Hogyan győződhetünk meg arról, hogy bejelentett-e a munkáltatónk, illetve fizeti-e utánunk a járulékokat? A tízezreket érintő probléma miatt a Niveus Consulting Group felkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a hatóság pedig válaszában jelezte, hogy érdemben foglalkozik a magánszemélyektől érkező valamennyi olyan bejelentéssel, amikor a saját foglalkoztatásuk miatt élnek panasszal – értesült a Napi.hu.
A Niveus Consulting Group szakértői szerint az ügyfélkapuval rendelkezők mindenekelőtt a magyarorszag.hu-n a Biztosítotti jogviszony lekérdezés menüpontban nézhetik meg bejelentett jogviszonyaikat, míg a járulékok megfizetésének ellenőrzése az ügyfélkapun keresztül az eBEV szolgáltatások igénybevételével a Járulékadat kivonat menüpontban lehetséges.
Az egyértelmű, hogy a Tb-törvény alapján a munkaviszonyban álló személy biztosított. A munkaviszony érvényesen akkor jön létre, ha a felek – a munkáltató és a munkavállaló – a munkaszerződést írásba foglalták.
Alapvetően a munkáltató oldalán merülnek fel a foglalkoztatással összefüggő bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási feladatok. Ugyanakkor a megszerzett jövedelem után a személyi jövedelemadó éves bevallása már a magánszemély feladata.
A munkaszerződés mellett még számos más iratból, illetve tényből is megállapítható, hogy a foglalkoztatás létrejött és folyamatosan fennáll. Ilyen irat például a jelenléti ív, de alátámasztásként szolgálhatnak a munkatársak tanúvallomásai is.
A munkaszerződés megkötése mellett biztonságot adhat a foglalkoztatói igazolás is, amelyet a munkaviszony kezdetekor kell megkapnia a dolgozónak a munkáltatójától, és amely a biztosított adatainak nyilvántartásba vételét igazolja.
Megszenvedi a munkavállaló
Amennyiben a munkaviszonyban álló magánszemélyt nem jelentik be biztosítottként a hivatalos nyilvántartásokba, nem lesz jogosult az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás pénzbeli ellátásaira (például táppénzre, öregségi nyugdíjra).
Ha felmerül a fekete foglalkoztatás gyanúja
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt írta, hogy érdemben foglalkozik a magánszemélyektől érkező valamennyi olyan bejelentéssel, amikor a saját foglalkoztatásuk miatt élnek panasszal, például azt gyanítják, hogy feketén foglalkoztatják őket, vagy nem fizetik meg utánuk a járulékot. Ilyenkor, mint írták, a foglalkoztatási jogviszony tisztázására van lehetőség. Arról nem vezetnek statisztikát, hogy hány adózó fordult a hivatalhoz a foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatban.
Az egészségbiztosítás természetbeni szolgáltatásainak, például az orvosi ellátásnak az igénybevételéhez pedig a biztosítotti nyilvántartásban nem szereplő személyeknek egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük: 2023-ban az összeg havi 9600 forint, illetve napi 320 forint, amiről a NAV küld tájékoztatást.
Abban az esetben, ha a munkáltató bejelentette biztosítottként a munkavállalót a hatóságok felé, a munkabér után fizetendő társadalombiztosítási járulékról havonta kell adatszolgáltatást benyújtania – ez a bevallás a NAV felé. Amennyiben elmarad a bevallás benyújtása, a NAV a Cégkapu értesítési tárhelyen keresztül szólítja fel a foglalkoztatót a mihamarabbi pótlásra.
A járuléklevonás ténye a nyugdíjbiztosítási ellátások szempontjából fontos, hiszen szolgálati időnek számít, ha a biztosítottól levonták az előírt nyugdíjjárulékot az adott időszakra.
Do you have any questions?
Please do not hesitate to contact our expert colleague:
Correcting incorrectly charged VAT may face significant obstacles once a tax audit has been concluded. An EU ruling in a Hungarian case highlights that an unexpired limitation period and the absence of tax revenue loss are not, by themselves, sufficient grounds for a repeat audit. Our article summarises the lessons of the case and the importance of timely corrections.
A koronavírus miatti rendkívüli helyzet az adózás területén is rendkívüli intézkedéseket kíván. 2020. március 18-án került kihirdetésre a világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020-as kormányrendelet, amelynek...
A távmunka és a hibrid munkarend ma már alapvető működési forma – a jogi és adózási keretek azonban sokszor nincsenek ehhez igazítva. Mi számít valójában távmunkának? Mikor adható adómentes költségtérítés? És milyen kockázatot jelent, ha a gyakorlat nincs összhangban a jogszabályokkal? A cikk bemutatja a legfontosabb különbségeket, tipikus hibákat és azokat a lehetőségeket, amelyekkel a rendszer szabályosan és hatékonyan működtethető.
Kollégáink hamarosan felveszik önnel a kapcsolatot!