Kiderült, hogy mennyivel nő majd a bruttó és a nettó minimálbér 2025-ben.
De vajon a minimálbér-emelésnek milyen hatása lesz a vállalkozásokra és a költségvetésre? @Bagdi Lajos, a @Niveus partnere a @nlc.hu oldalán erről beszél részletesen.
Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel. – foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere kifejtette, hogy a jogalkotó az EU-s szabályokat implementálta a hazai jogrendbe, de ezzel jelentősen átszabta a kedvezményrendszert, amely még tudatosabb megfontolásra kell, hogy sarkallja a hazai vállalkozásokat. Sokan nem tudják, de az energiahatékony beruházásokkal összefüggő társasági adókedvezmény már 2017-től elérhető a hazai vállalkozások számára, viszont a jogszabályt folyamatosan módosították, legutóbb – nagyon jelentősen – 2023 végén.
A módosítások
Az mindenesetre már most látható, hogy ha valaki korábban élt az adókedvezménnyel, annak is egy teljesen új szabályrendszert kell követnie az új beruházásai kapcsán és a legtöbb esetben elképzelhető, hogy a végső adókedvezmény is kevesebb lesz a korábban kalkuláltnál. Ugyanakkor a szabály – bár bonyolult – de kezeli a korábban nem lefektetett helyzeteket, így a bizonytalankodó vállalkozásoknál akár még pozitív hatással is lehet az energiahatékonysági adókedvezmények igénybevételére – jegyezte meg a Niveus Consulting Group partnere.
Végezetül Bagdi Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy akár a folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazható ez az adókedvezmény, amely akár jelentős adóspórolást is jelenthet az érintett vállalkozásoknak.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
De vajon a minimálbér-emelésnek milyen hatása lesz a vállalkozásokra és a költségvetésre? @Bagdi Lajos, a @Niveus partnere a @nlc.hu oldalán erről beszél részletesen.
A nyilvános országonkénti jelentéstétel, vagyis a Public CbCR bevezetése új szintre emeli a multinacionális vállalatcsoportok adózási átláthatóságát. A jelentésben szereplő adatok nemcsak az adóhatóságok, hanem a befektetők, hitelezők, munkavállalók, a média és a szélesebb nyilvánosság számára is elérhetővé válnak. A kötelezettség különösen azoknak a magyar leányvállalatoknak és fióktelepeknek lehet érzékeny, amelyek nem EU-s anyavállalathoz tartoznak.
A DIMOP Plusz pályázati konstrukciók új lehetőséget jelenthetnek azoknak a vállalkozásoknak, amelyek szoftverfejlesztéssel, digitális megoldásokkal vagy érdemi K+F tartalmú technológiai fejlesztésekkel foglalkoznak. A támogatások célja, hogy ösztönözzék a digitális innovációt, a mélytechnológiai fejlesztéseket és az új, piacképes technológiák létrehozását.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!