Az Országgyűlés 2023. május 3-án elfogadta a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) módosítását, amely egyrészről a vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést, másrészről pedig a közbeszerzések lebonyolításával kapcsolatos szabályrendszer hatékonyabbá, áramvonalasabbá tételét szolgálja. A főbb módosításokat a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda foglalta össze.
Közelről érinti a közbeszerzések hazai szereplőit, hogy a jogszabálymódosítás értelmében az ajánlatkérők a jövőben olyan esetben is eredménytelenné nyilváníthatják a közbeszerzési eljárásokat, ha a legkedvezőbb ajánlat elfogadása súlyosan sértené a hatékony és felelős gazdálkodás elvét – mondta Halmos Tamás, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda közbeszerzési jogi szakértő partnere.
Az új érvénytelenségi ok reflektál arra a helyzetre, hogy az ajánlatkérők a piaci folyamatok gyors változása mellett egyre kevésbé tudják jól meghatározni az eljárásban érvényesen megajánlható ár felső határát, ezért a legkedvezőbb ajánlatról is kiderülhet, hogy az abban szereplő ár túlzottan magas vagy az ajánlattevő manipulatív árazást alkalmazott, ezért annak elfogadása érdeksérelemmel járna az ajánlatkérő részére. A jogszerűen eljáró ajánlattevők védelmét szolgálja az a garanciális szabály, hogy az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánítását az összegzésben köteles indokolni, azt megelőzően pedig lehetőséget kell adnia az érintett ajánlattevő részére, hogy bemutassa az ajánlatában szereplő ár, illetve az érintett árösszetevők arányosságát.
A közbeszerzési eljárások hatékonyságát célozza a módosítás, miszerint az ajánlatkérők szélesebb körben folytathatnak le eljárási cselekményeket, ha észlelik, hogy a közbeszerzési eljárás eredménye (illetve eredménytelensége) jogsértő volt és az ilyen eljárási cselekmény útján a jogsértés orvosolható. Az ajánlatkérők a jogsértés orvoslása céljából mindeddig csak hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás benyújtására hívhatták fel az ajánlattevőket, ráadásul kizárólag a támogató vagy ellenőrző szerv megállapítása esetén. A Niveus Legal szakértőjének megítélése szerint az utóbbi korlátozások indokolatlanul hátráltatták az ajánlatkérőket abban, hogy az eljárás során vétett hibákat kijavítsák, a megnövekedett mozgástér így várhatóan növeli az eredményes közbeszerzési eljárások arányát.
A közbeszerzési eljárások felgyorsítását célozza továbbá, hogy a jövőben nem vonatkozik a 10 napos szerződéskötési moratórium szabálya a keretmegállapodás és a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásával történő szerződéskötésre, a felek tehát a szerződésüket már ezen időtartam eltelte előtt megköthetik. A jogszabálymódosítással érintett eljárások a Kbt. XVI. fejezetében szabályozott sajátos beszerzési módszerek, amelyek közé sorolható még az elektronikus árlejtés és az elektronikus katalógusok is. Mivel a szerződéskötési moratórium általában véve a közbeszerzési eljárások jogszerűségét és a jogorvoslati jog érvényre juttatását célozza, ezért a jogalkotó új garanciális szabályokat épített be a Kbt.-be, hogy megelőzze a moratóriumra vonatkozó enyhítéssel kapcsolatos visszaéléseket.
Egy másik módosítás értelmében dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén jelentős erőforrást takaríthat meg az ajánlatkérő azzal, hogy előbb értékeli és csak azt követően bírálja el a legjobbra értékelt egy vagy több ajánlatot, ezáltal nem szükséges feleslegesen elbírálnia azon ajánlatokat, amelyek nyilvánvalóan nem lesznek nyertesek.
A jogalkotó uniós normával összhangban változtat továbbá egyes jogorvoslati határidőkön, valamint eltörli a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárások megindítására vonatkozó szubjektív határidőket, a jövőben tehát nem lesz külön bizonyítási kérdés, hogy az eljárást kezdeményező szervezeteknek vagy személyeknek mikor jutott tudomására a jogsértés. A jogalkotó a szubjektív határidőkkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák kezelésére több kísérletet is tett az elmúlt években, azonban a várt eredmény elmaradása miatt végül a szubjektív határidők kivezetése mellett döntött.
A Kbt. rendelkezéseinek módosításai szakaszosan lépnek hatályba. A rendelkezések egy része a kihirdetést követő harmadik napon, míg más rendelkezések 2023. szeptember 1-én, illetve 2023. október 12-én lépnek hatályba, ezért javasolt, hogy a közbeszerzések rendszeres résztvevői mielőbb tanulmányozzák az új eljárási szabályokat – jegyezte meg Halmos Tamás.
Do you have any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Bár már 4 éve adott a lehetőség, még mindig kevesen gondolnak arra, hogy a behajthatatlan követelésekre megfizetett áfát visszakérjék az adóhatóságtól. Érdemes pedig megfontolni ezt a lehetőséget, mert az ehhez szükséges eljárás nem bonyolult, és a legtöbb esetben sikeresen zárul. A Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője Antretter Erzsébet erről tájékoztatott.
A kormány múlt héten rendeleti szinten (140/2020. (IV. 21.)) szabályozta a bevallások későbbi beadásának lehetőségét. A Niveus Consulting Group szerint ez igazából egy adminisztrációs enyhítés, de akár még rosszabbul is járhatnak azok, akik élnek a felkínált lehetőséggel és a meghosszabbított határidőig adják le bevallásaikat.
Várhatóan idén nyáron indul újra a pályázati dömping, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Így várhatóan hamarosan nyílnak az operatív programok pályázatai. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői. Bagdi Lajos, a Niveus partnere felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, folyó árfolyamon 4.000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz! A többi forrás várható felhasználásáráról a lenti cikkben találhat további információkat!
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!