Niveus hírlevél – 2020. október

2020. október 12-én benyújtotta a kormány a 2021-es adócsomagot a parlamentnek. Októberi hírlevelünkben a jövő évre tervezett fontosabb változásokat foglaljuk össze, illetve szeretnénk felhívni a figyelmet a csoportos társasági adózással kapcsolatos közelgő határidőre és egy fontos Kúria döntésre.

Társasági adó

2021-től társasági adóban a következő változásokra lehet számítani:

• Megszűnne a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társasági adóalap csökkentő tétel 10 milliárd forintos felső korlátja.

• Nem lehetne igénybe venni az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményét „plug-in” hibrid személygépkocsik és elektromos személygépkocsik vásárlása után (kivéve a nagy rakodóterű személygépkocsikat).

• Szigorúbbá válnának a telephely szabályok és a külföldi személyeknek akkor is társasági adó telephelye keletkezne Magyarországon, ha munkavállalójukon vagy más velük jogviszonyban álló személyen keresztül 183 napot meghaladóan szolgáltatást nyújtanának Magyarországon. Továbbá, akkor is létrejönne a társasági adó telephely, ha a vonatkozó egyezmény telephely fogalmának megfelelne a végzett tevékenység, függetlenül a magyar szabályozás szerinti telephely fogalomtól.

• A vonatkozó számviteli előírások változása miatt az osztalék elengedéséhez kapcsolódó adóalap korrekció hatályon kívül kerülne.

• A jövőben csak az úgynevezett „valódi jogügyletekhez” kapcsolódó osztalék- és tőkenyereség-rész mentesülne az adózás alól. (Akkor valódi egy jogügylet, ha az elsődleges célja nem adóelőny elérése.) Ennek következtében az ellenőrzött külföldi társaságoknak is csak a nem valódi jogügyleteikhez kapcsolódó osztalék jövedelme és tőkenyeresége adózna Magyarországon.

• Kapcsolt vállalkozások közötti követelések esetében adatszolgáltatás helyett külön nyilvántartás készítése mellett lehetne a behajthatatlan követelésekkel csökkenteni a társasági adóalapot. A nyilvántartásnak az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról kell megfelelő részletezettséggel információkat tartalmaznia.

• A „tőkekivonási adó” (exit tax) esetében nem csak az üzletvezetés helyének, hanem a tevékenységvégzés helyének áthelyezése esetében is lehetőség lenne részletfizetésre.

Személyi jövedelemadó

• Már az idei évtől adómentes lenne a járványügyi szűrővizsgálat annak időpontjától függetlenül, vagyis a tavasszal végzett szűrővizsgálatokra is érvényes lenne visszamenőleg az adómentesség.

• A súlyosan fogyatékos magánszemélyek személyi kedvezménye jövőre a minimálbér egyharmadával csökkentené havonta az összevont adóalapot.

• A közszférában is évi 450 ezer forintra emelkedne a béren kívüli juttatások rekreációs keretösszege.

Általános forgalmi adó

• július 1-től az adózóknak lehetőségük lenne az áfa bevallási kötelezettségüket a NAV által elkészített bevallás tervezet elfogadásával vagy módosításával teljesíteniük. A bevallás tervezet elfogadásával a levonható adóval kapcsolatos nyilatkozattételi és a bejövő számlákkal kapcsolatos összesítő jelentés készítési kötelezettséget is teljesítenék az adózók.

• Megszűnne a belföldi fordított adózás a munkaerő-kölcsönzés esetében (kivéve meghatározott feltételek teljesítése esetén az építőiparon belüli munkaerő-kölcsönzést).

• Bizonyos feltételekkel 2022. december 31-éig visszatérhet az új építésű lakások 5 %-os áfa mertéke.

• Az uniós jognak való megfelelés érdekében 2021. július 1-től változni fognak az e-kereskedelemmel kapcsolatos áfa szabályok.

• Az adószám törlést követő ismételt megnyitása esetén az adószámtörlést megelőzően keletkezett előzetesen felszámított áfa esetében az adólevonási jog nem korlátozódna.

• január 1-től a nem adóalanyokkal szembeni behajthatatlan követelések áfájával is csökkenthető lenne utólag az áfa alap hasonló feltételekkel, mint az adóalany vevőkkel szembeni követelések esetében.

• január 1-től kibővülne a különös adóvisszatérítési eljárás alkalmazási köre azzal az esettel, amikor az adóalanyt az adósemlegesség elvébe ütközően terhelte fizetendő áfa, és az számára sem az ellenérték részeként sem más módon nem terül meg.

• Jövő évtől új rendelkezések segítenék az áfa csoport váltást.

• Egy pontosítás kerülne az áfatörvénybe, mely szerint, ha a továbbértékesítési cél miatt nincs levonási tilalom a személygépkocsi beszerzésre, akkor a személygépkocsi értékesítése nem lehet adómentes.

