Hogy a döntésnek a jelentőségét megértsük, nézzük meg röviden, mit csinál egy végrehajtó. Ha végrehajtható követelés van az adóssal szemben, akkor a végrehajtó elkezdi felkutatni az adós vagyontárgyait, amiből a jogszabályban meghatározott sorrendben és korlátokkal megpróbálja végrehajtani az adóssal szembeni követeléseket. Habár az adós egyes vagyontárgyai (gépjármű, ingatlan) közhiteles nyilvántartásban fellelhető, a jogszabályi korlátok miatt ezekre a legnehezebb végrehajtást indítani (és nincs is mindenkinek ingatlanja vagy gépjárműve). Így maradnak azok a vagyontárgyak, amiket talán nehezebb megtalálni.
Ha a végrehajtó tudja azt, hogy az adósnak van egy vagyontárgya, amire biztosan végre lehet hajtani, akkor az jelentős könnyebbséget jelent részére. Elsőre nagyon furcsán hangzik, de az állammal szemben fennálló követelés (azaz az a követelés, hogy az adós adóvisszatérítést fog kapni – majd valamikor) egy ugyanolyan vagyontárgy, mint egy ingatlan vagy egy gépjármű. Elvileg emiatt a végrehajtó jogszerűen adhatna ki egy felhívást a magyar államnak (akivel szemben az adósnak adóvisszatérítési követelése van), hogy az adóvisszatérítést jelentő követelést ne az adósnak (azaz a visszatérítésre jogosultnak), hanem közvetlenül neki, a végrehajtónak utalja át.
„A végrehajtóknak igen könnyű dolguk lenne, ugyanis sokaknak egy nagyon is biztos forrásból jelentős összeg érkezik majd februárban, és a végrehajtónak csak be kellene rá jelentkeznie a jogszabályi rendelkezések alapján. A kormányrendelet ennek az alkalmazását zárja ki.
Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő partnere szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy erre az összegre a végrehajtók egyáltalán nem tehetnék rá a kezüket. Amint az összeg megérkezett a bankszámlára, az ott lévő pénzre vonatkozó szabályok alapján lehet belőle végrehajtani (és azért a végrehajtók is sejtik, hogy a pénz mikor fog megérkezni) és a pénzből vásárolt esetleges értéktárgyakat is az általános szabályok alapján lehet majd végrehajtani. Akinek tehát inkasszó van például a bankszámláján, az rögtön el is fog esni ettől az összegtől.
A rendelet tehát mindenképpen könnyebbséget jelent az adósoknak, de leginkább az állam életét könnyíti meg azzal, hogy nem kell másnak utalni a visszatérítést, mint az eredeti jogosult. De ettől még az adóvisszatérítés azért nem mentesül a végrehajtás alól.
* a veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítés előlegének követelésfoglalás alóli mentesítéséről szóló 17/2022. (I. 24.) Korm. rendelete
Do you have any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Megjelent az őszi adócsomag tervezete. Változik a duális képzés szociális hozzájárulási adókedvezménye. November 16-tól adómentes juttatás a borászati termék. Tagdíjbefizetési felhívást kaphat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától, erre figyeljen. „Down payment” - foglaló vagy előleg? Tovább csúszik az e-aláírás bevezetése. Októberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk.
2024. január 1-jével hatályát vesztette az USA és Magyarország között kötött kettős adóztatást kizáró egyezmény. Ennek következtében az USA-ban élő magyar állampolgároknak előfordul, hogy a magyar személyi jövedelemadózási szabályok szerint is adózniuk kell. A Niveus együttműködő ügyvédje, Fischer Ádám szerint ez azokat érinti, akik csak magyar állampolgársággal rendelkeznek, vagy akik megtartották magyar lakcímüket. A részleteket és az érintettek legfontosabb teendőit az alábbi linken olvashatják:
2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból és ez nem csak a kint dolgozó magyarokat, hanem a cégeket is érinti. Az utóbbi évtizedekben az EU egy jól működő rendszert alakított ki arra az esetre, ha egy külföldi vállalat tartozik egy magyarnak, vagy fordítva. Ez gyökeresen megváltozhat a brit kilépéssel, megállapodás hiányában az is előfordulhat, hogy egy magyar cég magyar bírósági ítélet alapján nem fog tudni követelést érvényesíteni brit partnerrel szemben. – véli a Niveus Consulting Group.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!