A véleményünk a közbeszerzési szabályozás változásáról

12/05/2023

Az Országgyűlés 2023. május 3-án elfogadta a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) módosítását, amely egyrészről a vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést, másrészről pedig a közbeszerzések lebonyolításával kapcsolatos szabályrendszer hatékonyabbá, áramvonalasabbá tételét szolgálja. A főbb módosításokat a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda foglalta össze.

 

Közelről érinti a közbeszerzések hazai szereplőit, hogy a jogszabálymódosítás értelmében az ajánlatkérők a jövőben olyan esetben is eredménytelenné nyilváníthatják a közbeszerzési eljárásokat, ha a legkedvezőbb ajánlat elfogadása súlyosan sértené a hatékony és felelős gazdálkodás elvét – mondta Halmos Tamás, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda közbeszerzési jogi szakértő partnere.

Az új érvénytelenségi ok reflektál arra a helyzetre, hogy az ajánlatkérők a piaci folyamatok gyors változása mellett egyre kevésbé tudják jól meghatározni az eljárásban érvényesen megajánlható ár felső határát, ezért a legkedvezőbb ajánlatról is kiderülhet, hogy az abban szereplő ár túlzottan magas vagy az ajánlattevő manipulatív árazást alkalmazott, ezért annak elfogadása érdeksérelemmel járna az ajánlatkérő részére. A jogszerűen eljáró ajánlattevők védelmét szolgálja az a garanciális szabály, hogy az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánítását az összegzésben köteles indokolni, azt megelőzően pedig lehetőséget kell adnia az érintett ajánlattevő részére, hogy bemutassa az ajánlatában szereplő ár, illetve az érintett árösszetevők arányosságát.

A közbeszerzési eljárások hatékonyságát célozza a módosítás, miszerint az ajánlatkérők szélesebb körben folytathatnak le eljárási cselekményeket, ha észlelik, hogy a közbeszerzési eljárás eredménye (illetve eredménytelensége) jogsértő volt és az ilyen eljárási cselekmény útján a jogsértés orvosolható. Az ajánlatkérők a jogsértés orvoslása céljából mindeddig csak hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás benyújtására hívhatták fel az ajánlattevőket, ráadásul kizárólag a támogató vagy ellenőrző szerv megállapítása esetén. A Niveus Legal szakértőjének megítélése szerint az utóbbi korlátozások indokolatlanul hátráltatták az ajánlatkérőket abban, hogy az eljárás során vétett hibákat kijavítsák, a megnövekedett mozgástér így várhatóan növeli az eredményes közbeszerzési eljárások arányát.

A közbeszerzési eljárások felgyorsítását célozza továbbá, hogy a jövőben nem vonatkozik a 10 napos szerződéskötési moratórium szabálya a keretmegállapodás és a dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásával történő szerződéskötésre, a felek tehát a szerződésüket már ezen időtartam eltelte előtt megköthetik. A jogszabálymódosítással érintett eljárások a Kbt. XVI. fejezetében szabályozott sajátos beszerzési módszerek, amelyek közé sorolható még az elektronikus árlejtés és az elektronikus katalógusok is. Mivel a szerződéskötési moratórium általában véve a közbeszerzési eljárások jogszerűségét és a jogorvoslati jog érvényre juttatását célozza, ezért a jogalkotó új garanciális szabályokat épített be a Kbt.-be, hogy megelőzze a moratóriumra vonatkozó enyhítéssel kapcsolatos visszaéléseket.

Egy másik módosítás értelmében dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén jelentős erőforrást takaríthat meg az ajánlatkérő azzal, hogy előbb értékeli és csak azt követően bírálja el a legjobbra értékelt egy vagy több ajánlatot, ezáltal nem szükséges feleslegesen elbírálnia azon ajánlatokat, amelyek nyilvánvalóan nem lesznek nyertesek.

A jogalkotó uniós normával összhangban változtat továbbá egyes jogorvoslati határidőkön, valamint eltörli a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárások megindítására vonatkozó szubjektív határidőket, a jövőben tehát nem lesz külön bizonyítási kérdés, hogy az eljárást kezdeményező szervezeteknek vagy személyeknek mikor jutott tudomására a jogsértés. A jogalkotó a szubjektív határidőkkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák kezelésére több kísérletet is tett az elmúlt években, azonban a várt eredmény elmaradása miatt végül a szubjektív határidők kivezetése mellett döntött.

A Kbt. rendelkezéseinek módosításai szakaszosan lépnek hatályba. A rendelkezések egy része a kihirdetést követő harmadik napon, míg más rendelkezések 2023. szeptember 1-én, illetve 2023. október 12-én lépnek hatályba, ezért javasolt, hogy a közbeszerzések rendszeres résztvevői mielőbb tanulmányozzák az új eljárási szabályokat – jegyezte meg Halmos Tamás.

Any question?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:

News

Kiborulhatnak a könyvelők - 5%-os áfa elviteles ételekre

Szerda éjjel rendeletben szabályozták a home office-t, ma reggel pedig egy rádióműsorban jelentették be, hogy öt százalékra csökken az elviteles és házhozszállított ételek áfája. Fontos tudni, hogy a rendelet ugyan lehetővé teszi a cégeknek a home office adómentes támogatását, de ahhoz előtte írásban kell módosítani a munkaszerződést. Nem egyértelmű az sem, milyen időszakra adható a támogatás; a Niveus Consulting Group véleménye szerint akár a teljes novemberre kimeríthető. A házhozszállításnál sok problémát jelentene a könyvelésnek, ha hónap közepén lépne életbe a rendelet vagy ha vészhelyzet végével hatályát veszítené – ez sem biztos, hogy hónap végére esik majd.

Niveus hírlevél – 2021. október

2022-től jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. 13%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó és megszűnik a szakképzési hozzájárulás. Újabb részletek derültek ki a személyi jövedelemadó (szja) visszatérítéssel kapcsolatban. Szolgáltatásnyújtás miatt is keletkezhet társasági adó telephely. Októberi hírlevelünkben ezekkel a témákkal foglalkozunk a követelések felszámolási eljárásban történő érvényesítése mellett.

Új adószabályok élesedtek: ide menekítették spórolt pénzüket a magyarok

Az USA-magyar egyezmény megszűnése számos bizonytalanságot hozott, ám az elmúlt másfél év sok kérdésre megadta a választ, még akkor is, ha az amerikai adórendszer rendkívül szerteágazó és bonyolult. Nagy bizonytalanságok övezték a tőkejövedelmek adózását (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), és nagyon fontos kérdés volt, vajon ezekkel összefüggésben az USA von-e le forrásadót, vagy sem. Bagdi Lajos a Niveus partnere a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, hogy napjainkra egyértelművé vált: az Egyesült Államok-béli befektetésekből származó osztalék forrásadóztatás alá esik, más jövedelemtípusok viszont többségükben nem. Ez jó hír az amerikai üzleti részesedéssel és kamatozó eszközökkel rendelkező szereplők számára. A témáról részletesen az alábbi cikkben olvashatnak:

Köszönjük üzenetét!

Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!