Hogy a döntésnek a jelentőségét megértsük, nézzük meg röviden, mit csinál egy végrehajtó. Ha végrehajtható követelés van az adóssal szemben, akkor a végrehajtó elkezdi felkutatni az adós vagyontárgyait, amiből a jogszabályban meghatározott sorrendben és korlátokkal megpróbálja végrehajtani az adóssal szembeni követeléseket. Habár az adós egyes vagyontárgyai (gépjármű, ingatlan) közhiteles nyilvántartásban fellelhető, a jogszabályi korlátok miatt ezekre a legnehezebb végrehajtást indítani (és nincs is mindenkinek ingatlanja vagy gépjárműve). Így maradnak azok a vagyontárgyak, amiket talán nehezebb megtalálni.
Ha a végrehajtó tudja azt, hogy az adósnak van egy vagyontárgya, amire biztosan végre lehet hajtani, akkor az jelentős könnyebbséget jelent részére. Elsőre nagyon furcsán hangzik, de az állammal szemben fennálló követelés (azaz az a követelés, hogy az adós adóvisszatérítést fog kapni – majd valamikor) egy ugyanolyan vagyontárgy, mint egy ingatlan vagy egy gépjármű. Elvileg emiatt a végrehajtó jogszerűen adhatna ki egy felhívást a magyar államnak (akivel szemben az adósnak adóvisszatérítési követelése van), hogy az adóvisszatérítést jelentő követelést ne az adósnak (azaz a visszatérítésre jogosultnak), hanem közvetlenül neki, a végrehajtónak utalja át.
„A végrehajtóknak igen könnyű dolguk lenne, ugyanis sokaknak egy nagyon is biztos forrásból jelentős összeg érkezik majd februárban, és a végrehajtónak csak be kellene rá jelentkeznie a jogszabályi rendelkezések alapján. A kormányrendelet ennek az alkalmazását zárja ki.
Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő partnere szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy erre az összegre a végrehajtók egyáltalán nem tehetnék rá a kezüket. Amint az összeg megérkezett a bankszámlára, az ott lévő pénzre vonatkozó szabályok alapján lehet belőle végrehajtani (és azért a végrehajtók is sejtik, hogy a pénz mikor fog megérkezni) és a pénzből vásárolt esetleges értéktárgyakat is az általános szabályok alapján lehet majd végrehajtani. Akinek tehát inkasszó van például a bankszámláján, az rögtön el is fog esni ettől az összegtől.
A rendelet tehát mindenképpen könnyebbséget jelent az adósoknak, de leginkább az állam életét könnyíti meg azzal, hogy nem kell másnak utalni a visszatérítést, mint az eredeti jogosult. De ettől még az adóvisszatérítés azért nem mentesül a végrehajtás alól.
* a veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítés előlegének követelésfoglalás alóli mentesítéséről szóló 17/2022. (I. 24.) Korm. rendelete
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Ha kiderül a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, hogy a munkavállalónak szemüveg szükséges a képernyő előtti munkavégzéshez, akkor azt a munkáltatónak kötelessége biztosítani. Hogyan teheti ezt meg? Bartók Szandra, a Niveus outsource bérügyviteli üzletágának menedzsere, szakmai vezetője válaszol a legfontosabb kérdésekre.
Marad a fordított adózás a gabonaipari, illetve vas- és acélipari termékek, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetén. Egyre bizonytalanabb a globális minimumadó bevezetése. Július 1-től már nem használható a SZÉP-Kártya élelmiszervásárlásra. Benyújtásra került egy több adónemet is érintő törvényjavaslat. Júniusi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Társadalmi egyeztetésre bocsájtották az új Transzferár Rendeletet a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei! Az új Transzferár Rendelet néhány ponton csökkenteni fogja az adminisztrációs terhet (a 100 millió Ft-os dokumentációs értékhatár 150 millió Ft-ra nő, a Fődokumentum készítés alól mentesülnek az 500 millió Ft összérték alatti kapcsolt tranzakciókkal rendelkező adózók, új, egyszerűsített dokumentáció készítési lehetőségek nyíltak meg), ugyanakkor a Helyi dokumentum tartalmi követelményei tovább növekednek majd (részletes összehasonlíthatósági elemzés, DEMPE teszt, Hasznossági teszt készítésére lesznek kötelezettek az adózók)
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!