, hogy a szállítmányozók a különös szabályozás (SA – Special Arrangement) alkalmazásával egyszerűsíthetik az áfafizetést, ha ennek használatát előzetesen bejelentik a hivatalnak. A különös szabályozás csak akkor lehetséges, ha a vámeljárás ugyanabban a tagállamban van, ahol a küldemény címzettje is. Az SA alkalmazásakor az áfát a küldemény kézbesítéskor a szállítmányozó szedi be a címzettől, majd időszakonként összevontan bevallja és megfizeti az adóhivatalnak.

Ha sem az eladó, sem a fuvarozó nem alkalmazza a könnyítéseket, az áfát a címzettnek a behozatali vámeljáráskor kell megfizetnie.  

tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása

  1. május 21-én került kihirdetésre a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad törvény), amellyel a hazai jogalkotó - a pénzmosás megelőzéséről szóló Európai Uniós Irányelvekkel összhangban - megteremtette a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásának (a továbbiakban: Nyilvántartás) jogszabályi hátterét.

Az Afad törvény számos esetben visszautal a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) foglaltakra, így azok együttes értelmezése válik szükségessé.

Az Afad törvény alapján tényleges tulajdonosra vonatkozó adatszolgáltatónak minősül majdnem mindegyik, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben nevesített gazdálkodó szervezet, ezen túl a bizalmi vagyonkezelő, valamint azok a részben állami vagy önkormányzati tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25%-ban nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Az előzetes változat alapján a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatókat, a második verzió alapján magukat az adatszolgáltatókat terhelte volna a tényleges tulajdonosok adatainak Nyilvántartásba való bejelentése. Ugyanakkor a végleges változat alapján az adatszolgáltatók elsődleges feladata, hogy kötelesek a tényleges tulajdonosaikról megfelelő, pontos és naprakész információkat beszerezni és nyilvántartani, valamint a tényleges tulajdonosok is kötelesek lesznek rendelkezésre bocsátani valamennyi olyan információt, amelyekre ezen kötelezettségnek való megfelelés érdekében szükség van. Továbbá, a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók kötelesek az ügyfélkapcsolat vonatkozásában az ügyfélátvilágítás / adatellenőrzés kapcsán a megadott, illetve a Nyilvántartásban szereplő adatokat egyeztetni, az eltéréseket pedig 5 munkanapon belül jelezni az illetékes szervnek.

A tényleges tulajdonosi adatokat maguk a számlavezető bankok továbbítják a központi nyilvántartás felé. Ez több lépcsőben történik meg, elsőként az Afad törvény hatályba lépését követő 21 napon belül (azaz 2021. június 12-ig) a meglévő ügyfelek, 2021. október 1-től az új ügyfelek vonatkozásában, ezt követően pedig havi szinten.

A nyilvántartás felállításának és működtetésének felelőse a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV). Az első adatrögzítés során a NAV egy ún. nemzeti nyilvántartási számot, valamint egy ún. TT indexet rendel az adatszolgáltatóhoz, utóbbi értéke az első adatrögzítéskor 10 pont lesz. Amennyiben az index

  • 8 pont alá csökken, úgy az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai „bizonytalan” minősítést kapnak; míg amennyiben

 

  • 6 pont alá csökken, úgy az adatszolgáltató – a felszólítást követő sikertelen adatmódosítás / -megerősítés esetén - tényleges tulajdonosi adatai „megbízhatatlan” minősítést kapnak.

Amennyiben „megbízhatatlan” minősítéssel rendelkezne, úgy a NAV az adatszolgáltató nevét, adószámát, illetve a „megbízhatatlan” minősítést a honlapján közzéteszi.

Amennyiben 180 napot meghaladó ideig „bizonytalan” minősítéssel rendelkezne, úgy a NAV az adatszolgáltató nevét, adószámát és a „bizonytalan” minősítést honlapján közzéteszi.

A fentiek kapcsán fontos kiemelni, hogy a Nyilvántartáshoz

  • az adatszolgáltatók, illetve a tényleges tulajdonosok 2021. szeptember 1-től,

 

  • a Pmt. szerinti szolgáltatók, valamint az illetékes felügyeleti és nyomozóhatóságok, ügyészség, illetve bíróság 2022. február 1-től, míg

 

  • egyéb, harmadik személyek díj ellenében 2022. július 1-től

férhetnek hozzá.

 

  1. évi szja visszatérítés lehetősége

Tekintettel arra, hogy a gyereket nevelő családokat megviselte a koronavírus-járvány miatti válság, a miniszterelnök korábbi bejelentése szerint amennyiben sikerül elérni Magyarországon az 5,5 százalékos GDP növekedést, a gyermeket nevelő szülők visszakaphatják 2022 év elején azt az személyi jövedelemadót, amit 2021-ben befizettek a költségvetésbe.

A javaslat alapján minden gyereket nevelő és szja-t fizető adóalanynak jár az egyszeri visszatérítés, a dolgozó jövedelmi helyzetétől függetlenül. Ugyanakkor a visszatérítés összegének várhatóan lesz egy felső határa, 800 ezer forint lehet a legnagyobb összeg, amit egy személy visszakaphat. Két kereső esetén ez az összeg akár az 1,6 millió forintot is elérheti. Az érintettek a ténylegesen befizetett 2021. évi adójukat kaphatják vissza, amit csökkent például az igénybe vett családi adókedvezmény.

A tervek szerint tehát, ha sikerül elérni az 5,5 százalékos GDP növekedést, akkor megközelítően 1,1 millió család részesülhet a személyi jövedelemadó visszatérítésből.

A visszatérítés feltételeiről azonban még nincsenek további információk, ami már csak abból a szempontból is felvet kérdéseket, hogy a tényleges 2021. évi adókötelezettséget csak 2022. május 20-áig kell megállapítani, addig elméletileg a tényleges adó mértéke nem is lesz feltétlenül ismert.

 

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Share this page and start a discussion:

News

Számos módosítással fogadta el az Országgyűlés az őszi adócsomagot

Nagy várakozások övezték az őszi adócsomag parlamenti vitáját, elsősorban azt, hogy az utolsó pillanatban változtatnak-e a KATA január 1-jétől hatályos szabályozásán. Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest terjedelmes módosításokat fogadtak el, ezek is leginkább arra világítanak rá, mekkora változás várható jövőre az adóeljárásokban. A Niveus Consulting Group az érdemi módosításokat foglalta össze.

Read more

Niveus Consulting Group kommentár

További részletek derültek ki a gazdaságélénkítő csomagról – bíztató jelek A kormány mai sajtótájékoztatóján a tegnapi bejelentések után több részlet derült ki a tervezett gazdaságélénkítő lépésekről és ezek mindenképpen pozitívan értékelendőek. A csomag részben pótolja a kieső jövedelmet, ami egyaránt segíti a nehéz helyzetben lévő embereket és biztosítja az újrainduláshoz szükséges vásárlóerőt. Hosszú távon is örömteli a K+F munkahelyek és képzések támogatása, hiszen ez elősegíti, hogy a magyar gazdaság a válságot kihasználva egy komolyabb szerkezetátalakítást is végrehajtson. Az intézkedések a nemzetközi példákkal összevetve is megállják a helyüket.

Read more

Utolsó figyelmeztetés – változnak a jótállási szabályok

Jelentősen átalakul jövőre a jótállásra vonatkozó szabályozás, azon belül a fogyasztóra vonatkozó szabályok. A jótállással kapcsolatban egyébként is sok félreértésen alapuló legenda terjed- a Niveus Consulting Group segít eligazodni a szabályokon.

Read more