Helyi adók

• 2021-től a helyi adótörvény is tartalmazna transzferár szabályt és előírná a transzferár kiigazítás kötelezettségét, amennyiben az alkalmazott árak eltérnek a szokásos piaci ártól. Adóalap csökkentésre a transzferár szabályok alapján csak megfelelő nyilatkozat birtokában lenne lehetőség.

• 2021-től változnának a helyi iparűzési adóalap megosztásánál az eszközérték számítás szabályai. A tartós bérletbe és lízingbe vett személygépkocsik eszközértékét nem azok jellemző tárolási helye szerint kellene figyelembe venni, hanem a székhelyre, illetve telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában.

• Jövőre megszűnne az ideiglenes iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség. Jövőre így nem terhelné adókötelezettség a 180 napnál rövidebb ideig tartó építőipari tevékenységet.

• Jövő évtől fő szabály szerint az iparűzési adó bevallásokat is a NAV-hoz kellene elektronikusan benyújtani, és egységesek lennének a különböző bejelentő nyomtatványok.

• 2021-től a gépjárműadóból származó bevételek és az azzal kapcsolatos hatósági feladatok az önkormányzatok helyett a központi költségvetéshez kerülnének.

Adózás rendje

• január 1-től a csoportos adóalany megbízható adózói minősítése nem szűnne meg abban az esetben, ha olyan újonnan alapított adózó csatlakozik a csoporthoz, amely nem tudja teljesíteni az előírt több éves működést. Azonban, ha a csoportba egy már egy-két éve működő társaság kerül, amely nem minősül megbízható adózónak, akkor főszabály szerint a csoport elveszíti megbízható adózói minősítését.

• A 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem lenne megszüntethető a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül (azaz 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között) megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.

• A megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget kiterjesztenék és a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetnék igénybe azt az adózók.

• A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintig vehetnének igénybe évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést.

• A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést 200 ezer forint helyett, 12 hónapra 500 ezer forintos összegre kérhetnék a személyi jövedelemadó bevallásukban.

KIVA

• január 1-jétől a kisvállalati adó (KIVA) mértéke 12%-ról 11%-ra csökkenne, összhangban a szociális hozzájárulási adó évközi csökkentésével. Az árbevétel korlát, illetve a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár viszont a jelenlegi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedne. Ezzel párhuzamosan megemelkedne az adóalanyiság megszűnését eredményező bevételszint is a jelenlegi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra.

KATA

• A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2021. január 1-től életbe lépő szabályait módosítani tervezi a jogszabály. Amennyiben a katás adóalany bevétele külföldi kapcsolt partnertől, vagy 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében külföldi megbízótól származik, a 40 százalékos mértékű adó a tervek szerint a katás vállalkozást terhelné, de az adó alapja a 3 millió forintot meghaladó bevételrész 71,42 százaléka lenne.

November 20-ig választható a Tao csoport 2021-re

2020. november 20-áig nyújthatják be kérelmüket az adóhatóságnak azon adózók, akik 2021-től társasági adó csoportot szeretnének alapítani. A kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő.

A csoportos társasági adóalany létrejöttének időpontja a kérelem benyújtását követő adóév első napja, azaz a naptári év szerint működő adózóknál a 2020. november 20-ig beadott kérelmek esetében 2021. január 1-je.

Megbízási szerződés vagy munkaviszony? Munkajogi szempontból sem mindegy

A KATA adózásának módosítása miatt most sokan vizsgálják felül az ilyen szerződéssel foglalkoztatottak helyzetét. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy munkajogi következményekkel is kell számolni akkor, ha a megbízási szerződést a bíróság munkaszerződéssé minősíti át.

A Kúria napokban közzétett döntése értelmében, ha valaki megbízási viszonyban áll egy céggel, de megjelenik az alá-fölérendeltségi viszony, a rendelkezésre állás, rendszeres díjfizetés, illetve a személyes közreműködés kötelezettsége, akkor valójában munkaviszonyról van szó. A Kúria döntését még az sem befolyásolta, hogy egyébként egy költségvetési szerv volt a ’foglalkoztató’, tehát elvileg csak közalkalmazottként foglalkoztathatta volna a megbízottat, amihez minisztériumi engedélyre lett volna szükség. A Kúria ugyanis a szerződés valós tartalmát vizsgálta, és nem a formális feltételek teljesülését (például, hogy nem volt munkaköri leírás).

Ez azt jelenti, hogy egy ilyen szerződésre valójában a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így például a megbízott – ha bizonyítja, hogy valójában munkaviszonyban foglalkoztatták – végkielégítésre, illetve kártérítésre tarthat igényt, ha a Munka Törvénykönyvébe ütközően szüntették meg a szerződését.

Nem csak adózási következményei lehetnek tehát annak, ha egy megbízási szerződés a munkaviszony elemeit hordozza magán. Célszerű a munkajogi szabályokra is figyelemmel lenni akkor, amikor a szerződést kialakítjuk, és erre jó lehetőséget ad a KATA szabályok módosítása, ami miatt amúgy is sok megbízási szerződést felül kell vizsgálni.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

Üdvözlettel: